A jövedelmeknek az áraknál nagyobb mértékű emelésével kerülhető el a lakosság terheinek növekedése az árstop kivezetését követően. A baloldal által ígért áfacsökkentés nem fékezi meg a drágulást, ráadásul a legtöbb termék áfája most is öt százalék. Az áfabevétel kiesését az emberek fizetéséből tudná pótolni a baloldal, amelyet nem csak alapvető élelmiszerekre fordítanak a családok.
Nagy Kristóf
2022. 02. 23. 5:45
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Világszerte komoly fejtörést okoz a döntéshozóknak a fogyasztói árak emelkedése. A magyar kormány árszabályozással védi az embereket a megugró kiadásoktól. Ezt a lépést ugyanakkor rendszeresen bírálja a baloldal, amelynek politikusai az áfacsökkentés ígéretével kampányolnak. Ez az ötlet ugyanakkor mindenképp az árak emelkedéséhez, így a családok kiadásának megugrásához vezetne.
Hiába az áfacsökkentés, a csirkemell árát csak az árszabályozás tartja féken Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán
A hatósági árszabályozás alá eső élelmiszerek, vagyis
a csirkemell,
a csirke far-hát,
a tartós tej,
a kristálycukor,
az étolaj
és a liszt beavatkozás nélkül átlagosan 15-20 százalékkal lenne drágább, mint most.
Egy kilogramm csirkemellért akár már kétezer forintot is elkérnének a kereskedők.
A csirkemell, a far-hát és a tej áfakulcsát a kormány már évekkel ezelőtt öt százalékra csökkentette. Ez tehát azt jelenti, ha az árstop megszűnne – hiába az ötszázalékos áfa –, hirtelen 400-500 forinttal drágulna meg a csirkemell, az áremelkedés ráadásul folytatódna.
A baloldal tehát nem mond igazat, amikor árcsökkenést ígér. Az általános forgalmi adó szabályozása az Európai Unió hatáskörébe tartozik. Az uniós áfaszabályok pedig világosan kimondják, nem lehetnek az élelmiszerek áfamentesek.
A 27 százalékos áfa alá tartozó három, árstoppal érintett élelmiszer közül csak az étolajnál lenne érzékelhető a kedvezményes áfa bevezetése. Ha az étolaj áfakulcsa öt százalékra csökkenne, ezzel egy időben megszűnne a szabályozott ár, a fogyasztó szinte pontosan ugyanannyit fizetne, mint most. Átmenetileg, mivel a piaci árak emelkedése folytatódik.
Vagyis az áfacsökkentés nem véd a további drágulástól, ellenben a költségvetés jelentős bevételtől esne el.
Ezt a kiesést a baloldal vélhetően a munkát terhelő adók emelésével kompenzálná, hasonlóan a 2010 előtti gyakorlathoz. Ez a lépés alacsonyabb nettó fizetésekhez vezetne, vagyis a vásárlóerő csökkenne. Pedig a jövedelmi helyzet az elmúlt tizenkét évben jelentősen javult, ez teszi lehetővé, hogy mindenből többet tudunk ma vásárolni, mint 2010-ben, nemcsak az alapvető élelmiszerekből. A KSH adataiból számolva
egy alacsony jövedelmű, minimálbért kereső munkavállaló 2022-ben mintegy 120 kilogrammal több paprikát és paradicsomot, és 73 kilóval több csirkemellet és több mint kétszer annyi felvágottat tud megvenni havonta, mint 2010-ben. A minimálbéresek ma 2,5-szer többet tudnak fűteni, közel kétszer annyi benzinre telik, vagyis nemcsak az alapvető élelmiszerekre futja a fizetésükből.
A szakértők egybehangzó előrejelzése márpedig azt mutatja, hogy a bérek jelentősebben nőnek idén is, mint az árak. Ez pedig hosszabb távon lehetővé teszi a nagyobb bevásárlást, emelkedő keresetüket ráadásul másra is elkölthetik a családok, nemcsak alapvető élelmiszerekre.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
