Megállította a népességfogyást a falusi csok

Míg országos szinten a lakosságszám csökkenése gyorsuló, a falusi csok által preferált településeken lassuló tendenciát mutat. Egy friss elemzés szerint az érintett települések majdnem felében nőtt a lakosságszám az elmúlt két év alatt.

Tállya, 2021. szeptember 2. A település déli részének látképe a Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus templom épületével, amely középkori eredetû, a XVI. században kelt pápai tizedlajstrom szerint 1333-ban volt már katolikus temploma és iskolája a településnek. A jelenlegit annak bõvítésével hozták létre, a gótikus elemek ma is láthatók rajta. A falu túloldalán a település lakóinak szõlõparcellái. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba

(Meddig vehető igénybe a falusi csok? Hogy az eredetileg időkorlátosan bevezetett támogatási forma elérhetőségét meghosszabbítják-e, arról itt olvashatnak.)

Összesen 1121 falusi csokkal érintett település esetében emelkedett a lakosságszám, átlagosan 18 fővel, 74 esetben pedig változatlan maradt a népesség száma.

A preferált települések 2019-ről 2021-re összességében Győr-Moson-Sopron (1978 fő), Pest (1693 fő), Komárom-Esztergom (599 fő) és Fejér megyében (546 fő) könyvelhették el a legnagyobb lakosságszám-növekedést.

Tizenegy megye falusi csokos településein lassult a népességfogyás üteme, négy esetben pedig a korábbihoz képest gyorsult a népességgyarapodás mértéke.

Összesen csak két olyan megye van (Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg), ahol a korábbi népességfogyás az elmúlt két évben még nagyobb fokozatba kapcsolt. Vas és Veszprém megyében viszont a korábbi negatív előjel pozitívba váltott 2019 és 2021 között.

A falusi csok és a járvány

– Azt természetesen nem jelenthetjük ki két év távlatából, hogy a kistelepülések demográfiai folyamatai tartósan megfordultak, azonban

a falusi csok pozitív előjelű folyamatot indított el, és ezt a koronavírus-járvány miatt átalakuló otthonválasztási preferenciák még tovább erősítették.

A magyarországi települések lakosságszám-változása mellett az ingatlanpiaci statisztikák is a kistelepülések térnyeréséről árulkodnak, hiszen ezeket a piac megtorpanása is jóval kevésbé érintette – jegyezte meg Valkó Dávid.

Borítókép: Tállya, a település déli részének látképe a Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus templom épületével (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)