Beismerte a baloldal, hogy megszüntetné az adókedvezményt

Egyre több jele van annak, hogy az emberek fizetésére fáj a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal foga. A pártok vezető politikusai rendszeresen hangoztatják: az adókedvezményekre és a családok támogatására épülő adópolitika igazságtalan. A baloldal gyakorlatilag a 2010 előtti adórendszert támasztaná fel, vagyis ellehetetlenítené a bérek emelését, a munkáltatókat pedig a feketén foglalkoztatásra és az elbocsátásokra ösztönözné. A gyermekes családokat érné a legnagyobb megszorítás. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő a Magyar Nemzetnek adott elemzésében rámutatott: most jóval kevesebb az elvonás a bruttó bérből, mint 2010 előtt.

Debrecen, 2017. január 29. Kirándulók a Debrecen határában lévõ, befagyott Vekeri-tó jegén. A tavat naponta több száz sétáló, szánkózó, korcsolyázó ember látogatja, sokan érkeznek családostól néhány órányi kikapcsolódásra. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor

A baloldalhoz köthető elemzők már felvetették a megszorítások lehetőségét.

Munkáért megszorítást ígér a baloldal

A számok nem hazudnak, 2010 előtt a baloldali kormányok a munkát adóztatták legjobban, vagyis azoktól vettek el, akik dolgoztak – emlékeztetett Szalai Piroska. A munkaerőpiaci szakértő a Magyar Nemzetnek készített átfogó, nemzetközi adatokon és tényeken alapuló elemzésében világosan rámutatott: 

az egykulcsos adórendszer bevezetésével gyakorlatilag alig akad olyan munkavállaló, aki ne járt volna jobban, mint a baloldal adópolitikájával.

Egy bruttó háromszázezer forintot kereső munkavállaló nettó fizetése – kedvezmények nélkül – 199 500 forint. A bruttó bérből most összesen 33,5 százalék illeti az államot, amelyből 

• 15 százalék a személyi jövedelemadó,
• 18,5 százalék pedig a társadalombiztosítási járulék.

A munkaadónak egy bruttó háromszázezer forintos bér 339 ezer forintjába kerül. A munkáltatói kötelezettség a szociális hozzájárulási adó, amelynek mértéke 2022-től ismét csökkent, 13 százalékra.

A 2010 előtti kétkulcsos adórendszerben számolva a bruttó háromszázezer forintból a munkavállaló kevesebbet kapna kézhez, nettó fizetése 166 500 forint lenne. Az elvonás tehát 33 500 forinttal több lenne a Gyurcsány–Bajnai-kormányok adópolitikája szerint. A munkáltató bérköltsége pedig 402 500 forint lett volna, 63 ezer forinttal több, mint most.

Szalai Piroska a jelenlegi és a 2010 előtti adórendszer közötti lényeges eltéréseket érzékeltetve kiemelte: míg 2009-ben a munkáltatónak 402 500 ezer forintjába került az alkalmazott nettó 166 500 ezer forintjának kifizetése, addig ma a munkáltató bérköltsége 339 ezer forint, amelyből a munkavállaló 199 500 ezer forintot kap meg.

Ez azt jelenti, hogy a munkáltatókat 62 százalékkal, a munkavállalókat pedig 25 százalékkal kisebb elvonás terheli most, mint 2009-ben, amikor még 14-féle, munkát terhelő elvonás létezett. Mára a számuk háromra csökkent.

A szakértő emlékeztetett: 2009-es adórendszerben az szja felső kulcsa 36 százalék volt. Azokra kellett alkalmazni, akik legalább évi 1,7 millió forintot, vagyis havi 141 600 forintot kerestek. Az ennél alacsonyabb bér az alsó, 18 százalékos kulccsal adózott.

Nem igaz tehát, hogy a 2010 előtti adórendszer igazságosabb volt, mivel a magasabb adókulcs nemcsak a magas keresetűeket terhelte.  Már az átlagkereset alatti, annak 70 százalékát meghaladó fizetés után is 36 százalékos volt az szja.

A munkáltatóknak a bruttó bér összegén felül annak további 33,5 százalékát kellett megfizetniük a munkavállalójuk után, ma ez csupán 13 százalék. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a béremelés óriási többletkiadással járt a munkáltatónak, miközben ebből alig érzékelt valamit a munkavállaló.

A tavalyi év elhozta az adómentességet

Szalai Piroska a nemzetközi adatokat ismertetve arra mutatott rá, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején Belgium után Magyarországon volt a legmagasabb a munkát terhelő teljes elvonások, vagyis az úgynevezett adóék mértéke az OECD 38 tagországa közül.

Az adóék 2009-ben a teljes munkaerőköltség 53,1 százaléka volt, amely az OECD-országok közül a legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent: 2020-ra 43,6 százalékra. A 9,5 százalékpontos elvonáscsökkenés 2009 és 2020 között a legnagyobb adócsökkentés volt a közel negyven OECD-ország közül. Szalai Piroska arra számít, hogy az adóék 2022-ben már alig haladja meg a negyven százalékot.

A munkáltató teljes bérköltségről az elvonás nálunk csökkent legjobban az OECD országok közül

A két gyermeket nevelő átlagkeresetű házaspároknál az adóék csökkenése még nagyobb, 11,3 százalékpont volt 2009 és 2020 között, ami a gyermekesek jelentős szja-kedvezményének köszönhető. Tőlük 2020-ban a teljes munkaerőköltségből mindössze 36,9 százalékot vont el az állam, míg 2009-ben 48,2 százalékot.

A szakértő kiemelte, a múlt évet megelőzően sosem volt adómentes a munkabér, még a minimálbér sem. Tavaly a gyermekeseknek az átlagkeresetig járó adó-visszatérítés miatt gyakorlatilag megvalósult az adómentesség már azoknál is, akik egy gyermeket nevelnek. A szakértő becslése szerint így a 2021-es évre 27 százalék lehetett a gyermekeseknél az adóék, ami már alacsonyabb, mint az OECD-országok átlaga. Emlékeztetett:

ettől az évtől a 25 év alatti munkavállalóknak az átlagbérig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A nyugdíj mellett munkát vállalók bérét 2019 óta nem terheli a társadalombiztosítási járulék, csak a 15 százalékos szja-t kell levonni a bruttójukból.

A nyugdíjasok után a munkáltatónak nem kell szociális hozzájárulási adót sem fizetnie.

Vissza az alacsonyan tartott fizetésekhez? 

Korábban beszámoltunk róla, és az adatokból világossá is válik, hogy a baloldali kormányok alatt évről évre csökkent a munkavállalók reáljövedelme még akkor is, amikor a bruttó keresetük enyhén nőtt. Az egyre csökkenő vásárlóerőnek és a bérek elhanyagolható emelkedésének egyik ösztönzője volt a 2010 előtti adórendszer.

Szalai Piroska ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a magyar munkaerőpiacra a legkomolyabb fehérítő hatása annak volt, hogy megszűnt a 36 százalékos felső adókulcs és bevezettük az egykulcsos adórendszert.

Azoknak a munkáltatóknak, akik 2009-ben emelték az átlagkeresetű munkavállalójuk bérét, a növelésre szánt teljes költségüknek 71,5 százalékát be kellett fizetniük. A munkavállaló a bruttó bérének mindössze 28 százalékát kaphatta meg. Ilyen mértékű elvonás nem volt más országokban. Sőt a gyermeket nevelők esetében is ugyanekkora volt az adóék.

Ezzel 2010 előtt rá voltak kényszerítve a munkáltatók, hogy alacsonyan tartsák a béreket, a többit pedig oldják meg „okosban”.

Hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a munkát terhelő elvonás 2009-től máig. Ezáltal jelentősen mérséklődött a feketefoglalkoztatás, mert már nem éri meg vállalni a lebukás kockázatát, szemben a 2010 előtti rendszerrel – összegzett Szalai Piroska.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Oláh Tibor)