Brüsszel tovább erőlteti a minimálbér központosítását, mindenki más elutasítja

Az Európai Parlament megszavazta azt a jelentést, amely közös, uniós minimálbér-számítási elveket tenne kötelezővé a tagállamoknak. Bevezetésére ugyanakkor gyakorlatilag semmi esély sincs, mivel a tagállamok nem szeretnének beleszólást a bérügyekbe. Brüsszel több mint egy éve mutatta be irányelvjavaslatát.

EP-120477A_Plenary20_Council Fotó: Mathieu CUGNOT Forrás: Európai Parlament

Hamarosan elkezdődhetnek az egyeztetések az Európai Unió és a tagállamok között a minimálbér összegének meghatározásáról szóló kötelező ­uniós irányelvről azt követően, hogy a napokban az Európai Parlament (EP) többsége megszavazta az erről szóló jelentést.

Brüsszel nem először szeretné, hogy a tagállami hatáskörből legalább részben uniós irányítás alá kerüljön a kötelező legkisebb munkabér összegének a meghatározása. Az Európai Bizottság tavaly októberben mutatta be azt az irányelvjavaslatát, amelynek elfogadása kötelezővé tenné a tagországoknak az abban megfogalmazott ajánlások, képletek betartását. 

A nemzetek és a tagállamok munkavállalói és munkaadói érdekképviseleteinek a többsége ugyanakkor elutasít minden központosítási kísérletet, amelynek köze lehet a fizetések meghatározásához.

Az EP jelentése is kimondja, hogy a minimálbér összegének garantálnia kell a tisztességes megélhetést, figyelembe véve a tagállami sajátosságokat. Az irányelvtervezet eloszlatja azt a gyakori, a magyar baloldalon is hangoztatott tévhitet, hogy a legkisebb keresetek ­uniós szintű meghatározása segítené a magyar minimálbér felzárkózását a nyugati tagállamokban elérhető szinthez.

A valóság ezzel szemben az, hogy Brüsszel javaslatában bizonyos mutatókhoz igazítaná a számára elfogadható minimálbérszintet, ám ezek a meghatározások a szakértők szerint a gyakorlatban egyáltalán nem jelentenek garanciát a legkisebb bér elfogadható vásárlóerejére. 

A tavaly közzétett tervezetben a minimálbér elfogadható szintjét a nemzeti átlagkereset ötven vagy a mediánkereset hatvan százalékában határoznák meg. A 27 tagállam közül ugyanakkor csak pár ország teljesíti jelenleg az átlag- és mediánkeresethez viszonyított, elvárt minimálbérszintet. Ezekben az országokban jellemzően az adott évben nagyobb mértékű emelésről döntöttek, vagy magas a minimálbérért dolgozók aránya.

Az európai minimálbér-irányelv elfogadására a korábbiakhoz hasonlóan most sincs sok esély. Ennek oka egyrészt a tagállamok ellenállása, másrészt az európai szociális párbeszéd elvárásai alapján a minimálbérekről egyezkedő szakszervezetek és munkáltatói képviseletek sem szeretnének beleszólást a nemzeti egyeztetés folyamatába.

Magyarországon a munkavállalók töredéke, öt-hat százaléka keres minimálbért. Ez az arány messze elmarad az EU 17 százalékos átlagától. 

Borítókép: Ursula von der Leyen bizottsági elnök régóta sürgeti a közös minimálbér-ajánlást (Fotó: EP/Mathieu Cugnot )