időjárás 1°C Paula , Vanda 2023. január 26.
logo

Nem veszélyezteti a környezetet és a vízkészletet a kútamnesztia

Nagy Kristóf
2020.11.20. 06:44
Nem veszélyezteti a környezetet és a vízkészletet a kútamnesztia

– Nem veszélyezteti a vízkészleteket a kútamnesztiaként emlegetett törvénymódosító javaslat, sőt az illegálisan fúrt, mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak szankciómentes bejelentésének lehetőségével pontosan arra törekszünk, hogy feltérképezzük azok valós számát és a felhasznált vízmennyiséget – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Nagy István agrárminiszter.

Kútamnesztia tenné szabályossá a kutakat: ha az Országgyűlés megszavazza a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását,

a korábban illegálisan fúrt, mezőgazdasági öntözést szolgáló létesítmények bejelentése 2023 végéig szankciómentes lesz.

Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzet megkeresésére azt hangsúlyozta, hogy a szankciómentesség célja elsősorban pontos képet kapni e létesítmények számáról és a felhasznált víz mennyiségéről.

Becslések szerint tízezer és százezer között lehet a bejelentési és engedélyeztetési eljárás megkerülésével fúrt kút, ennél pontosabban nem lehet megbecsülni a számukat.

A kútamnesztia minden, mezőgazdasági öntözési céllal létesített kútra érvényes lenne. A miniszter kiemelte: a bejelentés után az érintett termelő megkapja a hatósági engedélyt, a létesítményre pedig intelligens mérőórát szerelnek, hogy valós adatokat kapjanak a felhasznált vízmennyiségről.

A kútamnesztia célja, hogy az illegálisan fúrt kutak bejelentésével fény derüljön pontos számukra, mérhetővé téve a vízmennyiséget
Fotó: Mirkó István

– A korábban illegálisan létesített kutakat jelenleg is használják, ezért érthetetlen, miért állítják a környezetvédők, zöldszervezetek azt, hogy a törvénymódosítás veszélybe sodorja a felszín alatti vízkészleteket.

A bejelentés nem érinti a vízfelhasználást, a talajvízkészleteket, mivel ezek a kutak már használatban vannak. A környezeti szempontokat inkább előmozdítja az amnesztia,

mivel a kutak pontos számának ismeretében, a felhasznált vízmennyiség mérésével az Agrárminisztériumhoz tartozó Nemzeti Földügyi Központ olyan országos monitoringrendszert tud létrehozni, amely valós képet ad a felszín alatti vízkészletek igénybevételéről – nyomatékosította Nagy István.

A bejelentett létesítmények és a mérhetővé váló fogyasztás hozzájárul a kormány nagyszabású mezőgazdasági öntözésfejlesztési céljaihoz.

A tárcavezető emlékeztetett:

a mezőgazdaság versenyképességéhez, az éghajlatváltozás okozta károk mérsékléséhez, így a hosszú távon biztonságos és minőségi élelmiszer-ellátás fenntartásához elengedhetetlen az öntözhetőség lehetősége.

A gazdálkodóknak a kormány ezekre a beruházásokra a következő évekre több mint százmil­liárd forintot különített el, és uniós források is rendelkezésre állnak.

Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy

a szankciómentesség csak a meglévő kutakra vonatkozik, az új létesítmények többsége engedélyköteles marad.

Ez alól kivétel, ha az adott területen nincs felszíni vízkészlet, vagy annak igénybevétele aránytalanul nagy költségekkel járna, a tervezett kút mélysége nem haladja meg az ötvenméteres mélységet, nem éri el az első vízzáró réteget, valamint nem érinti az ivóvízellátás védelmében kijelölt területeket, a karszt- és rétegvízkészleteket, és a terület nem szennyezett.

Ezzel a vízkészletekre nem hárul jelentős igénybevétel.

A miniszter hangsúlyozta: a javaslat a háztartási célú, kerti fúrt kutakat nem érinti.

Az Alkotmánybíróságon bukhat el Márki-Zay terve

– Nem Hódmezővásárhely az első település, amely az elmúlt években a területén található termőföld megadóztatására tett kísérletet. A termőföldadó bevezetése ugyanakkor eddig minden esetben elbukott az Alkotmánybíróságon, mivel ellentétes volt vagy az alaptörvényben, vagy az önkormányzati törvényben foglaltakkal – emelte ki kérdésünkre Nagy István, miután Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere tegnap újabb, a lakosságot sújtó adók, így a földadó kivetéséről tárgyalt a közgyűlés tagjaival. A baloldali összefogás egyik kulcsfigurájaként emlegetett Márki-Zay a járvány gazdasági hatásaival, illetve a központi adóváltozásokkal indokolta a lakosság megszorításával járó terveket. A földadót a bérbe adott területek után kellene megfizetni, két hektár felett. Mértéke hektáronként három-, illetve hatezer forint lenne. A lépés a városhoz tartozó 42 ezer hektár negyven százalékát érintené.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.