Az orosz gáz Európába szállítását folytatni kell, de az azért fizetett összegeket letéti számlán kell tartani, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök ki nem vonja csapatait Ukrajnából – így nyilatkozott a Naftogaz ukrán állami vállalat vezérigazgatója a Reutersnek. Jurij Vitrenko a földgázért fizetett díjak túszul ejtésének lehetősége mellett elmondta azt is, hogy szerinte az Északi Áramlat 1 gázvezetéken való szállítását is le kellene állítania Európának, növelve ezzel az ukrán útvonal jelentőségét és komolyabb nyomást gyakorolva Moszkvára.
Az ilyen fenyegetőzés a 2009-es gázválsághoz hasonlót okozhat – hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője. Felidézte, hogy a 13 évvel ezelőtti januárban, 1. és 19. között a Gazprom és a Naftogaz közötti elszámolási vita miatt Oroszország korlátozta, majd szüneteltette a szállításokat az ukrán gázfolyosón.
Emiatt Magyarországon, Horvátországban és Szlovákiában korlátozni kellett az ipari termelést, Boszniában, Bulgáriában és Szerbiában pedig a lakossági ellátást is.
A konfliktusnak miniszerelnöki tárgyalás és megegyezés vetett véget.
A jelen helyzet viszont sok tényezőben eltér a 2009-es gázválságot kiváltó környezettől. A legfontosabb, hogy Magyarország pozíciója kedvezőbb: míg annak idején a hazánkba érkező földgáz jelentős része Ukrajnából érkezett, a tavaly nyáron megkötött hosszú távú szerződés fő beszerzési útvonala déli irányú – hangsúlyozta a szakértő.
Ám hozzátette azt is, hogy egy elszámolási vitának most sokkal súlyosabb következményei lennének az Európai Unióra nézve, mint 2009-ben, tekintettel arra, hogy április 1-jén el kell kezdeni a betárolást egy olyan helyzetben, amikor a kontinens gáztárolói rendkívül alacsony szinten vannak. Emellett a magas gázárak miatt már most több nagy iparvállalat a termelés korlátozására kényszerül. Ha pedig mindezek miatt súlyos szituációba kerülne Európa gazdasága, nem is lenne képes Ukrajnát támogatni.
Orosz–ukrán háború 
