– A kormány elkötelezett a felelős hal- és vízgazdálkodás gyakorlásában, és a magyar szőlészet és borászat versenyképességének javításában – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mai ülésén.
Jön a kútamnesztia és a gazdák bejelentési kötelezettsége
A képviselők elfogadták a vízgazdálkodási törvény módosítását. A kútamnesztia a korábban engedély nélkül létesített, ötven méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra vonatkozik.
Ahogy arról korábban részletesen beszámoltunk,
a módosítás célja, hogy az önkéntes, szankciómentes bejelentésnek köszönhetően kiderüljön, a valóságban mennyi illegálisan létesített kútból öntöznek a gazdálkodók.
Emellett a jövőben az érintett kutakra felszerelt vízmérő segítségével mérhetővé válna a tényleges vízfelhasználás.
A parlament emellett eltörölte a jelenleg kötelező engedélyezést, és előzetes bejelentéshez kötötte az ötven méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő kutak öntözési célú fúrását.
Fotó: Németh András Péter
Új időszámítás köszönt a szőlészekre, borászokra
Szintén megszavazták a képviselők az új szőlészeti és borászati törvényt.
A jelenlegi, 2004-es törvényt váltó szabályozás növeli az ágazat hatékonyságát, fenntarthatóságát és jövedelmezőségét, az adminisztrációs terhek csökkentése mellett, míg a visszaélések lehetőségét szűkíti.
Az adminisztráció egyszerűsítésével és az online pincekönyv bevezetésével naprakész információkhoz lehet majd hozzájutni, valamint a hatósági bizonyítványok is átláthatóbbá válnak.
Fotó: PEXELS
A törvény az egész magyar borágazatot lefedi.
Változott a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény is. Az új szabályozás a horgásztársadalom igényei alapján készült, megfelel az ökológiai szempontoknak és a halgazdálkodási elvárásoknak.
Zöld jelzést adott az átmenet éveinek az Európai Parlament
Jövőre és 2022-ben is a jelenlegi agrárpolitika elvárásai, iránymutatásai szerint gazdálkodhatnak az Európai Unió termelői. Az Európai Parlament szerdán megszavazott törvénye azért fontos, mert az új közös agrárpolitika (KAP) elfogadása tovább csúszik, emellett a jelentős változásokkal járó, gazdálkodási irányokat tartalmazó csomagban foglalt szempontok komoly felkészülést igényelnek. A két átmeneti évben a jelenlegi gyakorlat szerint folytatódhat a gazdálkodáshoz kötött pénzek és a vidékfejlesztési források kifizetése. Az EP-képviselők emellett megszavazták a következő két évben a koronavírus-járvány okozta válság kezelésére fordítandó nyolcmilliárd eurós támogatás felhasználásának részleteit, de döntöttek az állatbetegségek és az időjárás okozta károk mérséklésére felhasználható rugalmasabb támogatásról is.
