Felrobbantak a rezsiárak Magyarország körül

A liberalizált piacokon nincs kegyelem, a lakosságnak fizetnie kell.

NORD STREAM 2 gas pipeline 1234446462 Fotó: Peter Kovalev

A magyarországi lakosság nem is érzékeli igazán, hová vezetett a tavalyi második fél évben kibontakozott energiaár-válság. Nálunk a rezsitarifák 2012 óta mozdulatlanok, igaz, közvetetten – az élelmiszerek és a szolgáltatások árában – igenis markánsan érezhető a nemzetközi energiapiacokon bekövetkezett áremelkedések hatása. Két további eszköze volt a kormánynak az elmúlt év végén: az üzemanyagok árának befagyasztása a literenkénti 480 forintos áron, illetve a mikrovállalkozások előtti lehetőség megnyitása, hogy csatlakozzanak az egyetemes tarifarendszerhez a gáz- és az áramszolgáltatásban.

A viszonylagosan nyugodt hazai helyzetet azonban minden oldalról brutális áremelkedések veszik körbe a régióban. Leginkább a lengyel fogyasztók jártak pórul – derül ki a G7 gyűjtéséből –, akik átlagosan 24 százalékkal fizetnek többet az áramért és 54 százalékkal többet a gázért januártól. Szlovákiában valamelyest kedvezőbb a helyzet abból a szempontból, hogy nem teljesen liberalizáltak az energiapiacok, így a lakossági árak szintén szabályozottak. Ennek ellenére a tavalyi 16 euró helyett már 22 eurót kell fizetniük a gáz megawattórájáért, összességében 24 százalékkal növekszik a díj. A január végi villanyszámla egy átlagos háztartásban 15 százalékkal lesz magasabb, mint a decemberi.

Már szeptember óta átlagosan hét százalékkal emelt árakat fizetnek a csehországi lakosok a harmadik legnagyobb, nyolcszázezer fogyasztót kiszolgáló PRE vállalatnál. A mintát a kisebb cégek is követték, majd a legnagyobb szolgáltató, a ČEZ januártól harmadával növelte a tarifáit.

Tette ezt annak ellenére, hogy ősszel még az akkori árak fenntartásáról biztosította a háztartásokat. 

Ugyanez a cég a gázért a korábbi díj kétharmadával többet kér. Karel Havlíček ipari és kereskedelmi miniszter összességében az áramnál akár ötven-, a gáznál hetvenszázalékos drágulást jelzett előre néhány hete.

A szintén liberalizált osztrák energiapiacon 18 százalékos áramár-emelkedéssel számolhatnak a lakossági fogyasztók, de a bécsiek ígéretet kaptak a szolgáltatójuktól arra, hogy az idén már nem lesz további drágulás.

Lapunk írta meg elsőként a magyar médiában, amikor a román parlament elfogadta az öt hónapra szóló rezsicsökkentést. A március végéig hatályos jogszabály öt százalékra mérsékelte az áram és a gáz áfakulcsát, és kompenzációt bocsát a fogyasztók rendelkezésére. Ugyanakkor a távfűtés ára megduplázódott a liberalizált piacon, és mind több kisebb gázpiaci szolgáltató csődöl be, veszélyeztetve a saját gázkazánnal fűtők ellátását. Amennyiben a kormány nem hosszabbítja meg a tarifák befagyasztását, úgy márciustól újabb áremelésekre és a tartozások felgyülemlése miatt a szolgáltatások kikapcsolására lehet számítani keleti szomszédunknál.

Márpedig úgy tűnik, hogy jó ideig még nemigen enyhül a nemzetközi piacokon az árnyomás, és még két-három hónap hátra is van a fűtési szezonból. Ahogyan arra a minap rámutattunk, az idén nem zárható ki az olaj drasztikus drágulása, a nálunk irányadó Brent az év végi hordónkénti hatvan (jelenlegi nyolcvan) dolláros szintről egészen kilencven-száz dollárig emelkedhet, ha fennmarad, illetve erősödik a kínálati hiány. Igaz, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC éppen ma állapodott meg arról, hogy februárban napi négyszázezer hordóval növeli az olajtermelést, reagálva a kereslet folyamatos emelkedésére. A Brent határidős jegyzésének ára nem enyhült a hírre.

Nem biztató az sem, hogy mintegy húsz százalékkal drágult az európai gázár ma kora délután

a hétfői záróértékéhez képest, miután már 15. napja fordított irányba, nyugatról kelet felé tart a gáz továbbítása a Jamal–Európa gázvezetéken, és a meteorológusok előrejelzése szerint ismét téliesre fordul az időjárás Európa jelentős részén. A legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF legközelebbi, februári határidős jegyzésében 94,5 eurón jegyezték a gáz megawattóráját, kora délután, de később 98 dollár körül is állt az ár.

A fordított szállítás önmagában nem jelent problémát, hiszen a megrendelések alapján áramlik az energiahordozó az adott irányba. Ám a jelen helyzetben nem kelt biztonságérzetet az, hogy az Oroszországból Belaruszon és Lengyelországon át Németországig vezető, kétezer kilométer hosszú csövön december 21. óta Németország felől Lengyelországba áramlik a gáz.

Borítókép: Az Északi Áramlat 2 gázvezeték Szlavjanszkaja kompresszorállomása az oroszországi Leningrád megyében (Fotó: TASS via Getty Images/Peter Kovaljev)