Dörzsölik a markukat az arab és orosz olajcégek

Nemcsak a környezetvédelemért aggódók drukkoltak a zöldaktivistáknak a múlt héten, hanem ­Szaúd-Arábia, Abu-Dzabi és Oroszország is. Mindkét csapat elégedett lehet, miután a vezető nyugati olajvállalatoknak jócskán csökkenteniük kell karbonlábnyomukat egy bíróság és egy részvényesi döntés után. Vagyis a nyugati világ legnagyobb olajcégei komoly lépéshátrányba kerültek a keleti versenytársaikkal szemben.

An Iraqi labourer works at an oil refinery in the southern town Nasiriyah on October 30, 2015. South Oil Company (SOC) has raised production at Nasiriyah oil field from 40,000 barrels per day to between 65,000 and 70,000 barrels as it aims to reach 100,000 barrels by the end of next month. AFP PHOTO / HAIDAR MOHAMMED ALI (Photo by HAIDAR MOHAMMED ALI / AFP) Fotó: Haidar Mohammed Ali Forrás: AFP

Az angol–holland Royal Dutch Shell fellebbez a holland bíróság múlt héten hozott ítélete ellen, amelyet 17 ezer klímavédő aktivista és hét szervezet keresete nyomán hozott meg – idézte fel a Reuters hírügynökség. A hágai bíróság egyrészt kimondta, hogy az óriáscégnek felelőssége van a klímaváltozásban, emellett pedig arra kötelezte a Shellt, hogy a következő tíz évben 45 százalékkal csökkentse a karbonkibocsátását. Az óceán túlpartján ezzel egy időben az Exxon Mobil és a Chevron részvényesei azt vetették a közgyűlésen a vállalatok vezetőségének szemére, hogy szándékosan halogatják a klímaváltozásra adandó válaszokat.

Vagyis a nyugati világ legnagyobb olajcégei komoly lépéshátrányba kerültek, miközben ilyesmi nem érinti a Saudi Aramcót, az Abu-Dzabi nemzeti olajtársaságot, valamint az orosz Gazpromot és a Rosznyeftyet, ahogyan jobbára a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) többi tagját sem. Igaz, ezen országoknak is vannak a megújuló alapú energiatermelést szorgalmazó programjai, ettől függetlenül

ezek a cégek lesznek azok, amelyek kiszolgálják a pandémiából kilábaló világgazdaság újból fellendülő olaj- és gázéhségét, mert a nyugati cégeknek nem lesz szabad.

A Gazprom egy meg nem nevezett magas rangú vezetője meg is jegyezte: „Úgy tűnik, hogy a Nyugatnak jobban kell majd támaszkodnia az általa ellenséges rezsimeknek nevezett országok forrásaira.” A Saudi Aramco egyik vezetője pedig röviden így összegzett:

„Ez nagyszerű az Aramcónak”,

hozzátéve, a bírósági döntés megkönnyíti, hogy az OPEC felpörgethesse a termelését.

Iraki munkás egy finomítónál. Fellángolt a verseny az olajcégek között
Fotó: AFP/Haidar Mohammed Ali

Az OPEC és Oroszország az elmúlt néhány évtizedben stabilan a ­világpiac negyven százalékát látja el, míg a nyugati nagyok, ide értve az említett cégek mellett a BP-t és a Totalt is, 15 százalékos részesedéssel bírnak. Mindezt az utóbbiak az elmúlt ötven év során érték el úgy, hogy a Nyugat erőteljesen elkezdett a saját cégeire támaszkodni a közel-keletiek és az oroszok helyett – persze csak amennyire a pillanatnyi politikai helyzet engedte. Mindenesetre nagyot növekedtek a nyugati cégek,

és most sem engedhetik el a gyeplőt, hiszen részvényeseknek, nyugdíjalapoknak tartoznak felelős gazdálkodással, vagyis tisztességes méretű osztalékfizetéssel.

Még akkor is, ha maguk a befektetők és a bankok is nyomást gyakorolnak rájuk – a környezetvédelmi aktivisták mellett – a kibocsátáscsökkentésért.

Nem éppen irigylésre méltó a helyzet, de az is igaz, hogy nagyjából éppen annyi idejük volt az olajvállalatoknak felkészülni a ma már égető helyzet kezelésére, mint amennyit a növekedésre és a piacszerzésre fordítottak. Már az első klímaegyezményt, amely Rióban született 1992-ben, nemzetközi tudományos konszenzus előzte meg a klímaváltozás mibenlétéről és következményeiről, vagyis

a vészharangok már három évtizede szólnak.

A Legal & General alapkezelő – amelyre a befektetők 1,8 ezer milliárd dollárt bíztak, aminek legnagyobb része olajvállalatokba került – egyik képviselője, Nick Stansbury úgy fogalmazott, hogy életbevágó a globális olajiparnak a klímacélokhoz igazítania a termelését, de ezt szabályozással, a keresleti oldal megváltoztatásával és a világ energiarendszerének újjáépítésével összhangban kell megtenni. A világ egyik legnagyobb alapkezelőjénél úgy látják, hogy

ha az olajcégeket bíróság kényszeríti erre, az csak magasabb árakat és elmaradó profitot eredményezhet.