– Hosszú ideje nem tapasztalt enerigaárakkal szembesül egész Európa, ami a teljes energetikai ágazatot érinti. Egy év alatt négyszáz százalékkal emelkedett a földgáz ára, a villamos energiáé pedig nyolcvan–száz százalékkal ugrott meg a tőzsdéken, miközben a szén-dioxid-kvóta is átlépte a tonnánkénti hatvaneurós árat, nagyjából megháromszorozva az értékét egy év alatt – jelentette ki Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára egy tegnapi sajtóbeszélgetésen.
Tartós lakossági védelem
A szakpolitikus úgy vélte, a jelenlegi piaci környezet is alátámasztja azt, hogy amikor hét évvel ezelőtt a kormány befagyasztotta a rezsiárakat, majd több lépésben, összesen 25 százalékkal csökkentette a maximálisan kiszabható tarifákat, jól döntött. Az intézkedés éppen a mostanihoz hasonló piaci helyzetek hatásaitól védi a lakossági fogyasztókat. Emlékeztetett, a rezsicsökkentés nyomán ma a magyarországi földgáz- és villamosenergia-ár a legalacsonyabb Európában, egyetlen kivétel a nem uniós tag Szerbia: Belgrádban valamennyivel olcsóbb a földgáz, mint Budapesten. Stockholmban viszont nyolcszor annyit kell fizetnie a lakosságnak, mint Magyarországon, de Bécs és Berlin tarifája is kétszer-háromszor magasabb.
Az államtitkár felidézte, hogy
a Gyurcsány–Bajnai-kormányok összesen 15 alkalommal hagyták jóvá a lakossági rezsiárak emelését, ezalatt a gáz 206 százalékkal, a villamos energia 97 százalékkal drágult.
Az így befolyó pluszösszegek pedig az akkor még külföldi közműtulajdonosok zsebében landoltak.
Ezért fontos a zöldátállással kapcsolatban szem előtt tartani, hogy az energiának megfizethetőnek kell maradnia úgy, hogy közben az ellátásbiztonság sem sérül. A megfizethetőséget illusztrálja az is, hogy
a hatósági árszabályozás nélkül a családok minden hónapban 32 ezer forinttal többet fizetnének a rezsire.
– A magyar példa kezd ragadóssá válni – utalt arra az államtitkár, hogy egyre több nyugat-európai ország vezet be szabályozott lakossági energiaárakat.
Érdemes tudni, hogy Európán belül csak két államban, Magyarország mellett Portugáliában csökkent az elmúlt két évben is a lakossági gáz- és áramár. Egy másik fontos csoportnak is tagja hazánk:
Magyarországgal együtt mindössze hat tagállamban csökkent legalább negyven százalékkal 2010 és 2020 között a lakossági energiaszegénység (nálunk 23 százalékról 14-re esett az arány), mégpedig a rezsiárak rögzítése révén.
Brüsszel megoldása az áremelés és az adóztatás
Az államtitkár felidézte, hogy az Európai Bizottság szerdán mutatta be a magas árakra reagálva javaslatait, amelyek között jellemzően olyasmik szerepeltek, mit tehetnek az adott tagállamok – vagyis konkrétumokat nem tartalmazott, ellenben az úgynevezett európai uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszert kiterjesztenék a közúti közlekedésre és az épületekre is. A lakosság terhei ezáltal a tárca számításai szerint havi 4–12 ezer forinttal növekednének, ők fizetnének a szennyező multinacionális vállalatok helyett, ami a kormány – és a többi visegrádi ország – álláspontja szerint elfogadhatatlan. Brüsszel áremelési terveit a V4-ek vétózni fogják a jövő heti európai uniós csúcson.
Steiner Attila rámutatott arra is, hogy azok az országok, amelyek most bajban vannak, a gáz- és árampiacot minden átmenet nélkül liberalizálták, kiszolgáltatva ezzel a lakosságot és a vállalkozásokat az energiaszolgáltatóknak. Ezzel párhuzamosan pedig leépítették a hagyományos energiatermelést – a zöldátállás címszava alatt –, ami azért veszélyes, mert amikor az időjárás-alapú megújuló áramtermelés akadozik, ezek nem tudnak belépni a rendszerbe segítségként. Kiemelt szerepűek az atom- és a gázerőművek a stabil szolgáltatás fenntartásában, az utóbbiak a rendszer kiegyensúlyozásában is.
Fenntarthatóságot biztosító lakossági támogatás
Az áremelések, extra adóterhek helyett a magyar kormány az olyan ösztönző programok erejében hisz, mint a hamarosan megnyíló, több mint kétszázmilliárd forint keretösszegű lakossági napelemes pályázat, amelyben akár komplex, elektromos fűtési rendszerek kivitelezését is állja az állam. A tárca becslése szerint 35 ezer, az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű család juthat így napelemhez, összesen 11 600 komplex csomag találhat gazdára. A várhatóan 175 MW újonnan beépítendő zöldkapacitás révén évente ötvenezer tonna szén-dioxid kerül a légkörbe Magyarországon.
Borítókép: MTI/Varga György
