Franciaország 2030-ra az első számú karbonmentes áramtermelővé válna egyetlen, kisméretű, moduláris reaktor és a meglévő atomerőművei segítségével, amikkel tiszta hidrogént állítana elő – erről beszélt a napokban Emmanuel Macron elnök a Nucnet.org szerint. Macron úgy fogalmazott:
Európában soha nem fog rendelkezésre állni annyi megújulóalapú áramtermelő kapacitás, amennyivel elegendő zöldhidrogént lehet előállítani, de a francia nukleáris flotta ebben hatalmas segítség lehet.
Az elnök ezt annak kapcsán részletezte, hogy bejelentette ötéves, harmincmilliárd eurós újraiparosítási tervét. – Egyidejűleg kell megvívnunk az innováció és az iparosítás csatáját – jelentette ki Macron egy üzletembereknek szervezett találkozón, mindössze hat hónappal a francia elnökválasztás előtt, amelynek eredményeként várhatóan újabb ötéves ciklust tölthet be. A zöldhidrogén-termelés terveinek részleteiről elmondta, hogy az évtized végére elkészülne a kisméretű moduláris reaktor mellett két „megaüzem” is.
De miért is fontos a zöldhidrogén? A hidrogénre egyre inkább energiahordozóként tekintenek világszerte, újabb és újabb kísérleti projektekben – Magyarországon is – vizsgálják, mennyire érdemes kiváltani vele a földgázt, és hogyan tárolható a segítségével a megújuló villamos energia. Ugyanakkor a világ legtöbb hidrogénje az előállítási mód szerint a szürke kategóriába esik, vagyis földgázból állítják elő nagy nyomás és hő segítségével – ha az így keletkező mellékterméket, a szén-dioxidot befogják, és nem engedik a légkörbe, kéknek nevezik a hidrogént.
A zöld eljárás az, amikor karbonsemlegesen termelt villamos energiával bontják alkotóelemeire a vizet.
Erre alkalmas a megújulók mellett a nukleáris energia, hiszen annak előállítása során szintén nem kerül a légkörbe szén-dioxid.
Az elektrolízis mellett más eljárásokat is vizsgálnak. A zöldhidrogén előállítása egyelőre igen drága, most az volna a feladat, hogy minél alacsonyabbak legyenek a költségek. A Nemzetközi Energiaügynökség lát is erre esélyt, nemrégiben arról tett közzé jelentést, hogy az alacsony karbonintenzitású, olcsó hidrogén a globális növekedés küszöbén áll. A szervezet nyilvántartása szerint nagyjából 12 projektben – például Kanadában, Kínában, Oroszországban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban – kísérleteznek világszerte a hidrogén nukleáris alapú előállításával, összesen 250 MW kapacitással.
Borítókép: A Flamanville-i 3-as reaktor. Fotó: Charly Triballeau/AFP
