Rövidesen kivágási hullám söpörheti el az öreg gyümölcsösöket

A hazai gyümölcstermő területek csaknem harmada tűnhet el a következő öt évben. Ennek oka a piactisztulás, a fejlesztések évtizedes elmaradása és a korszerűtlen ültetvények elöregedése. A gyümölcs­ágazat színvonala óriási lemaradásban van a piaci versenyben. A folyamatos fejlesztések és a termelők összefogása nélkül nem versenyezhet a hazai gyümölcstermesztés.

Együttműködés nélkül nincs esélyük a nemzetközi versenyben a magyar gyümölcstermesztőknek Fotó: Havran Zoltán

Komoly lemaradásban van a hazai zöldség- és gyümölcságazat ahhoz, hogy a nemzetközi piaci versenyben meg tudja állni a helyét. A versenyképes előállításhoz egységesen magas termelési színvonalú, európai léptékben is versenyképes termelő- és feldolgozóüzemekre lenne szükség, amelyek az ország önellátása mellett az export­piacok igényeit is képesek kielégíteni.

Az ágazat versenyképes működését nagyfokú hatékonyságnak, a szervezettség és a piaci szereplők azonos érdekből adódó együttműködésének kellene jellemeznie, erős ágazati koordináció mellett

– hangsúlyozta a hazai zöldség- és gyümölcságazat helyzetét értékelve Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

A széthúzás a hazai gyümölcsök valódi ellensége

Ezekkel az elvárásokkal ellentétben a hazai üzemek termelési színvonala erősen eltérő, jelentős részük komoly elmaradásban van az európai élvonal hatékonyságától. A piaci szervezettség pedig mindössze húszszázalékos a kívánatos ötven százalék helyett.

Együttműködés nélkül nincs esélyük a nemzetközi versenyben a magyar gyümölcstermesztőknek, mégis alacsony a szervezettségük
Fotó: Havran Zoltán

Az érdekazonosság, a különböző termékpályaszintek együttműködése és az ágazati koordináció szintén alacsony. A szakember szerint a versenyképes zöldség- és gyümölcságazathoz nélkülözhetetlen, hogy minden vállalkozás valós szaktudással, szakértelemmel működjön.

A szereplőknek folyamatosan fejleszteniük kell annak érdekében, hogy az időjárási károk ellen magas szintű védelmet alakíthassanak ki. A beruházásokkal a vállalkozások elmozdulnának az alacsony élőmunkaigény mellett üzemelő, korszerű, intenzív termelési rendszerek irányába, stabil éves hozamok mellett. Elkerülhetetlen a termelők együttműködési hajlandósága, vagyis az összefogás és a szervezettség növelése is.

A szervezetlen értékesítés a nemzetközi versenyben óriási hátrányt okoz akkor is, ha üzemi szinten nő a hatékonyság.

A 80-as éveket idézi a gyümölcsösök csaknem fele

A hazai gyümölcstermesztés érdemben nem fejlődött az elmúlt másfél évtizedben – részletezte Apáti Ferenc. Ennek az a következménye, hogy a legtöbb ágazati szereplő termelési színvonala óriási, 60-70 százalékos elmaradásban van a versenyképes, professzionális hazai üzemektől.

A szakember felidézte:

a hazai klimatikus adottságokat legkevésbé toleráló, illetve legnagyobb szaktudás-, tőke- és munkaerő-igényű gyümölcsfajták – a málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte – termesztése gyakorlatilag megszűnt Magyarországon,

de nagyon jelentős a visszaesés az almánál és az őszibaracknál is.

– A katasztrofális helyzetet jól jelzi, hogy a relatív gyümölcstermesztési színvonalunk sokkal jobb volt az 1980-as években, mint jelenleg – emelte ki Apáti Ferenc. Ez azt jelenti, hogy az átlagos terméshozamok – gyümölcsfajtától függően eltérő mértékben – a hazai ültetvényeken 40–80 százalékkal alacsonyabbak, mint a vezető európai termesztőknél.

A FruitVeb becslései szerint a nyolcvanezer hektáros hazai ültetvényfelület mintegy fele korszerűtlen, potenciá­lisan versenyképtelen, míg 25-30 százaléka jelenleg nem eléggé hatékony, de fejleszthető. Az ültetvények fennmaradó 25-30 százaléka – mely néhány száz termelő vállalkozást jelent – tekinthető valóban magas színvonalúnak.

Apáti Ferenc kiemelte: a súlyos helyzethez hozzájárul, hogy a gyümölcságazatban eddig elmaradt a piac tisztulása. Ennek oka, hogy a jelentős közvetlen támogatások hosszú időn keresztül konzerválták a nem versenyképes termelési szerkezetet is, míg a zöldségtermesztésben – ahol jóval előrébb jár a piac tisztulása – nem voltak ilyen támogatások.

Sok ültetvény sorsa már régen megpecsételődött

A gyümölcsnél ennek az lesz az ára, hogy a közvetlen támogatások átalakulásával hirtelen és gyorsan játszódhat le a piactisztulás folyamata.

Ma már csak a támogatások tartják életben a gyümölcsösök fejlesztését évtizedek óta mellőző vállalkozásokat
Fotó: MTI

A gyümölcstermesztés helyzete tehát jóval kritikusabb, bár sok munka vár a zöldségtermesztőkre is.

Elkerülhetetlen, hogy sok idős vagy korszerűtlen gyümölcsültetvény kiessen a termelésből: a következő öt évben az ültetvényfelület harmada és a gyümölcstermelő vállalkozások akár fele is eltűnhet a piacról.

A kedvezőtlen folyamatok elkerülhetetlenek: a tőkeszegény és korszerűtlen gazdaságok számára mára nem maradt lehetőség az életben maradásra – emelte ki az elnök.

A várható ültetvénykivágási hullámot az AKG-támogatások 2021–2022-es kifutása pörgetheti fel, mivel most sok gyümölcsöst ezek a pénzek tartanak lélegeztetőgépen.

A zöldségtermesztésben sem áll meg a piaci tisztulás, bár ott jóval mérsékeltebb hatásokkal lehet számolni – tette hozzá Apáti Ferenc.