Amikor térdre kényszerült a turizmus

Bár a koronavírus-járványt súlyossága és globális jellege egyedivé teszi, az elmúlt két évtizedben a világ egyes régióinak számos járvánnyal kellett már szembenéznie. A nehéz időszak után azonban viszonylag gyorsan helyreállt a turizmus. Ez most is bizakodásra adhat okot, ráadásul Magyarország több szempontból előnyben van az uniós versenytársakhoz képest. Ilyen például a gyors tempóban zajló átoltás.

Hongkongban 2003-ban a SARS-CoV-1 vírus megjelenése okozott riadalmat Fotó: PETER PARKS Forrás: Europress/AFP

A világjárvány megakasztotta a globális és a hazai turizmus szárnyalását. Tavaly a nemzetközi utazások világszinten 74 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Ennek oka, hogy szigorú korlátozásokat vezettek be, de a lakosság elővigyázatosságból amúgy is otthon maradt. Az elmúlt évben közel egymilliárddal kevesebb turisztikai utazást regisztráltak. Ennek következtében a világ országai 1300 milliárd dollárnyi exportbevételtől estek el, és 100-120 millió munkahely került veszélybe a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint. Összehasonlításképpen: a 2003-as SARS-járvány 1,5, a 2009-es világgazdasági válság négyszázalékos zsugorodást eredményezett a globális turizmusban.

Segített a gazdaságvédelem

Tavaly a magyar idegenforgalom is jelentős veszteségeket szenvedett el. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás bruttó hozzáadott értéke 32 százalékkal csökkent éves alapon. A kereskedelmi vendégéjszakák száma 58 százalékkal, a kereskedelmi szálláshelyek bevételei csaknem hatvan százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A bevételkiesés nyomán a turisztikai szektorban foglalkoztatottak száma is csökkent – olvasható a kormány konvergenciaprogramjában. A tavalyi negyedik negyedévben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágban Magyarországon hét százalékkal kevesebb embert foglalkoztattak, mint egy évvel korábban az Eurostat felmérése szerint.

Nemzetközi összehasonlításban azonban az ágazati bértámogatás, az átmeneti adókedvezmények és a kedvezményes vállalati hitelek eredményesnek tekinthetők a munkahelyek megtartásában.

A visegrádi országokban ugyanis a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban foglalkoztatottak számának csökkenése markánsabb, 16-18 százalékos volt 2020 utolsó negyedévében.

Vírusok támadása és legyőzése

Bár a koronavírus-járványt súlyossága és globális jellege egyedivé teszi, az elmúlt két évtizedben a világ egyes régióinak számos járvánnyal kellett már szembenéznie. A konvergenciaprogramban erről is készült egy összefoglaló. Abban megjegyzik, hogy ilyen volt például a SARS, a MERS, az ebola, a sertésinfluenza és a madárinfluenza, amelyek befolyásolták a helyi turizmus alakulását. Mindez rávilágított arra, hogy a járványokkal szemben az idegenforgalmi szektor nagyon sérülékeny. Az is látszik azonban, hogy a korábbi járványok turizmusra gyakorolt negatív hatásai jóval kisebbnek bizonyultak a jelenleginél. Mégpedig azért, mert azok földrajzi kiterjedtségükben, terjedési sebességben és időbeli lefutásban is messze elmaradtak a koronavírus súlyosságától.

Hongkongban 2003-ban a SARS-CoV-1 vírus megjelenése okozott riadalmat
Fotó: Europress/AFP

A SARS-CoV-1 (súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus) ­2002-es és a MERS-CoV (közel-keleti légúti koronavírus) 2012-es és 2015-ös felbukkanását a fertőzés gyors terjedés követte.

A SARS-CoV-1 okozta rejtélyes megbetegedés először 2002 novemberében jelent meg Kínában, és 2003 márciusára egyre gyorsabban terjedt. Az intenzív légi közlekedésnek köszönhetően a délkelet-ázsiai országokkal együtt összesen 29 országban több mint nyolcezer betegben mutatták ki a vírus jelenlétét, amely magas halálozási rátával is párosult.

Az esetek száma Ázsia országaiban is változó volt, így míg Hongkongban 1755 esetet regisztráltak, Dél-Koreában csupán hármat. Ezzel együtt az utazásokra gyakorolt hatások szinte egyformán alakultak az érintett országokban.

Hasonlóan a tavalyi évhez, a délkelet-ázsiai országok körében a SARS-CoV-1-járvány is negatív sokkot okozott a légi közlekedésben és a turizmusban. Ugyanakkor ez a jelenlegi járványhoz képest jóval kisebb intenzitású volt: a külföldi turisták száma 2003 tavaszi hónapjaiban bezuhant, azonban gyors visszarendeződés következett be az utolsó esetet felderítése után.

A nemzetközi beutazások száma kilenc százalékkal csökkent, amelynek következtében a globális turizmus 1,5 százalékkal zsugorodott 2003-ban. Ugyanakkor 2004-ben, 2003-hoz viszonyítva, már közel harminc százalékkal több külföldi turista érkezett a régióba, vagyis gyors korrekció után gyorsan visszatért a növekedés.

A MERS-CoV alacsony fer­tőzőképességű vírus, amely azonban súlyos légúti fertőzést okoz. Elsősorban a Közel-Kelethez köthetők a megbetegedések, de 2012-es megjelenése óta összesen 27 országban két és fél ezer esetet diagnosztizáltak és 850 halálos áldozatot követelt.

A legnagyobb MERS-járvány Dél-Koreában alakult ki, ahova egy Közel-Keletről hazatérő turista hurcolta be a vírust 2015 májusában. Összesen 185 esetet és ezzel összefüggésben 38 halálesetet regisztráltak. Bár hivatalos utazási korlátozások nem léptek életbe, számos nemzet beutazásra nem javasolt országnak jelölte meg Dél-Koreát, így jelentősen visszaesett a külföldi turisták száma az érintett időszakban. Az utolsó esetet 2015 júliusában azonosították, vagyis két hónap alatt megfékezték a járvány terjedését, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig 2015 decemberében nyilvánította ki a MERS-járvány végét. Júniustól szeptemberig a becsült összhatás csaknem kétmillió külföldi turista elmaradását jelentette az országban. Bár a beutazások száma már 2015 szeptemberében meghaladta az egy évvel korábbi értéket, az év egészében hét százalékkal csökkent a nemzetközi beutazások száma. A kormányzati támogató intézkedéseknek is köszönhető, hogy a külföldi turisták száma a válságot követő évben már harminc százalékkal meghaladta a 2015-ös szintet.

Versenyelőnyben Magyarország

A magyar kormány szerint a korábbi járványok kimenetele biztató abból a szempontból, hogy a mostani járvány visszaszorításával, az utazási korlátozások megszűnésével és a megfelelő átoltottság elérésével a globális idegenforgalom is gyorsan helyreállhat. Idő kell azonban ahhoz, hogy az utazások egészségügyi szempontból világszinten teljesen biztonságosak legyenek. A világjárványból fakadó sokk meglehetősen hosszúnak és intenzívnek bizonyul, a kínálati oldalon is elveszhetnek kapacitások. Emellett a keresleti oldalon is olyan tendenciák bontakoznak ki, amelyek egyes szegmensekben tartósan érvényesülhetnek. Ilyen például az üzleti megbeszélések és konferenciák áthelyeződése az online térbe vagy a régión belüli nemzetközi utazások felértékelődése.

Mindezzel együtt a magyar turisztikai ágazat kilátásai kedvezők. Egyrészt versenyelőnyt jelenthet, hogy az oltások beadása gyorsabb, mint más uniós tagállamokban.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország hamarabb válhat biztonságos utazási célországgá. Másrészt ennek is köszönhetően a belföldi turizmus idén nyáron is rekordokat dönthet, hasonlóan a tavaly tapasztalt időszakhoz. Harmadrészt, a járvány kapcsán bizonyos igények felerősödtek, mint például a higiénia és a tisztaság, amely tekintetben Magyarország a hetedik helyen áll a turizmus nemzetközi versenyképességi rangsorában. Így erre is versenyelőnyként tekinthetünk.

Bár a külföldi beutazások számának felfutása lassabb lehet, kedvező, hogy a szálláshelyek kínálata és számos turisztikai vonzerő színvonala is javult az elmúlt egy évben, nagyrészt a fejlesztési programoknak köszönhetően. Magyarország ezért vonzó célpontja maradhat az újrainduló idegenforgalomnak.