Igazságtalannak tartja a jelenlegi adórendszert a baloldal, így már biztosra vehető, hogy kormányra kerülésük esetén megszűnne a családalapítást és a gyermeknevelést ösztönző adókedvezmény-rendszer. A baloldal vezető politikusai a kezdetektől támadják az egykulcsos adórendszert, és örömmel látnák újra a 2010 előtti állapotokat, amikor a feketén foglalkoztatás óriási méreteket öltött, a nagyobb béremelés pedig szinte elképzelhetetlen volt.
Adócsökkentésről vagy a béremeléseket ösztönző lépésekről szó sincs a baloldalon, ugyanakkor az adóemelési szándékra már többször is fény derült. Márki-Zay Péter, a baloldal kormányfőjelöltje korábban már kijelentette, adócsökkentés biztos, hogy nem lenne, az adóemelésre pedig még várni kell.
A hódmezővásárhelyi polgármester ezt nem a lakosság jövedelmi helyzetével támasztotta alá, hanem nyíltan vállalta, politikai céljai motiválják. Korábbi, Facebookon közzétett videójában (36. perctől) Márki-Zay Péter úgy fogalmazott
Semmilyen adó emelését nem támogatom, a Fidesz kihasználná ezt, és azonnal adóemelésről beszélne, úgyhogy egy ciklusig mindenki bírja ki, hogy nem lesz adóemelés. Cserébe nemigen lesz adócsökkentés sem.
Ezzel ugyanakkor a baloldal kormányfőjelöltje elismerte, valójában napirenden van az adóemelés. Ha nem csökkenne a most 15 százalékos személyi jövedelemadó, de az egykulcsos adórendszer helyett ismét a progresszív adópolitikára térne át az ország, akkor
az újonnan bevezetett adókulcsnak mindenképpen magasabbnak kellene lennie, mint 15 százalék. Ezzel ismét kezdetét venné a 2010 előtti, alattomos, vásárlóerőt csökkentő baloldali politika.
Egyértelműen a 2010 előtti, mindenkit büntető adórendszer feltámasztásának szándékát bizonyítja az egyetlen kézzelfogható baloldali ígéret: ha nyernek áprilisban, újra bevezetik az adójóváírást, a minimálbér mértékéig.
Mivel az adójóváírás rendszere összeférhetetlen a családi adókedvezménnyel, utóbbi megszüntetése biztosra vehető.
Ebben az esetben egy kétgyermekes család – más, bércsökkentő intézkedések nélkül – legalább nyolcvanezer forint jövedelemtől esne el, adójóváírás formájában pedig legfeljebb harmincezer forintot kapna vissza, de csak ha alacsony keresetűek.
A baloldalhoz köthető elemzők már felvetették a megszorítások lehetőségét.
Munkáért megszorítást ígér a baloldal
A számok nem hazudnak, 2010 előtt a baloldali kormányok a munkát adóztatták legjobban, vagyis azoktól vettek el, akik dolgoztak – emlékeztetett Szalai Piroska. A munkaerőpiaci szakértő a Magyar Nemzetnek készített átfogó, nemzetközi adatokon és tényeken alapuló elemzésében világosan rámutatott:
az egykulcsos adórendszer bevezetésével gyakorlatilag alig akad olyan munkavállaló, aki ne járt volna jobban, mint a baloldal adópolitikájával.
Egy bruttó háromszázezer forintot kereső munkavállaló nettó fizetése – kedvezmények nélkül – 199 500 forint. A bruttó bérből most összesen 33,5 százalék illeti az államot, amelyből
- 15 százalék a személyi jövedelemadó,
- 18,5 százalék pedig a társadalombiztosítási járulék.
A munkaadónak egy bruttó háromszázezer forintos bér 339 ezer forintjába kerül. A munkáltatói kötelezettség a szociális hozzájárulási adó, amelynek mértéke 2022-től ismét csökkent, 13 százalékra.
A 2010 előtti kétkulcsos adórendszerben számolva a bruttó háromszázezer forintból a munkavállaló kevesebbet kapna kézhez, nettó fizetése 166 500 forint lenne. Az elvonás tehát 33 500 forinttal több lenne a Gyurcsány–Bajnai-kormányok adópolitikája szerint. A munkáltató bérköltsége pedig 402 500 forint lett volna, 63 ezer forinttal több, mint most.
Szalai Piroska a jelenlegi és a 2010 előtti adórendszer közötti lényeges eltéréseket érzékeltetve kiemelte: míg 2009-ben a munkáltatónak 402 500 ezer forintjába került az alkalmazott nettó 166 500 ezer forintjának kifizetése, addig ma a munkáltató bérköltsége 339 ezer forint, amelyből a munkavállaló 199 500 ezer forintot kap meg.
Ez azt jelenti, hogy a munkáltatókat 62 százalékkal, a munkavállalókat pedig 25 százalékkal kisebb elvonás terheli most, mint 2009-ben, amikor még 14-féle, munkát terhelő elvonás létezett. Mára a számuk háromra csökkent.
A szakértő emlékeztetett: 2009-es adórendszerben az szja felső kulcsa 36 százalék volt. Azokra kellett alkalmazni, akik legalább évi 1,7 millió forintot, vagyis havi 141 600 forintot kerestek. Az ennél alacsonyabb bér az alsó, 18 százalékos kulccsal adózott.
Nem igaz tehát, hogy a 2010 előtti adórendszer igazságosabb volt, mivel a magasabb adókulcs nemcsak a magas keresetűeket terhelte. Már az átlagkereset alatti, annak 70 százalékát meghaladó fizetés után is 36 százalékos volt az szja.
A munkáltatóknak a bruttó bér összegén felül annak további 33,5 százalékát kellett megfizetniük a munkavállalójuk után, ma ez csupán 13 százalék. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a béremelés óriási többletkiadással járt a munkáltatónak, miközben ebből alig érzékelt valamit a munkavállaló.
A tavalyi év elhozta az adómentességet
Szalai Piroska a nemzetközi adatokat ismertetve arra mutatott rá, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején Belgium után Magyarországon volt a legmagasabb a munkát terhelő teljes elvonások, vagyis az úgynevezett adóék mértéke az OECD 38 tagországa közül.
Az adóék 2009-ben a teljes munkaerőköltség 53,1 százaléka volt, amely az OECD-országok közül a legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent: 2020-ra 43,6 százalékra. A 9,5 százalékpontos elvonáscsökkenés 2009 és 2020 között a legnagyobb adócsökkentés volt a közel negyven OECD-ország közül. Szalai Piroska arra számít, hogy az adóék 2022-ben már alig haladja meg a negyven százalékot.
A két gyermeket nevelő átlagkeresetű házaspároknál az adóék csökkenése még nagyobb, 11,3 százalékpont volt 2009 és 2020 között, ami a gyermekesek jelentős szja-kedvezményének köszönhető. Tőlük 2020-ban a teljes munkaerőköltségből mindössze 36,9 százalékot vont el az állam, míg 2009-ben 48,2 százalékot.
A szakértő kiemelte, a múlt évet megelőzően sosem volt adómentes a munkabér, még a minimálbér sem. Tavaly a gyermekeseknek az átlagkeresetig járó adó-visszatérítés miatt gyakorlatilag megvalósult az adómentesség már azoknál is, akik egy gyermeket nevelnek. A szakértő becslése szerint így a 2021-es évre 27 százalék lehetett a gyermekeseknél az adóék, ami már alacsonyabb, mint az OECD-országok átlaga. Emlékeztetett:
ettől az évtől a 25 év alatti munkavállalóknak az átlagbérig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A nyugdíj mellett munkát vállalók bérét 2019 óta nem terheli a társadalombiztosítási járulék, csak a 15 százalékos szja-t kell levonni a bruttójukból.
A nyugdíjasok után a munkáltatónak nem kell szociális hozzájárulási adót sem fizetnie.
Vissza az alacsonyan tartott fizetésekhez?
Korábban beszámoltunk róla, és az adatokból világossá is válik, hogy a baloldali kormányok alatt évről évre csökkent a munkavállalók reáljövedelme még akkor is, amikor a bruttó keresetük enyhén nőtt. Az egyre csökkenő vásárlóerőnek és a bérek elhanyagolható emelkedésének egyik ösztönzője volt a 2010 előtti adórendszer.
Szalai Piroska ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a magyar munkaerőpiacra a legkomolyabb fehérítő hatása annak volt, hogy megszűnt a 36 százalékos felső adókulcs és bevezettük az egykulcsos adórendszert.
Azoknak a munkáltatóknak, akik 2009-ben emelték az átlagkeresetű munkavállalójuk bérét, a növelésre szánt teljes költségüknek 71,5 százalékát be kellett fizetniük. A munkavállaló a bruttó bérének mindössze 28 százalékát kaphatta meg. Ilyen mértékű elvonás nem volt más országokban. Sőt a gyermeket nevelők esetében is ugyanekkora volt az adóék.
Ezzel 2010 előtt rá voltak kényszerítve a munkáltatók, hogy alacsonyan tartsák a béreket, a többit pedig oldják meg „okosban”.
Hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a munkát terhelő elvonás 2009-től máig. Ezáltal jelentősen mérséklődött a feketefoglalkoztatás, mert már nem éri meg vállalni a lebukás kockázatát, szemben a 2010 előtti rendszerrel – összegzett Szalai Piroska.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Oláh Tibor)
