Az EP jelentése is kimondja, hogy a minimálbér összegének garantálnia kell a tisztességes megélhetést, figyelembe véve a tagállami sajátosságokat. Az irányelvtervezet eloszlatja azt a gyakori, a magyar baloldalon is hangoztatott tévhitet, hogy a legkisebb keresetek uniós szintű meghatározása segítené a magyar minimálbér felzárkózását a nyugati tagállamokban elérhető szinthez.
A valóság ezzel szemben az, hogy Brüsszel javaslatában bizonyos mutatókhoz igazítaná a számára elfogadható minimálbérszintet, ám ezek a meghatározások a szakértők szerint a gyakorlatban egyáltalán nem jelentenek garanciát a legkisebb bér elfogadható vásárlóerejére.
A tavaly közzétett tervezetben a minimálbér elfogadható szintjét a nemzeti átlagkereset ötven vagy a mediánkereset hatvan százalékában határoznák meg. A 27 tagállam közül ugyanakkor csak pár ország teljesíti jelenleg az átlag- és mediánkeresethez viszonyított, elvárt minimálbérszintet. Ezekben az országokban jellemzően az adott évben nagyobb mértékű emelésről döntöttek, vagy magas a minimálbérért dolgozók aránya.
Az európai minimálbér-irányelv elfogadására a korábbiakhoz hasonlóan most sincs sok esély. Ennek oka egyrészt a tagállamok ellenállása, másrészt az európai szociális párbeszéd elvárásai alapján a minimálbérekről egyezkedő szakszervezetek és munkáltatói képviseletek sem szeretnének beleszólást a nemzeti egyeztetés folyamatába.
Magyarországon a munkavállalók töredéke, öt-hat százaléka keres minimálbért. Ez az arány messze elmarad az EU 17 százalékos átlagától.
Borítókép: Ursula von der Leyen bizottsági elnök régóta sürgeti a közös minimálbér-ajánlást (Fotó: EP/Mathieu Cugnot )
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!