Felvetődött, hogy míg az év elején záruló bértárgyalásokon a kormány mindössze közvetítőszerepet vállalt és a megállapodást a munkaadói és munkavállalói oldal egyezségére bízta, addig most aktívabbnak tűnik a szerepvállalása. Erre reagálva Bodó Sándor emlékeztetett,
év elején tombolt a járvány, és óriási volt a bizonytalanság. Több ágazatban bértámogatásokkal kellett segíteni a munkahelyek megtartását. Az ország gazdasági teljesítménye mára visszatért a válság előtti szintre és a növekedés, valamint a foglalkoztatottság is azt mutatja, eredményes volt a válságkezelés.
A kormány mindaddig segítséget nyújt a nehézségekkel küzdő ágazatokban, ameddig szükséges. Egyszerű támogatásokra van szükség, és a jövőben a munka minőségének javítását, vagyis a dolgozók képzését is előtérbe kell helyezni, csökkentve kiszolgáltatottságukat. Az ezt segítő kormányzati program októberben indul.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is az egylépcsős emelés mellett foglalt állást. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a vállalkozásoknak ez hatalmas terhet okozhat.
Az adócsökkentés mellett ezért más eszközökkel is támogatni kell azt, hogy a munkavállalók garantáltan megkapják a magasabb összeget egy ilyen döntés esetén.
Kordás példaként említette, hogy a szigorúbb munkaügyi ellenőrzésekkel elkerülhető, hogy sok vállalkozás trükközzön, például kevesebb órában foglalkoztassa hivatalosan a beosztottakat, vagy a jövedelem egy részét zsebbe fizesse.
Nemzeti ügy a minimálbér
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy fontos a bérek érdemi felzárkózása, ugyanakkor figyelembe kell venni a gazdaság teljesítményét és a vállalkozások szempontjait is. Ezeknek a szempontoknak a meghatározása pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben eredményesen záruljanak a bértárgyalások, és a kereseti skála jelentős részét érdemben befolyásoló minimálbér és bérminimum szintje a munkavállalók megélhetését és a vállalkozások tűrőképességét is tükrözze.
Az európai minimálbérrel, vagyis az Európai Bizottság uniós szintű minimálbér meghatározására tett javaslatával kapcsolatban a felek csekély esélyt látnak a közeljövőben egy kötelezően betartandó irányelv elfogadására. A kormány és a képviseletek is úgy látják, a minimálbér összegének meghatározásához ki kell dolgozni egy objektív szempontrendszert, de ez csak nemzeti hatáskörben képzelhető el.
Láthatáron a nettó fizetések gyorsuló emelkedése
A minimálbér húszszázalékos és a garantált bérminimum hasonló mértékű emelése szinte mindenkinek nettó béremelkedést hozna. A minimálbér február óta bruttó 167 400 forint, kedvezmények nélkül nettó 111 300 forint. Ha bruttó kétszázezer forint lenne jövőre az összeg, a kézhez kapott fizetés – változatlan elvonás mellett – 133 ezer forintra nőne. A minimálbér a munkavállalók kis százalékát, nagyjából kétszázezer embert érint közvetlenül. Szerepe mégis fontos, mivel számos szociális juttatás számításának alapja a kötelező legkisebb bér.
A munkavállalók közel egyharmadát közvetlenül érintő, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumról egyelőre kevés szó esett. Ha az összeg a minimálbérrel azonos mértékben nőne, akkor a jelenlegi bruttó 219 ezer forintról 260 ezer forint fölé emelkedne. A szakmunkás minimálbért keresők nettó fizetése az idei 145 600 forintról 173 ezer forint körülire nőne. Ekkora mértékű emelés bérfeszültséget okozna, így további, akár egymillió munkavállaló keresetének emelése válna elkerülhetetlenné jövőre. A foglalkoztatottaknak ez jó hír, ám a cégeknek óriási kihívást jelenthet az átgondolatlan megvalósítás.
Borítókép: MTI/EPA/Majama Kimimasza
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!