Már a jövő héten elkezdődnek a háromoldalú egyeztetések a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről – hangzott el ma a Munkástanácsok Országos Szövetségének minimálbérről rendezett konferenciáján. A szakszervezeteket, munkaadói képviseleteket és a kormányoldalt magában foglaló háromoldalú tárgyalások első fordulóján még nem várható megállapodás.
Az ősz folyamán ugyanakkor arról döntenek a felek, hogy jövőre már elérheti-e a kötelező legkisebb kereset összege a kormány által is célul kitűzött bruttó kétszázezer forintot.
A nemzeti konzultáción a válaszadók 94 százaléka egyetértett azzal, hogy a minimálbért kétszázezer forintra kell emelni.
Nem mindegy, mikor lehet kétszázezer forint a minimálbér
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, a konferencia házigazdája kiemelte, a szakszervezetek támogatják, hogy egy lépcsőben emelkedjen a minimálbér, így az összeg már 2022-ben elérje a kétszázezer forintot. Emlékeztetett:
a 2016-ban kötött bérmegállapodás szerint 2017-től 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a bérminimum összege, a lépés kedvező hatását pedig mindenki elismerte.
A munkaadói terhek csökkentése mellett meglépett jelentős emelés hozzájárult az átlagkeresetek gyorsabb felzárkózásához, ellenben nem járt káros makrogazdasági következményekkel. A szakszervezeti vezető kiemelte:
a minimálbér és adott esetben a garantált bérminimum húsz-húsz százalékos emelése a teljes bérskálán felgyorsítja a bérfelzárkózást.
Palkovics Imre a szakmai konferencián javaslatot tett azoknak az objektív gazdasági szempontoknak a kidolgozására, amelyek a következő években elősegítik a kötelező legkisebb bérről szóló háromoldalú megállapodás megkötését.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke felszólalásában arra emlékeztetett, hogy az idei megállapodásban meghatározott minimálbér-emelés jelentősen elmaradt az elmúlt évektől, ugyanakkor úgy emelkedtek a keresetek, hogy közben 5,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Szerinte a minimálbér mind nominálisan, mind vásárlóerőben megfelelő szintre került az elmúlt években.
Rolek Ferenc szerint az egylépcsős, húsz százalékos emelés nagyon nehéz helyzetbe hozná a vállalkozások döntő többségét jelentő kisvállalkozásokat, valamint azokat az ágazatokat, amelyek leállásra kényszerültek a korlátozások miatt, és még most sem sikerült kilábalniuk a válságból. Rolek Ferenc megjegyezte, ilyen drasztikus minimálbéremelés szinte az egész kereseti skálát érinti, az 500-600 ezres fizetésekkel bezáróan.
A bérek annak ellenére magasabbak, mint 2019. végén, hogy a gazdaság most kapaszkodott vissza a járvány előtti szintre. Az egylépcsős jövő évi emeléshez a tervezettnél jóval jelentősebb munkáltatói járulékcsökkentésre van szükség. Hozzátette: figyelembe kell venni, hogy a vállalati szférát egyenlőtlenül érintette a válság.
Év elején más volt a helyzet
– A kormány célja továbbra is a kétszázezer forintos minimálbér, ugyanakkor arról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kell egyezségre jutniuk a feleknek, hogy ez hány lépésben valósuljon meg – mondta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arra emlékeztette a fórum résztvevőit, hogy a munkaadói és a szakszervezeti oldal álláspontját is figyelembe kell venni, közben a kormány sem maradhat ki az egyeztetés folyamatából.
