Minden negyedik élelmiszernél igazolódott a kettős mérce

Több mint 300 termék vizsgálatával 117 termékpár és -trió összehasonlítását végezte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2018 és 2021 között. Az Európai Unió által támogatott projekt célja az élelmiszerek eltérő minőségének kutatása volt. A minőségbeli eltérés ténye a vizsgált termékek több mint negyedénél igazolódott, ugyanakkor a kutatás azt is megerősítette, hogy a jelenségnek több – adott esetben akár objektív – oka is lehet. Az eredményekről a hivatal tájékoztatta az Európai Bizottság közös kutatóközpontját. A tapasztalatok alapján a Nébih az élelmiszeripari szereplők számára és bevonásával a jelenség kezelését segítő operatív útmutató összeállítását is tervezi.

A három éven át tartó vizsgálat során hazai, német és osztrák üzletekben található termékeket vettek górcső alá Forrás: Pixabay

Lezárult a Nébih hároméves projektje, melynek egyik fő célja az élelmiszerek kettős minőségének vizsgálata, a jelenséggel kapcsolatos minél sokrétűbb tapasztalatok gyűjtése volt. A kutatás során három ország – Ausztria, Magyarország és Németország – üzleteiben beszerzett 78 terméktrió és 39 -duó, összesen 117 termék összehasonlítására került sor (312 db egyedi minta vizsgálatával).

A három éven át tartó vizsgálat során hazai, német és osztrák üzletekben található termékeket vettek górcső alá
Fotó: Pixabay

A termékek mintegy ötöde kereskedelmi, saját márkás termék volt. A részletes elemzésből nyert eredmények az élelmiszer-előállítókat többek között a receptúraharmonizálásában és a korrekt vásárlói tájékoztatói rendszer kialakításában, míg a hatóságot a jövőbeni ellenőrzési módszertan kidolgozásában segíthetik. Mindegyik területen lesznek tennivalók, hiszen

a Nébih projektje ismételten alátámasztotta, hogy léteznek minőségbeli eltérések az Európai Unió tagállamain belül. Lényeges eltérés a vizsgálat alá vont termékek 25,6 százalékánál igazolódott.

A kutatás azt is megerősítette, hogy az eltérések különböző okokra és körülményekre vezethetők vissza. Fakadhatnak például az eltérő nemzeti szabályozásból, helyi alapanyagok felhasználásából, eltérő gyártási körülményekből. Sok esetben hivatkoztak a vállalkozások a fogyasztói preferenciára és ízlésre is az eltérések okának indoklásaként. Speciális kategóriát alkotnak a saját márkás termékek, amelyekre különösen jellemző, hogy az adott ország igényeinek megfelelően készülnek.

A fő kérdés a jövőre nézve az, hogy mely eltérések lehetnek jogszerűek, illetve szükségszerűek, és azokról hogyan lehet korrekt módon tájékoztatni a fogyasztókat.

A vizsgálatsorozat idején a Nébih szakemberei az előállítókkal és az érdekképviseleti szervekkel szorosan együttműködtek, hogy a megállapításokat, azok okait komplex módon, több szempontból is megvizsgálhassák.

Az érintett gyártók szinte kivétel nélkül nyitottak voltak a párbeszédre, és kinyilvánították szándékukat a helyes gyakorlat alkalmazására és a jogszabályoknak való megfelelésre.

Három cég három termékénél már a projekt idején megtörtént a receptúraharmonizáció.

A Nébih szakemberei a projekt során újabb tapasztalatokat szereztek a kettős minőség témakörében. Mindezen eredmények alapján a hivatal az élelmiszeripari szereplők számára és bevonásával a jelenség kezelését segítő operatív útmutató összeállítását tervezi a jövőben.

A Magyar Idők írta meg elsőként még 2017 elején, hogy a multinacionális élelmiszergyártók eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-közép-európai régió boltjait. Később kiderült, minden kelet-közép-európai országban hasonló eltéréseket tapasztaltak a helyi hatóságok. A nyugat- és kelet-európai államok között tett gyártói megkülönböztetés ellen nem csak hazánk, de Szlovákia is határozott fellépést sürgetett.

A forgalmazóé a felelősség

Az Országgyűlés tavaly nyáron tett rendet a kettős élelmiszer-minőség kiszűrése érdekében azzal, hogy döntött róla, a felelősség a belföldi forgalmazóé. Az uniós irányelv alapján hozott döntés jelentős, mivel a külföldi gyártó felelősségre vonása gyakorlatilag lehetetlen. A döntéssel a belföldi forgalmazó kiemelt érdeke az azonos minőség. Jelentős eltérés esetén a jövőben várhatóan nem rendelnek az adott termékből. Így pedig a nemzetközi élelmiszeripari szereplők rákényszerülnek, hogy a nyugat-európai, lényegesen jobb minőséget kapják a kelet-európai tagállamok fogyasztói is, ellenkező esetben több tagállamban piacvesztéssel kell számolniuk. A gyártók korábban az eltérő tagállami, lakossági igényekkel érveltek az eltérések mellett, ám ez erősen vitatható.