Már a jövő héten elkezdődnek a háromoldalú egyeztetések a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről – hangzott el ma a Munkástanácsok Országos Szövetségének minimálbérről rendezett konferenciáján. A szakszervezeteket, munkaadói képviseleteket és a kormányoldalt magában foglaló háromoldalú tárgyalások első fordulóján még nem várható megállapodás.
Az ősz folyamán ugyanakkor arról döntenek a felek, hogy jövőre már elérheti-e a kötelező legkisebb kereset összege a kormány által is célul kitűzött bruttó kétszázezer forintot.
A nemzeti konzultáción a válaszadók 94 százaléka egyetértett azzal, hogy a minimálbért kétszázezer forintra kell emelni.
Nem mindegy, mikor lehet kétszázezer forint a minimálbér
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, a konferencia házigazdája kiemelte, a szakszervezetek támogatják, hogy egy lépcsőben emelkedjen a minimálbér, így az összeg már 2022-ben elérje a kétszázezer forintot. Emlékeztetett:
a 2016-ban kötött bérmegállapodás szerint 2017-től 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a bérminimum összege, a lépés kedvező hatását pedig mindenki elismerte.
A munkaadói terhek csökkentése mellett meglépett jelentős emelés hozzájárult az átlagkeresetek gyorsabb felzárkózásához, ellenben nem járt káros makrogazdasági következményekkel. A szakszervezeti vezető kiemelte:
a minimálbér és adott esetben a garantált bérminimum húsz-húsz százalékos emelése a teljes bérskálán felgyorsítja a bérfelzárkózást.
Palkovics Imre a szakmai konferencián javaslatot tett azoknak az objektív gazdasági szempontoknak a kidolgozására, amelyek a következő években elősegítik a kötelező legkisebb bérről szóló háromoldalú megállapodás megkötését.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke felszólalásában arra emlékeztetett, hogy az idei megállapodásban meghatározott minimálbér-emelés jelentősen elmaradt az elmúlt évektől, ugyanakkor úgy emelkedtek a keresetek, hogy közben 5,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Szerinte a minimálbér mind nominálisan, mind vásárlóerőben megfelelő szintre került az elmúlt években.
Rolek Ferenc szerint az egylépcsős, húsz százalékos emelés nagyon nehéz helyzetbe hozná a vállalkozások döntő többségét jelentő kisvállalkozásokat, valamint azokat az ágazatokat, amelyek leállásra kényszerültek a korlátozások miatt, és még most sem sikerült kilábalniuk a válságból. Rolek Ferenc megjegyezte, ilyen drasztikus minimálbéremelés szinte az egész kereseti skálát érinti, az 500-600 ezres fizetésekkel bezáróan.
A bérek annak ellenére magasabbak, mint 2019. végén, hogy a gazdaság most kapaszkodott vissza a járvány előtti szintre. Az egylépcsős jövő évi emeléshez a tervezettnél jóval jelentősebb munkáltatói járulékcsökkentésre van szükség. Hozzátette: figyelembe kell venni, hogy a vállalati szférát egyenlőtlenül érintette a válság.
Év elején más volt a helyzet
– A kormány célja továbbra is a kétszázezer forintos minimálbér, ugyanakkor arról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kell egyezségre jutniuk a feleknek, hogy ez hány lépésben valósuljon meg – mondta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arra emlékeztette a fórum résztvevőit, hogy a munkaadói és a szakszervezeti oldal álláspontját is figyelembe kell venni, közben a kormány sem maradhat ki az egyeztetés folyamatából.
Felvetődött, hogy míg az év elején záruló bértárgyalásokon a kormány mindössze közvetítőszerepet vállalt és a megállapodást a munkaadói és munkavállalói oldal egyezségére bízta, addig most aktívabbnak tűnik a szerepvállalása. Erre reagálva Bodó Sándor emlékeztetett,
év elején tombolt a járvány, és óriási volt a bizonytalanság. Több ágazatban bértámogatásokkal kellett segíteni a munkahelyek megtartását. Az ország gazdasági teljesítménye mára visszatért a válság előtti szintre és a növekedés, valamint a foglalkoztatottság is azt mutatja, eredményes volt a válságkezelés.
A kormány mindaddig segítséget nyújt a nehézségekkel küzdő ágazatokban, ameddig szükséges. Egyszerű támogatásokra van szükség, és a jövőben a munka minőségének javítását, vagyis a dolgozók képzését is előtérbe kell helyezni, csökkentve kiszolgáltatottságukat. Az ezt segítő kormányzati program októberben indul.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is az egylépcsős emelés mellett foglalt állást. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a vállalkozásoknak ez hatalmas terhet okozhat.
Az adócsökkentés mellett ezért más eszközökkel is támogatni kell azt, hogy a munkavállalók garantáltan megkapják a magasabb összeget egy ilyen döntés esetén.
Kordás példaként említette, hogy a szigorúbb munkaügyi ellenőrzésekkel elkerülhető, hogy sok vállalkozás trükközzön, például kevesebb órában foglalkoztassa hivatalosan a beosztottakat, vagy a jövedelem egy részét zsebbe fizesse.
Nemzeti ügy a minimálbér
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy fontos a bérek érdemi felzárkózása, ugyanakkor figyelembe kell venni a gazdaság teljesítményét és a vállalkozások szempontjait is. Ezeknek a szempontoknak a meghatározása pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben eredményesen záruljanak a bértárgyalások, és a kereseti skála jelentős részét érdemben befolyásoló minimálbér és bérminimum szintje a munkavállalók megélhetését és a vállalkozások tűrőképességét is tükrözze.
Az európai minimálbérrel, vagyis az Európai Bizottság uniós szintű minimálbér meghatározására tett javaslatával kapcsolatban a felek csekély esélyt látnak a közeljövőben egy kötelezően betartandó irányelv elfogadására. A kormány és a képviseletek is úgy látják, a minimálbér összegének meghatározásához ki kell dolgozni egy objektív szempontrendszert, de ez csak nemzeti hatáskörben képzelhető el.
Láthatáron a nettó fizetések gyorsuló emelkedése
A minimálbér húszszázalékos és a garantált bérminimum hasonló mértékű emelése szinte mindenkinek nettó béremelkedést hozna. A minimálbér február óta bruttó 167 400 forint, kedvezmények nélkül nettó 111 300 forint. Ha bruttó kétszázezer forint lenne jövőre az összeg, a kézhez kapott fizetés – változatlan elvonás mellett – 133 ezer forintra nőne. A minimálbér a munkavállalók kis százalékát, nagyjából kétszázezer embert érint közvetlenül. Szerepe mégis fontos, mivel számos szociális juttatás számításának alapja a kötelező legkisebb bér.
A munkavállalók közel egyharmadát közvetlenül érintő, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumról egyelőre kevés szó esett. Ha az összeg a minimálbérrel azonos mértékben nőne, akkor a jelenlegi bruttó 219 ezer forintról 260 ezer forint fölé emelkedne. A szakmunkás minimálbért keresők nettó fizetése az idei 145 600 forintról 173 ezer forint körülire nőne. Ekkora mértékű emelés bérfeszültséget okozna, így további, akár egymillió munkavállaló keresetének emelése válna elkerülhetetlenné jövőre. A foglalkoztatottaknak ez jó hír, ám a cégeknek óriási kihívást jelenthet az átgondolatlan megvalósítás.
Borítókép: MTI/EPA/Majama Kimimasza
