A Fővárosi Törvényszék jogszerűnek ítélte a mozdonyvezetők március 10-re meghirdetett, határozatlan idejű munkabeszüntetését. A MÁV-Start Zrt. szerint az elsőfokú, nem jogerős végzés megalapozatlan, az indoklás téves, ezért fellebbez.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete február elején jelentette be, hogy határozatlan idejű sztrájkot hirdet március elejére, mivel álláspontja szerint a tavalyi reálkereset-csökkenésüket kompenzálnia kellene a MÁV-nak. A vasúttársaság ezt megalapozatlan követelésnek tartja, ezért elzárkózott az érdemi egyeztetésektől. A szakszervezet úgy számol, éves szinten 500-600 ezer forint kiesést jelentett a mozdonyvezetőknek az 5,1 százalékos tavalyi infláció és az elmaradó alapbéremelés.
A MÁV szerint a sztrájk is jogellenes, mivel a megmozdulás a tavaly nyáron megkötött, 2023 végéig szóló hosszú távú bérmegállapodás felrúgását jelentené. A vasúttársaság arra is rámutatott, hogy a megállapodást januárban a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése miatt a szakszervezetek kezdeményezésére módosították.
Ezt követően pedig a kollektív szerződést aláíró képviseletek kijelentették, lezártnak tekintik a bértárgyalásokat. Az elfogadott egyezség ellenében kezdeményezett egyoldalú nyomásgyakorlás törvényellenes.
A tavaly nyáron megkötött bérmegállapodás értelmében 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is évi öt százalékkal nő minden vasutas alapbére.
A Magyar Nemzet szakszervezeti körökből úgy értesült, végül a megállapodás szerinti, 2021-re eső alapbérfejlesztést is az idei évben hajtja végre a munkáltató, így 2022-től nem öt-, hanem tízszázalékos általános fizetésemelést kaptak a munkavállalók. Az emelés mértéke nem lehet negyvenezer forintnál alacsonyabb.
A MÁV visszautasítja, hogy a dolgozókat reálkereset-veszteség érte tavaly. Alapbéremelés ugyan nem volt 2021-ben, ám egyéb, nem bérjellegű kifizetésekben többször részesültek a munkavállalók, ezek összege több százezer forint volt.
A mozdonyvezetők bruttó hétszázezer forintos átlagkeresete jelentősen meghaladja a nemzetgazdasági átlagbért, az elmúlt években alapbérük hatvan százalékkal emelkedett. A hosszú távú bérmegállapodás pedig inflációt meghaladó mértékű keresetnövekedést tartalmaz.
A hároméves bérmegállapodásban foglaltak a MÁV-Start szerint a kollektív szerződésének részét képezik, így az annak megváltoztatása érdekében meghirdetett sztrájk a sztrájktörvény szerint jogellenesnek minősül.
Úgy tudjuk, a tavaly nyári megállapodás érvényességével kapcsolatban komoly vitához is vezethet a munkáltató és a szakszervezet közötti eltérő álláspont arról, hogy a sztrájkot hirdető képviseletnek van-e beleszólása a csoportszintű kollektív megállapodásba.
A munkáltató szerint a Mozdonyvezetők Szakszervezete nem jogosult ezek megkötésére, így nincs jelentősége, hogy a bérmegállapodást nem írták alá, mivel a többi erre jogosult szakszervezet elfogadta azt.
Amíg a munkáltató betartja a megállapodást, ellene jogszerűen nem hirdethetnek sztrájkot.
Érdekképviseleti forrásaink jelezték: ez az eset ismét rámutat arra, hogy
hiányos a munkaadó és a munkavállalók közötti kollektív megállapodások megkötésének jogosultságáról szóló szabályozás, amely több ponton is eltérően értelmezhető.
Emiatt fordulhat elő, hogy a mozdonyvezetők nyolcvan százalékát ténylegesen képviselő szakszervezetnek a MÁV szerint érdemi beleszólása nem volt a hosszú távra szóló alku folyamatába. A bonyolult munkaügyi vitára rálátó forrásaink kiemelték: a követelés mögött nincsenek politikai célok.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
