Elektromosautó-gyártásra áll át az európai autóipar

A magyar autógyárak élen járnak az elektromos technológiákra való áttérésben: Kecskeméten tisztán elektromos autót, Győrben elektromos motorokat gyártanak, a BMW épülő debreceni üzemében pedig főként villanyhajtású jármű készül majd. Az áttérés az új technikára nemcsak ajánlott, de kötelező is lehet: az EU tervei szerint öt év múlva nem helyezhetnek forgalomba belső égésű motoros autót a kontinensen.

Évente közel kétszázezer autó gördül ki a kecskeméti üzemből

Korábban elképzelhetetlen fordulat zajlott le az év folyamán a földrész autógyártásában: míg régebben a hagyományos nagy márkák minden fórumon tiltakoztak az elektromos technológiára való kritikátlan és gyors áttérés ellen, az év végére immár úgy tűnik, hogy közülük többen a villanyautó-forradalom élére álltak. Ennek a folyamatnak a nyertese lehet hazánk, amely helyet ad mind a három meghatározó német presztízsmárka gyárának.

A bajor cég első, teljesen elektromos hajtásra optimalizált modelljének, az iX-nek a leszármazottait gyártják majd Debrecenben – Fotó: BMW

A BMW debreceni üzeme lesz a kulcspontja a német autógyártó társaság elektromobilitásra épülő stratégiájának – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban Münchenben. A BMW ugyan eddig is gyártott elektromos autókat, de most kifejlesztett egy platformot, amelyre kizárólag elektromos meghajtású modellek épülnek majd. Ezeket a BMW-modelleket pedig Debrecenben fogják gyártani – mondta a miniszter Oliver Zipse igazgatótanácsi elnökkel folytatott tárgyalása után.

Jövő ősszel kezdik meg a csillagos márka első teljesen elektromos hajtású modelljének a gyártását Kecskeméten
Fotó: MTI/Újvári Sándor

Miközben a BMW gyára még csak a jövő, a Mercedes már most nekikezd villanyautója gyártása előkészítésének. Nemcsak Magyarországon, de

a régióban is egyedülálló, hogy teljesen elektromos hajtású gépkocsi sorozatgyártása kezdődhet meg 2021 őszén a magyarországi üzemben.

A Daimler úgy döntött, hogy Kecskemétre hozza az egyik leginkább népszerű jármű-kategória, a kis méretű SUV elektromos változatának a gyártását. Az ötvenmilliárd forintos beruházást a kormány 15 milliárd forinttal támogatja.

Győrben évek óta készítik elő az elektromos részegységek gyártását

Már évekkel korábban megkezdte az elektromos technológiára való átállást a győri Audi, amely a belső égésű motorokat tekintve mind a mai napig a világ legnagyobb motorgyárát működteti a dunántúli városban. A cég folyamatosan helyezi át a hangsúlyokat a motorgyártásról a jármű-előállításra, illetve egyre több komponenst készítenek elektromos autókhoz. A napokban indult el a sportos, tisztán elektromos Audi e-tron GT gyártása az Audi AG neckarsulmi telephelyén. A konszern nemzetközi termelési hálózatának keretében a győri Audi hozzájárul a projekthez: az elektromos meghajtású Gran Turismo nagy komplexitású alumínium karosszériaelemei a győri szerszámgyárban készülnek. Az Audi emellett idén ősztől már gyártja a plug-in hibrid Q3 és a Q3 Sportback modelleket. Az elektromos motorok sorozatgyártását 2018-ban kezdték el, majd ezt követték az első, részben elektromos hajtásláncú autók, a lágyhibrid modellek.

A német presztízstrió új beruházásai azért fontosak számunkra, mert ezeknek az autóknak kiszámítható a felvevőpiacuk: akik eddig 15–25 millió forintos autókat vásároltak, ezután is ilyen járműveket vesznek majd. Az, hogy a meghajtás dízel, hibrid vagy éppen elektromos, inkább csak technikai részletkérdés, ráadásul a villanyhajtás használatát a világ számos államában bőkezűen támogatják.

Esztergomban hosszú éveken át sikermodellek készültek. Az új helyzet új megoldásokat kíván
MTI-fotó: Kovács Tamás

Más a helyzet az úgynevezett népautószegmensben, vagyis a nagy példányszámban értékesített márkáknál. A 2008–2010-es gazdasági világválság egyik hatása éppen az lett, hogy jelentősen visszaesett Magyarországon az olcsóbb új autók, különösen a Suzuki értékesítése. Volt olyan hónap, amikor több Audi kelt el, mint Swift. A cég éppen ezért váltott időközben stratégiát, és a termékeit magasabb szintre pozicionálta, miközben drágábban is adta. A japán cég a Vitarával a kis méretű városi SUV kategóriában olyan sikeres lett, hogy hosszú évekig vezette a magyar eladási listákat. Csakhogy

az uniós kibocsátási előírások szigorítása éppen a kis méretű, olcsóbb autók gyártóit hozta nehéz helyzetbe,

ráadásul a Suzuki, mint viszonylag kis cég, a fejlesztési források területén is hátrányban van. A napokban látott napvilágot a hír, hogy a Vitara csúcsverziójának az ára akár a kilencmillió forintot is megközelítheti. Ezzel szemben az átlag magyar autóvásárló másfél millió forintból szeretné megoldani a maga és családja mobilitását. Jól látható, hogy a két összeg között hatalmas a különbség. Vagyis amíg a húszmilliós luxus-SUV-ok piaca stabil, a népautók gyártóinak kíméletlen versenyre kell felkészülniük. Bár a Suzuki kínálatában feltűntek az utóbbi hónapokban nagyobb méretű, valamint plug-in hibrid modellek, ezek gyártója valójában a Toyota. Ha nem találnak ki valamit, Esztergomra nehéz idők köszönthetnek.

Ugyancsak nehéz helyzetbe kerülhet az Opel szentgotthárdi motorgyára, ha az Euro7-es kibocsátási norma olyan előírásokkal lép életbe 2025-ben, mint amilyenekről a német gyáripari szervezetek tájékoztatták a közvéleményt. Eszerint öt év múlva nem lehet majd belső égésű járművet piacra bocsátani Európában. A motorgyár a francia PSA tulajdonában van, és jelenleg a cég benzines alapmotorjának számító, 1,2-es, háromhengeres erőforrást állítják itt elő százezres nagyságrendben. Csakhogy

a cég vezetője, Carlos Tavares már közzétette, a PSA leállította a belső égésű motorok fejlesztését a cégcsoportnál.

Néhány évig, az átmeneti időszakban a jelenlegi motorokat szerelik a modelljeikbe, ám lehetséges, hogy később ezekre nem lesz szükség. Ha a PSA, illetve utódja, a Stellantis hosszú távon számít a szentgotthárdi gyárra, akkor oda másféle tevékenységeket is telepíteni kell.