Egy befektető az elveszett bitcoinjait ásná ki a szemétből

Kidobta a hozzáférést tartalmazó merevlemezt, most kutatna a szemétlerakóban a vagyont érő darabért.

Concept Of Bitcoin Like CPU On Motherboard. 3D Scene.

Egy brit, ezen belül is walesi informatikus hétezer-ötszáz darab bitcoint vett sok éve, amikor az még nem volt olyan nagy érték, mint most. A hozzáféréshez szükséges kulcsot viszont a számítógépén tárolta, és állítása szerint egy régi merevlemezt akart kidobni, mikor gépét szerelte, de véletlenül felcserélte a kettőt, és így a bitcoint tartalmazó ment a kukába. Megpróbált Newport városától engedélyt kérni a szemétlerakóban való kutatásra, de nem kapott, aztán annyiban hagyta a dolgot. Mindez még 2013-ban volt, akkoriban kétszáz dollár körül volt az ár, így az elvesztett érték már akkor is tekintélyes volt: másfél millió dollár.

Az ár azonban azóta nagyot emelkedett, ma már 280 millió dollár lenne az érték, ezért az elkeseredett és egyben gondatlan bitcoin-befektető újra megpróbálkozott a város meggyőzésével, hogy kutassanak át több év alatt felgyűlt elásott szemetet, és ha megtalálják, az összeg negyedét felajánlja a városnak. A városvezetés azonban azt nyilatkozta a CNBC-nek, hogy továbbra is elutasítja ezt, mondván, hogy óriási környezeti szennyezést okozna egy ilyen művelet, és hatalmas költsége lenne, aminek meglehetősen bizonytalan a megtérülése, hisz egyrészt tűt keresnek a szénakazalban, másrészt, ha meg is találják az eszközt, annak épnek kellett maradnia annyira, hogy a szükséges adat kinyerhető legyen belőle.

Egy másik esetről, amikor hasonló összegű bitcoin volt egy adathordozón, és a jelszót felejtette el valaki, a The New York Times számolt be. Persze nem lehet tudni, hogy minden pontosan úgy van-e, ahogy az illetők állítják, de kétségtelen tény, hogy a kriptodevizák egyik nagy kockázata az, hogy ha valaki nem tud hozzáférni ezekhez az elektronikus eszközökhöz, netán ellopják tőle, akkor ugrott az egész befektetés. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy nincs semmilyen központi szabályozás, nincs senki, aki bármiért garanciát vállalna, akár csak a megőrzésért is, így ha bármilyen ehhez hasonló hibát elkövet a befektető, nem tudja azt helyrehozni.

Kétségtelen, hogy ha valaki készpénzt vagy akár aranyrudat tart otthon, vagy valahol eldugva, hasonlóan kockáztat, ha nem találja kincseit, bár ez ritkábban fordul elő, és főleg nem ilyen nagy értékekről van szó. A lényeg és egyben a tanulság azonban az, hogy bármibe is invesztálja valaki a pénzét, az árfolyamkockázaton túlmenően fel kell mérnie az adott befektetés egyéb kockázatait, például azt, hogy elveszítheti-e hasonló okokból. A bankban tartott pénzzel vagy befektetési szolgáltatónál tartott értékpapírral ilyen nem történhet, mert ha valaki el is felejti elektronikus számlája adatait, személyazonosságának igazolása után újra hozzáférhet értékeihez (ha pedig a bank vagy a brókercég veszti el valamiért, akkor azt kifizeti a betétvédelmi-, illetve befektetésvédelmi alap egy adott összegig).

A bitcoin mostanában divatos, mert gyorsan emelkedik az árfolyama, de ha valaki foglalkozni kezd vele, nagyon meg kell vizsgálnia ezeket a különleges kockázatokat, és fel kell mérnie, hogy ki tudja-e azokat küszöbölni.