Progresszív paradicsom fejlődik a poszt-Covid-turizmusban

Az európai szinten tervezett, egységes zöldútlevél, a védettségi igazolvány, a határátlépéssel vagy a belföldi utazással kapcsolatos feltételek a már beköszöntött poszt-Covid-korszakban az „új turizmus” világába repítik a jelen turistáit, miközben még sokan arra számítanak, hogy amint kiheveri a járvány okozta sokkot, az idegenforgalom globális keretei visszatérnek a megszokott kerékvágásba. Nemzetközi megfigyelések szerint márpedig a változások helyi és régiós szinten is elkerülhetetlenek a kilábalás feltételeként, ahol a szolgáltatók versenyképességét az innováció és az újjáéledő emberközpontúság szabhatja át.

20200402 Budapest Budai Várból eltűntek a turisták a koronavírus-járvány miatt Fotó Teknős Miklós (TEK) Magyar Nemzet Fotó: Teknős Miklós

Kényszerhelyzetből összehangolás

A szakember arról is beszélt, hogy a Covid utáni időszak első igazi, rövid és középtávon is meghatározó kihívása Magyarországon is, hogy a szállodákban, a vendéglátóhelyeken az újraindulás korszakában egyre égetőbb problémává válik az elvándorolt, szakképzett munkaerő pótlása.

– Az előző 13 hónap teljesen kiszámíthatatlan volt: mint egy hullámvasút, amelyre ha felülünk, nem tudjuk, hol és mikor fog megállni. Sorozatosan úgy élte meg a turizmus, hogy egy-egy felfutás után lassított a vírus, szinte már megállt, majd váratlanul újra rohanni kezdett. Egy ilyen rapszodikus időszakban

a munkavállalók is sok esetben olyan döntést voltak kénytelenek meghozni, amely nem a lojalitás hiányát tükrözte,

sokkal inkább a megélhetés és túlélés elsőbbségéről szólt – vázolta Rasztovits Dávid.

Mint mondta, a munkaadók gyakran hasonló motivációból kerültek kényszeres döntési helyzetekbe, ennek utóhatásait viszont külföldi példák szerint is több megoldás orvosolhatja – alapvetően például a minden korábbinál jelentőségtelibb szinergiák kihasználása a turizmus fő területei és az egyes alszektorok között.

A szakemberhiány a poszt-Covid első nagy kihívása. Ágazati bértámogatással maradt meg a munkahelyek jelentős része Fotó: Havran Zoltán

– Az összehangolt, egymás támogatására épülő innovatív megoldásokban, a közös jövőteremtésben van a megoldás: a kényszer szülte poszt-Covid új jelenségei össze tudják kovácsolni a szakma képviselőit, a piaci szereplőket vagy a szolgáltatót és a vendéget.

Ebbe az irányba nemcsak a turizmus aranykorába érkezhetünk, hanem az új turizmus a folyamat során fenntarthatóvá is válik

– jegyezte meg. A vezérigazgató szerint az oltási programok megvalósulásával a világ immár kilépett kollektív hibernációjából, ebben hazánk élen jár. Példákkal ismertette: számos országban

a hónapok óta felfüggesztett utazási igény csak a felszabadulásra vár, míg több helyütt már megújultak a trendek,

és az a jellemző, hogy az egyes utazóközönségek köré­ben inkább a belföldi vagy a közeli, kevésbé globális kereslet nő a turisztikai élményekre.

Digitalizációs ugrás, zöldválaszok

– A digitalizációs lehetőségeket kihasználva olyan új, internetes platformok kellenek, amelyek összekötik a rászorulókat a segítőkkel ebben az iparágban is. Olyan felület, amelyen keresztül a szükséghelyzetben lévő magánszemélyek, intézmények, cégek, érdekeltek megoszthatják egymással az igényeiket, amelyek alapján egy algoritmus összeköti őket azokkal, akik ebben segíthetnek – vetette fel Rasztovits Dávid.

Tömegturizmus nélkül. Az újranyitás után innovatív megoldásokkal töltődnek újra a terek a nagyvárosokban Fotó: Bach Máté

Szavai szerint ezentúl

a körforgásos gazdaság, a karbonmentes turizmus, a hulladékgyűjtés, a különböző típusú hulladékok újrahasznosítása is új szintekre léphet,

mivel a járvány árnyékában rengeteg innovatív megoldás látott napvilágot, melyeket a megfelelő integrációs folyamatokkal azonnal hasznosítani lehet a szolgáltatói szektorokban.

– A milliós, milliárdos éves forgalmi adatok alapján az sem meglepő, hogy a turizmus a negyedik leginkább szennyező iparág Európában, ami

az új világrendben a környezet és a helyi közösségek támogatásával a környezettudatos szálláshelyeket és szolgáltatásokat helyezi előtérbe

– hívta fel a figyelmet.

– A poszt-Covid-időszak egyúttal értékmérőként szolgálhat a szükséges infrastrukturális, szervezetfejlesztési és digitalizációs folyamatok lebonyolítása, illetve azok minősége, fenntarthatósága szempontjából. Egyszerű szavakkal élve:

megmutatja, mennyire végeztünk jó munkát az idő alatt, amíg a teljes tetszhalott állapot fennállt a turisztikai ágazatban

– fogalmazott a digitális szakértő, hozzátéve, hogy a piaci rehabilitáció gyorsasága mindenütt, így nálunk is eltérő lesz a fővárosban és a vidéken, de ­például az Európán belüli és a tengerentúli utazásoknál is.

Értékmérő időszak. Az új világrendre optimalizált minőségi és egészségbiztonsági sztenderdek kialakítása zajlik Fotó: Éberling András

– A beutazóturizmust Budapesten vagy más fővárosoknál jelentősen és egyelőre szinte tervezhetetlen módon befolyásolja például a diszkont-légitársaságok járatszámainak alakulása, azok kapacitása vagy a kötöttpályás, vízi közlekedési lehetőségek korlátozásai, illetve megoldásai, továbbá az Európában tervezett zöldútlevél és a védettségi igazolások nemzetközi legitimációja – sorolta, rámutatva, hogy ­

alapvetően az új világrendre optimalizált minőségi és egészségbiztonsági sztenderdek kialakítására van most szükség helyi és országos szinten.

– Ha nyers lesz a lángos, meleg a sör és idő előtt elfogy a palacsinta vagy koszos az ágynemű a szálláshelyen, jöhet bármennyi vendég, negatív spirálba kerülhet a szektor – figyelmeztetett a vezérigazgató.

Szerinte az sem lesz meglepő, ha olyan területek indulnak növekedésnek, mint az egészségturizmus, a wellness- vagy a vallási utazások szegmense.

Az ember szolgálatában

- A világjárvány miatt – miután több mint egy évig korlátozásokkal éltek – a turisták minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak ezekre az igényekre, akár egészségügyi problémákról, luxuskezelésekről, akár fizikai, szellemi és lelki megújulásra való törekvésről van szó – mondta, felidézve, hogy Fabio Carbone turisztikai akadémikus szerint

a Covid utáni turizmus világa inkább az emberekre koncentrál, mint a célokra.

– Az is számít majd, hogy azok, akik szívesen elkerülik az olyan intézkedéseket, mint a társadalmi távolságtartás, újra az utazást használják fel a külföldön vagy az ország más részein élő szeretteikkel való kapcsolataik felvételére vagy az új kapcsolatok megteremtésére. Carbone szavai szerint emiatt

a poszt-Covid fő iránya a humán fejlődés, az emberek között újjáéledő párbeszéd és a béke előtérbe helyezése felé is elkanyarodik

– mutatott rá Rasztovits Dávid.

A kilábalás húzóereje lehet

Kétség nem fér hozzá, hogy a turizmus a legtöbb országban jelentős nemzetgazdasági iparág, de egyértelmű, hogy a világméretű járvány által az egyik leginkább sújtott terület világszinten. 2020 minden idők legrosszabb éve volt a nemzetközi utazásokban, mivel az országok bezárkóztak a vírus miatt, és határozott lépéseket tettek polgáraik védelme, a határaik lezárása érdekében. 2019-ben a szektor még 10,4 százalékkal járult hozzá a globális GDP-hez, ez az arány az előző évben 5,5 százalékra csökkent a mobilitás folyamatos korlátozásai miatt. Beszédesek a számok: a Turisztikai Világszervezet, az UNWTO adatai szerint a nemzetközi látogatók érkezése 74 százalékkal csökkent, ami meghaladja az egybillió dolláros bevételkiesést, ez 62 millió munkahely megszűnésével járt a globális iparágban, ami pedig 18,5 százalékos mínuszt jelent az előző évhez képest. A Covid makacs jelenléte pedig a nemzetközi légi közlekedésre mérte a legsúlyosabb csapást a 2019-hez képest 90 százalékos csökkenéssel, azaz 1,8 trillió dolláros veszteséggel az előző évben. Ennek ellenére például hazánkban is pillére lehet a kilábalásnak, amely a fordulat hamar látványos lehet. Ágazati elemzők 2022-re 4,8 százalékos növekedést és 98 millió új munkahelyet jósolnak a globális turizmusban, illetve azt, hogy 2030-ig 1,8 milliárd külföldi turista utazik majd a világban. Rengeteg fejlődő ország számára a turizmus a fő, de legalábbis jelentős bevételi forrás – az exportbevétel szempontjából hatvan országban továbbra is az első helyen áll ez a szektor.