Egyre kínosabb az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek (EP), hogy az új Közös Agrárpolitika elfogadása helyett botrányba fulladt a május végi, uniós csúcstalálkozó. Nagy István a lapunknak adott interjújában a részletekről elmondta: a többnapos tárgyalássorozat utolsó óráiban az Európai Parlament tárgyalódelegációja egy új javaslatcsomagot akart a tagállamokra erőltetni.
A dokumentum valójában Frans Timmermans bizottsági alelnök javaslatait tartalmazta, vagyis a csúcson közvetítő szerepet betöltő bizottság a parlamenten keresztül akarta elfogadtatni saját javaslatát.
A 27 tagország minisztere példátlan egységet felmutatva elhagyta a tárgyalóasztalt. Világossá tették: nem fogadják el a brüsszeli zölddiktátumot,
és felszólították az EP-t, hogy ne terjeszkedjen túl a hatáskörén. Az agrárminiszterek tanácsa egyértelműen az uniós delegációt tette felelőssé a tárgyalások kudarcáért, mivel
az újonnan előhúzott javaslat durva aránytalanságot tartalmazott a zöldcélok és a gazdák versenyképessége között.
A tagállamok erődemonstrációját követően a Copa-Cogeca levélben kérte Ursula von der Leyen elnököt arra, hogy az Európai Bizottság eredeti hatáskörénél maradva érdemben mozdítsa elő az agrármegállapodást, mivel ez már a termelők elemi érdeke.
A legjelentősebb európai gazdaképviselet nyilatkozatában keményen bírálta Brüsszelt és Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztost, egyértelműen felelőssé téve őt a tárgyalások befagyásáért.
Kiemelték: a csúcstalálkozó már előre kudarcra volt ítélve, mivel látható, Janusz Wojciechowski nincs tisztában az európai mezőgazdaság realitásaival.
Az uniós élelmiszer-ellátás fenntartása szempontjából kiemelten fontos az új agrárpolitika mielőbbi elfogadása és a zöldtörekvések, de ezek nem okozhatják az uniós gazdák hátrányát a globális versenyben.
Fotó: Europress/AFP
A Copa-Cogeca arra emlékeztetett, hogy a termelőknek és az uniós élelmiszerpiac stratégiai függetlenségének köszönhetően a Covid–19-világjárvány sem tudta veszélyeztetni az élelmiszer-ellátást, ezért ezt maga Brüsszel se tegye meg.
A gazdák az elsők között érzékelik a klímaváltozás hatásait, így elemi érdekük, hogy fenntartható termelést folytassanak,
amelyhez a globális versenytársakhoz képest jóval szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz a KAP észszerű reformja mellett áll ki, és továbbra is a tanácsi álláspontot támogatja, amely sokkal rugalmasabb, és figyelembe veszi a tagállamok sajátosságait.
A hazai képviseletek egyetértenek azzal, hogy a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart fenntarthatóvá kell tenni, ugyanakkor elleneznek minden olyan szabályt, amely ellehetetleníti az európai gazdálkodókat.
A gazdatársadalom sem kér Brüsszel számukra hátrányos terveiből. Az elmúlt hónapokban több tagállamban – például Franciaországban és Németországban – is utcára vonultak a gazdák, akik
visszautasítják az európai termelést jelentősen megdrágító szigort, amely a harmadik országból érkező, ellenőrizetlenül gyártott, olcsó, import élelmiszerek uniós térnyerését okozná.
