Nincs sok mozgástér a nagyobb bérrendezéshez az állami cégeknél

Ma kezdődnek a tárgyalások a MÁV, a Volán, a Magyar Posta és az állami közműszolgáltatók munkavállalóinak idei béremeléséről az állami közszolgáltató vállalkozások vezetői, a szakszervezetek és a kormányoldal részvételével. A Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának mai ülését tegnap kétoldalú, a vállalatok vezetői és a szakszervezetek közötti informális egyeztetés előzte meg, amelyen informá­cióink szerint

konkrét béremelési javaslat a munkáltatók részéről nem hangzott el.

– Kicsi rá az esély, hogy a mai, első háromoldalú érdekegyeztetés keretei közt zajló tárgyalási fordulón megállapodjunk. Ágazatonként merőben eltérő hatásokat okozott a világjárvány bő egy éve, így egységes bérmegállapodás nem várható – fogalmazott megkeresésünkre Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke leszögezte:

a béremelés a pandémia okozta nehéz helyzet ellenére is nélkülözhetetlen.

Palkovics Imre helyzetértékelésében felidézte:

az állami közlekedési vállalatoknál jelentős, mintegy hetvenszázalékos bevételcsökkenést okozott a világjárvány. Elbocsátásokra szerencsére nem volt szükség,

a járvány előtti munkaerőhiány viszont jelentősen mérséklődött. A szakszervezeti vezető szerint a vállalatvezetők nem látnak sok mozgásteret most a bérfejlesztésre, de konkrétumokról egyelőre nem esett szó. Palkovics Imre hangsúlyozta: emelni kell a béreket, a MÁV-nál a szakszervezetek legalább hatszázalékos alapbérfejlesztést szeretnének elérni.

A buszosok bére a MÁV és a Volán egyesülése ellenére elmarad a vasutasok keresetétől
Fotó: Bach Máté

Mivel a Volán munkavállalóinak a keresete a vállalati egyesülés ellenére leszakadásban van a vasúti dolgozókéhoz képest, ott a hatszázalékos béremelésen felül további négyszázalékos felzárkóztatást lát indokoltnak a Munkástanácsok.

– Az állami közösségi közlekedési szolgáltatókkal ellentétben

a közműszektorban nem okozott bevételkiesést a járvány, sőt jelentős többletterhet jelentett a megváltozott helyzet a munkavállalóknak. A lakossági vízfogyasztás például jelentősen megnőtt, ami a munkaerő fokozottabb kihasználtságával is jár

– mutatott rá Palkovics Imre. Felidézte: az állami víziközmű szolgáltatóknál a tavalyi béremelés jelentősen elmaradt a többi állami vállalat átlagos, kilenc-tízszázalékos keresetrendezéstől. A villamosenergia-szektorban pedig legalább kilencszázalékos bérfejlesztést szeretnének a képviseletek.

Speciális helyzetben van a Magyar Posta. A béremelésekhez – hasonlóan a többi érintett céghez – elengedhetetlen az állami hozzájárulás, ugyanakkor a posta korábban piaci alapú működésre váltott, így az uniós szabályozás miatt korlátozottan nyújthat az állam támogatást, noha a járványhelyzet némileg növeli a mozgásteret.

– Átlagosan hat és fél, nyolc százalék közötti béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2,7–3,9 százalék között várt reáljövedelem-növekedése mellett ne szakadjon le ismét az állami cégeknél dolgozók keresete

– figyelmeztetett Palkovics Imre. Kiemelte: a jegybank előrejelzése szerint az infláció akár a négy százalékot is elérheti, tehát ekkora emelés csak a bérek reálértékének megtartásához elegendő. Hozzátette: mivel a tárgyalások jelentős csúszással kezdődnek, ezért az év egészére vetítve kell értékelni a leendő megállapodást.

Palkovics Imre szerint a korábbi sikeres felzárkóztatás után ismét leszakadhatnak az állami cégeknél a keresetek a versenyszféra béreitől
Fotó: Havran Zoltán

Korábban írtuk: a versenyszférában átlagosan öt–hét százalékos keresetnövekedést hajtottak végre idén a cégek. Az elmúlt években ugyanakkor jóval nagyobb, tíz százalék feletti béremelést kaptak a munkavállalók.

Az állami cégeknél is jelentős bérrendezés zajlott,

a több éves bérmegállapodás pedig csökkentette az érintett állami szolgáltatóknál a keresetek versenyszférához viszonyított lemaradását.