Egy bank eltűnt, de egy új születik

A hazai bankoknak akkora fizetőképességi tartaléka van, amennyi pár éve a magyar háztartások összes bére és keresete volt, a volt Sberbank-ügyfelek gyors betétbiztosítási kártalanítása pedig tovább erősítette a hazai bankrendszerbe vetetett bizalmat – többek között erről beszélt a Magyar Nemzetnek Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Kandrács Csaba Fotó: EMIL CHALHOUB Forrás: MNB

– A pandémia, az orosz–ukrán háború, s a Sberbank csődje idején is biztonságosan, a megszokott magas szinten működnek az itthoni bankok, amelyek tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szigorúan felügyeli – hangsúlyozta lapunknak Kandrács Csaba, a jegybank felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke. A szakember rámutatott: a hazai bankszektor tavalyi 820 milliárdos – csoporttagokkal együtt számított – nettó profitja történelmi rekord, ami még a koronavírus előtti, 2019-es „utolsó békeév” nyereségadatát is felülmúlja. E teljesítménnyel a hazai bankpiac ismét kiemelkedik az uniós mezőnyből.

Az itthoni – végső tulajdonosaikat tekintve alapvetően magyarországi és uniós anyavállalatokkal rendelkező – bankok robusztus tőketartalékokkal is büszkélkedhetnek. Tavaly év végén a jogszabályi tőkeszint felett még 1631 milliárd forint szabad tőkéjük volt, ami a 2021. évi nyereséggel, időlegesen felhasználható pufferekkel még meg is duplázódna

– nyomatékosította az alelnök.

A hatalmas tartalék biztonságot ad

– A bankszektor szereplőinek rövid távú fizetőképességet jelző mutatószáma (LCR) 2021. végén a jogszabályi előírások kétszerese volt, ami bő 17 700 milliárd forint fizetőképességi tartalékot jelent – világított rá Kandrács Csaba. Azaz a magyar bankoknak akkora tartaléka van, mint amennyi a magyar háztartások összes bére és keresete volt 2019-ben. Az MNB adatai szerint ráadásul idén is folyamatos a bővülés: a banki fizetőképességi mutató adatok 2022. január végén még a tavalyi értékhez képest is enyhe növekedést mutatnak.

A banki ügyfelek biztonságérzetét erősítheti, hogy a hazai Sberbank nem belső okokból, hanem az orosz–ukrán háború és ennek kapcsán bevezetett szankciók következményeként bekövetkezett csődje után jól működött a betétgarancia védőhálója – húzta alá a jegybanki szakember. 

– Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mindössze tíz munkanap alatt, megközelítőleg 147 milliárd forint kártalanítási összeget bocsátott több mint 65 ezer volt sberbanki betétes rendelkezésére a postán, a Takarékbank fiókjaiban, illetve banki átutalással. Ez volt az első alkalom, hogy a kifizetéseket ilyen gyorsan, tíz munkanapon belül kellett teljesíteni, ráadásul mindezt az OBA történetének legnagyobb összegű és legtöbb betétest érintő kártalanításának keretében. 

Pár éve ugyanis erre még 15–20 munkanapos határidőt adtak az uniós szabályok. A kártalanítás postai vagy a Takarékbanknál teljesített kifizetésért, illetve a banki átutalásáért természetesen semmiféle díjat nem kell fizetniük a károsult betéteseknek – emlékeztetett az alelnök. Továbbá nem kerül hátrányba az az ügyfél sem, aki esetleg betegség, távollét vagy egyéb ok miatt még nem tudta felvenni az OBA által megküldött betétösszegét vagy számlapénzét. A takarékbanki fiókok még egy évig, az OBA pedig, a postától és a Takarékbanktól esetleg visszaérkező pénzekkel együtt öt évig, egészen 2027 márciusáig megőrzi és rendelkezésre bocsátja az érintett ügyfelek jogos tulajdonát – ismertette a technikai részleteket Kandrács Csaba. Az alelnök továbbá felhívta a figyelmet, hogy a Sberbank elérhetőségein, bankfiókjaiban jelentkezhetnek mindazok, akik esetleg vitatják a kapott összeg mértékét, vagy például a banknál be nem jelentett lakcímváltozás miatt nem kaptak értesítést a kifizetésről.

Még lehet ügyet intézni a volt Sberbank fiókjaiban

Az OBA 38,047 millió forintos kárkifizetési limitjét meghaladó követeléseket az érintett mintegy ezer ügyfél szintén a Sberbanknál jelentheti be. A Sberbank végelszámolására kijelölt Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. – a hitelezői érdekek védelme érdekében – azonnal megkezdte a portfólió átvilágítását, illetve a majdani követelések fedezetéül szolgáló vagyonelemekre vonatkozó értékesítési stratégia felállítását.

Kandrács Csaba jelezte: a végelszámolónál követelést benyújtóknak az igényeiket május 3-ig kell beadniuk a postán, levélben az erre szolgáló – a Sberbank honlapjáról letölthető – formanyomtatványon. A beadási határidő esetleges elmulasztása ugyanakkor nem jogvesztő hatályú, és a végelszámolói eljárás sem jár semmilyen költséggel az ügyfeleknek.

Az elmúlt időszakban a végelszámoló a volt Sberbank számos korábbi bankfiókját megnyitotta annak érdekében, hogy az érintett ügyfelek itt elintézhessék a hitelintézethez kötődő esetleges egyéb ügyeiket. Persze köztudott, hogy a bezárt pénzügyi intézmény bankként  már nem működik a magyar piacon, ám a végelszámoláshoz kötődően az ügyfelek különböző banki igazolásokat, dokumentumokat még tudnak egyeztetni vagy átvenni ezeken a kirendeltségeken. Emellett ki tudják venni a bankfiókok széfjeiben lévő értékeiket, valamint a Sberbanknál fialtatott értékpapírok elhelyezéséről is soron kívül intézkedhetnek. A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követően jegyzéket készít a különböző követelésekről és arról értesíti a károsultakat, majd a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján ad pontos és megnyugtató képet a Sberbank vagyoni helyzetéről.

Kandrács Csaba szerint az MKB Bank néven tovább működő egyesített hitelintézetnek ugyanazokat a szigorú elvárásokat kell teljesítenie a működése során, mint valamennyi hazai piaci szereplőnek. Fotó: MNB/Emil Chalhoub

Újabb lépés a formálódó bankholding életében

Miközben egy külföldi középbank kényszerűen bezárta a kapuit, a Magyar Bankholding Zrt. két tagintézménye, az MKB Bank és a Budapest Bank egyesülésével április 1–4. között megkezdődik Magyarország második legnagyobb, hazai tulajdonban lévő kereskedelmi bankjának létrehozása – vezette elő a következő időszak meghatározó bankszektori eseményét Kandrács Csaba. Majd felhívta a figyelmet: az MKB Bank és a Budapest Bank fúziójának technikai megvalósításához kötődően egynapos bankszünnap lesz (április 4.), s hozzávetőleg másfél napig (április 2-től április 3-ig) előre eltervezetten leállnak a pénzforgalmi és elektronikus szolgáltatások. Ezt követően ugyanakkor az ügyfelek bővülő fiókhálózattal, korszerűbb digitális szolgáltatásokkal és termékekkel találkozhatnak majd.

Az MNB felügyelő hatóságként már a Bankholding pénzügyi holdingtársaságának 2020. decemberi engedélyezése óta szorosan nyomon követi és ellenőrzi a kialakított működési, belső szabályozási, informatikai és személyi keretrendszert – emelte ki Kandrács Csaba. Az MKB Bank néven tovább működő egyesített hitelintézetnek ugyanazokat a szigorú elvárásokat kell teljesítenie működése során, mint valamennyi hazai piaci szereplőnek. A fúzió technikai lebonyolítása folyamán, illetve azt megelőzően pedig a jegybank elvárja, hogy az ügyfelek folyamatosan és részletes információt kapjanak esetleges kérdéseikre, megkereséseikre.

Borítókép: Kandrács Csaba, az MNB alelnöke (Fotó: MNB/Emil Chalhoub)