időjárás 4°C Marcella 2023. január 31.
logo

Progresszív paradicsom fejlődik a poszt-Covid-turizmusban

Thurzó Katalin
2021.05.07. 06:50
Progresszív paradicsom fejlődik a poszt-Covid-turizmusban

Az európai szinten tervezett, egységes zöldútlevél, a védettségi igazolvány, a határátlépéssel vagy a belföldi utazással kapcsolatos feltételek a már beköszöntött poszt-Covid-korszakban az „új turizmus” világába repítik a jelen turistáit, miközben még sokan arra számítanak, hogy amint kiheveri a járvány okozta sokkot, az idegenforgalom globális keretei visszatérnek a megszokott kerékvágásba. Nemzetközi megfigyelések szerint márpedig a változások helyi és régiós szinten is elkerülhetetlenek a kilábalás feltételeként, ahol a szolgáltatók versenyképességét az innováció és az újjáéledő emberközpontúság szabhatja át.

– Nem az a legfontosabb kérdés, hogy meddig tart a poszt-Covid-időszak. Az igazi dilemma az, hogy a járvány utáni hónapok hosszú távon milyen mélységekig alakítják át az általunk ismert idegenforgalmi piacok alapvető működési feltételeit. Az „új turizmus” nem egy klasszikus korszakot jelent, sokkal inkább

egy új, innovatív és szelektált turisztikai világszövet kialakulását hozza magával

– mondta lapunknak Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. alapító-vezérigazgatója.

Korábbi nemzetközi tapasztalatai és az aktuálisan alakuló iparági változások globális felmérése alapján a szakértő kifejtette: várható, hogy

a poszt-Covid-időszak évtizedes trendek hírnöke lesz, és nem csak az idegenforgalomban.

– A gazdasági erőviszonyokban, az országok közötti és a helyi ellátási láncok rendszerében, illetve például a társadalmi, jogi környezet változásaiban olyan folyamatoknak leszünk részesei a következő egy-három évben, amelyek a múltban hosszú évek, évtizedek alatt mentek végbe. Fontos megemlíteni talán a legfontosabb, mindenkit érintő hatást, a nagyjából a 2020-as évek közepére fölerősödő generációváltást a munkaerőpiacok több területén. Hogy meddig tart a poszt-Covid-időszak, kizárólag rajtunk múlik – húzta alá.

„Adatalapon letisztuló világszövetet járnak be a jövő utazói, de az ember marad a középpontban” Fotó: Éberling András

Szükségszerű változások

– Ennek az a kiindulópontja, hogy megváltozott a világ ritmusa, emiatt vállalkozóként, szakemberként, eleve emberként is változnunk kell, társadalmi szinten, de a régi idők nem térnek vissza. Viszont nem csak egyféle lehetséges jövő létezik,

a holnap nem virágzik ki organikusan és törvényszerűen a tegnap eseményeiből. A jelen döntései határozzák majd meg, milyenné válik a jövőnk

– folytatta. – De nem a pandémia és nem is a poszt-Covid-időszak hozta el az új világrendet. Már évek óta zajlik a mostanra látványossá vált

változás, amelyben alapvetően hangsúlyos a digitalizáció szerepe, miközben a világ polarizálódott,

például az egyes iparágak geolokálisan eltérő fejlettsége miatt is, a turizmusban például erős területi különbségek vannak – magyarázta a Digitális Turizmus Zrt. vezetője, aki szerint a járványválságnak ugyan lesznek szabályszerű hatásai, de nem érvényesülnek törvényszerűen minden országban vagy régióban.

Okmányellenőrzés Helsinkiben. Egyre inkább adatalapú lesz a globális utazási élmény Fotó: EPA

– A poszt-Covid-dimenzióban többféle alternatív jövőkép rajzolódhat ki, a turizmusban minden attól függ, hogy az emberek mennyire tudják betartani a járványügyi intézkedéseket.

Sokan félnek attól ebben a szektorban, hogy lesz negyedik hullám, amelyet a piaci szereplők jelentős hányada itthon nem élne túl, a vállalkozások féltik a jövőjüket.

Azonban számukra is megnyugtatónak kell lennie, hogy az eddigi és a mostani járványügyi intézkedések, a gazdaságot támogató intézkedések alapot adnak a biztonságos védekezéshez, a talpra álláshoz, a folytatáshoz, vagyis a negyedik hullám és a nyomában járó csődhullám elkerüléséhez. A megoldás a kezünkben van, éljünk vele! – emelte ki Rasztovits Dávid.

Kényszerhelyzetből összehangolás

A szakember arról is beszélt, hogy a Covid utáni időszak első igazi, rövid és középtávon is meghatározó kihívása Magyarországon is, hogy a szállodákban, a vendéglátóhelyeken az újraindulás korszakában egyre égetőbb problémává válik az elvándorolt, szakképzett munkaerő pótlása.

– Az előző 13 hónap teljesen kiszámíthatatlan volt: mint egy hullámvasút, amelyre ha felülünk, nem tudjuk, hol és mikor fog megállni. Sorozatosan úgy élte meg a turizmus, hogy egy-egy felfutás után lassított a vírus, szinte már megállt, majd váratlanul újra rohanni kezdett. Egy ilyen rapszodikus időszakban

a munkavállalók is sok esetben olyan döntést voltak kénytelenek meghozni, amely nem a lojalitás hiányát tükrözte,

sokkal inkább a megélhetés és túlélés elsőbbségéről szólt – vázolta Rasztovits Dávid.

Mint mondta, a munkaadók gyakran hasonló motivációból kerültek kényszeres döntési helyzetekbe, ennek utóhatásait viszont külföldi példák szerint is több megoldás orvosolhatja – alapvetően például a minden korábbinál jelentőségtelibb szinergiák kihasználása a turizmus fő területei és az egyes alszektorok között.

A szakemberhiány a poszt-Covid első nagy kihívása. Ágazati bértámogatással maradt meg a munkahelyek jelentős része Fotó: Havran Zoltán

– Az összehangolt, egymás támogatására épülő innovatív megoldásokban, a közös jövőteremtésben van a megoldás: a kényszer szülte poszt-Covid új jelenségei össze tudják kovácsolni a szakma képviselőit, a piaci szereplőket vagy a szolgáltatót és a vendéget.

Ebbe az irányba nemcsak a turizmus aranykorába érkezhetünk, hanem az új turizmus a folyamat során fenntarthatóvá is válik

– jegyezte meg. A vezérigazgató szerint az oltási programok megvalósulásával a világ immár kilépett kollektív hibernációjából, ebben hazánk élen jár. Példákkal ismertette: számos országban

a hónapok óta felfüggesztett utazási igény csak a felszabadulásra vár, míg több helyütt már megújultak a trendek,

és az a jellemző, hogy az egyes utazóközönségek köré­ben inkább a belföldi vagy a közeli, kevésbé globális kereslet nő a turisztikai élményekre.

Digitalizációs ugrás, zöldválaszok

– A digitalizációs lehetőségeket kihasználva olyan új, internetes platformok kellenek, amelyek összekötik a rászorulókat a segítőkkel ebben az iparágban is. Olyan felület, amelyen keresztül a szükséghelyzetben lévő magánszemélyek, intézmények, cégek, érdekeltek megoszthatják egymással az igényeiket, amelyek alapján egy algoritmus összeköti őket azokkal, akik ebben segíthetnek – vetette fel Rasztovits Dávid.

Tömegturizmus nélkül. Az újranyitás után innovatív megoldásokkal töltődnek újra a terek a nagyvárosokban Fotó: Bach Máté

Szavai szerint ezentúl

a körforgásos gazdaság, a karbonmentes turizmus, a hulladékgyűjtés, a különböző típusú hulladékok újrahasznosítása is új szintekre léphet,

mivel a járvány árnyékában rengeteg innovatív megoldás látott napvilágot, melyeket a megfelelő integrációs folyamatokkal azonnal hasznosítani lehet a szolgáltatói szektorokban.

– A milliós, milliárdos éves forgalmi adatok alapján az sem meglepő, hogy a turizmus a negyedik leginkább szennyező iparág Európában, ami

az új világrendben a környezet és a helyi közösségek támogatásával a környezettudatos szálláshelyeket és szolgáltatásokat helyezi előtérbe

– hívta fel a figyelmet.

– A poszt-Covid-időszak egyúttal értékmérőként szolgálhat a szükséges infrastrukturális, szervezetfejlesztési és digitalizációs folyamatok lebonyolítása, illetve azok minősége, fenntarthatósága szempontjából. Egyszerű szavakkal élve:

megmutatja, mennyire végeztünk jó munkát az idő alatt, amíg a teljes tetszhalott állapot fennállt a turisztikai ágazatban

– fogalmazott a digitális szakértő, hozzátéve, hogy a piaci rehabilitáció gyorsasága mindenütt, így nálunk is eltérő lesz a fővárosban és a vidéken, de ­például az Európán belüli és a tengerentúli utazásoknál is.

Értékmérő időszak. Az új világrendre optimalizált minőségi és egészségbiztonsági sztenderdek kialakítása zajlik Fotó: Éberling András

– A beutazóturizmust Budapesten vagy más fővárosoknál jelentősen és egyelőre szinte tervezhetetlen módon befolyásolja például a diszkont-légitársaságok járatszámainak alakulása, azok kapacitása vagy a kötöttpályás, vízi közlekedési lehetőségek korlátozásai, illetve megoldásai, továbbá az Európában tervezett zöldútlevél és a védettségi igazolások nemzetközi legitimációja – sorolta, rámutatva, hogy ­

alapvetően az új világrendre optimalizált minőségi és egészségbiztonsági sztenderdek kialakítására van most szükség helyi és országos szinten.

– Ha nyers lesz a lángos, meleg a sör és idő előtt elfogy a palacsinta vagy koszos az ágynemű a szálláshelyen, jöhet bármennyi vendég, negatív spirálba kerülhet a szektor – figyelmeztetett a vezérigazgató.

Szerinte az sem lesz meglepő, ha olyan területek indulnak növekedésnek, mint az egészségturizmus, a wellness- vagy a vallási utazások szegmense.

Az ember szolgálatában

- A világjárvány miatt – miután több mint egy évig korlátozásokkal éltek – a turisták minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak ezekre az igényekre, akár egészségügyi problémákról, luxuskezelésekről, akár fizikai, szellemi és lelki megújulásra való törekvésről van szó – mondta, felidézve, hogy Fabio Carbone turisztikai akadémikus szerint

a Covid utáni turizmus világa inkább az emberekre koncentrál, mint a célokra.

– Az is számít majd, hogy azok, akik szívesen elkerülik az olyan intézkedéseket, mint a társadalmi távolságtartás, újra az utazást használják fel a külföldön vagy az ország más részein élő szeretteikkel való kapcsolataik felvételére vagy az új kapcsolatok megteremtésére. Carbone szavai szerint emiatt

a poszt-Covid fő iránya a humán fejlődés, az emberek között újjáéledő párbeszéd és a béke előtérbe helyezése felé is elkanyarodik

– mutatott rá Rasztovits Dávid.

A kilábalás húzóereje lehet

Kétség nem fér hozzá, hogy a turizmus a legtöbb országban jelentős nemzetgazdasági iparág, de egyértelmű, hogy a világméretű járvány által az egyik leginkább sújtott terület világszinten. 2020 minden idők legrosszabb éve volt a nemzetközi utazásokban, mivel az országok bezárkóztak a vírus miatt, és határozott lépéseket tettek polgáraik védelme, a határaik lezárása érdekében. 2019-ben a szektor még 10,4 százalékkal járult hozzá a globális GDP-hez, ez az arány az előző évben 5,5 százalékra csökkent a mobilitás folyamatos korlátozásai miatt. Beszédesek a számok: a Turisztikai Világszervezet, az UNWTO adatai szerint a nemzetközi látogatók érkezése 74 százalékkal csökkent, ami meghaladja az egybillió dolláros bevételkiesést, ez 62 millió munkahely megszűnésével járt a globális iparágban, ami pedig 18,5 százalékos mínuszt jelent az előző évhez képest. A Covid makacs jelenléte pedig a nemzetközi légi közlekedésre mérte a legsúlyosabb csapást a 2019-hez képest 90 százalékos csökkenéssel, azaz 1,8 trillió dolláros veszteséggel az előző évben. Ennek ellenére például hazánkban is pillére lehet a kilábalásnak, amely a fordulat hamar látványos lehet. Ágazati elemzők 2022-re 4,8 százalékos növekedést és 98 millió új munkahelyet jósolnak a globális turizmusban, illetve azt, hogy 2030-ig 1,8 milliárd külföldi turista utazik majd a világban. Rengeteg fejlődő ország számára a turizmus a fő, de legalábbis jelentős bevételi forrás – az exportbevétel szempontjából hatvan országban továbbra is az első helyen áll ez a szektor.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.