időjárás 10°C Amália 2022. október 7.
logo

Segítséget várnak a hazai baromfisok

Köpöncei Csilla
2022.04.29. 10:05 2022.04.29. 10:20
Segítséget várnak a hazai baromfisok

Azonnali segítségre van szükségük a hazai csirketartóknak, a növekvő költségek, a madárinfluenza miatt nehéz helyzetbe kerültek a termelők. Bár a világpiacon egyre nagyobb összeget fizetnek a hiánycikké vált csirkemellfiléért, itthon az élelmiszerárstop miatt nem tudnak árat emelni a termelők. A szakemberek szerint július elejéig még kitart az ágazat, támogatás nélkül azonban fél éven belül megszűnhet a hazai csirketartás.

– Bár a július elsejéig meghosszabbított élelmiszerárstopot még minden valószínűség szerint túléli a hazai csirkeágazat, az intézkedés hosszabb távú fenntartása a termelés teljes leállásához vezethet – mondta el lapunknak Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke. A szakember szerint a hatósági ár betartása a kiskereskedőkre vonatkozik, hatásait azonban közvetett módon a termelők is érzik. A Vg.hu a minap Csorbai Attila, a Magyar Baromfi Terméktanács elnökének nyilatkozatára hivatkozva azt írta, hogy ha a csirkemellre és a csirke far-hátra vonatkozó árplafon marad, eltűnhetnek az érintett termékek a boltokból, helyüket pedig bizonytalan eredetű importhús veheti át.

Elszálltak a költségek
Az elmúlt hónapokban jelentősen nőttek a csirketartók és a vágóhidak költségei. Az energiahordozók mellett a takarmányok is nagy mértékben drágultak, az orosz–ukrán háború pedig tovább fokozta az áremelkedést. – A fegyveres konfliktus kitörése után az Euró­pai Unióban percek alatt 20-23 százalékkal nőtt a gabona ára. Az intenzív állattartásnál használt napraforgóolaj pedig a három-négyszeresére drágult – fogalmazott a szervezet vezetője. A bajt tetézi, hogy a madárinfluenza számos uniós tagállamban jelentős pusztítást végzett, Franciaországban, Hollandiában, Dániában és az EU legnagyobb baromfitartó államában, Lengyelországban is megtizedelte az állományokat a betegség. Hazánkban a harmadik hullámánál tart a madár­influenza-járvány, s bár többségében vízi szárnyasokat érint a fertőzés, a Dél-Alföldön számos csirkefarm is található a korlátozások alá eső körzetekben.

Hiánycikk lett a népszerű alapanyag
A madárinfluenza miatt egész Európában hiány van csirkemellfiléből, ami jelentős áremelkedést okoz. Bárány László szerint Nyugat-Európában jelenleg 2300-2400 forintért lehet eladni a csirkemell kilóját, míg itthon a boltokban – az élelmiszerárstop hatására – 1650 forint körül kerül a húsféle a boltok polcaira.

Ha nem lenne hatósági ára a terméknek, vélhetően ennél jóval drágábban juthatnának hozzá a kedvelt alapanyaghoz a magyar vásárlók. – Azt tudomásul kell venni, hogy az áremelésnek van egy plafonja, ami fölött a fogyasztás azonnal elkezdene csökkenni. A fizetőképes kereslet itthon vélhetően 1900-1950 forintos árat engedne meg – mondta el lapunk kérdésére a szövetség elnöke. 

Az árstop ellenére a boltoknak jelenleg is kötelességük biztosítani a megfelelő árumennyiséget, Bárány László szerint a beszállítók felé is igyekeznek viszonylag tisztességes összeget fizetni a termékért. Nem lehet véletlen ugyanakkor, hogy sok helyen délre már kifogynak a készletből, a boltok vélhetően az eddiginél kevesebbet rendelnek, illetve kevesebb árut kapnak. A hazai csirketartók egy része ugyanis a nagyobb haszon, illetve a kevesebb veszteség reményében igyekszik külföldi felvásárlóknak eladni az árut. Az elmúlt hetekben hazánkban is megjelentek a lengyel feldolgozók, akik keresik a magyar vágócsirkét, a termékért pedig tíz-húsz százalékkal magasabb árat kínálnak, mint a hazai vágóüzemek.

Azonnali segítség kell
– A két hónap árstopot ki fogja bírni a magyar csirkeágazat, de fontos, hogy a termelők joggal várnak valamilyen kompenzációt, hiszen a csirketáp legalább olyan drága, mint a kacsa- és libatáp, ahogyan a gáz és a villanyáram sem kerül kevesebbe – hívta fel a figyelmet Bárány László. 

A hazai csirketartókat tömörítő szervezet elnöke szerint azonnali támogatásra van szüksége az ágazatnak. Ennek egyik pillére lehetne az a 6,4 milliárd forintos európai uniós krízisalap, amely a kormányzat ígéretei szerint az állattenyésztést szolgálja majd. 

Ebből az összegből Bárány László szerint elsősorban az abrakfogyasztó állatokat tartókat kellene támogatni annak megfelelően, hogy mennyi élő állatot tartanak és mekkora a súlyuk a magyar állattenyésztés szerkezetében. 
E mellett kedvezményes hitel biztosítására lenne szükségük a hazai állattartóknak és az igazoltan a magyar tenyésztőket ellátó takarmánykeverő üzemeknek, hogy fel tudják vásárolni az egyre dráguló gabonát. 

– Az új termésű gabonafélék a tavalyi árnak a 20-25 százalékával nőni fog. Fontos, hogy a megtermelt takarmány-alapanyagot ne a külföldi megbízóknak dolgozó felvásárlók, hanem a hazai állattenyésztést kiszolgáló üzemek vegyék meg – mutatott rá Bárány László. 

Majd hozzátette: a kormány nagyon helyesen járt el, amikor bevezette a gabonára vonatkozó exportstopot. Azonban további lépésekre is szükség lenne. A szakember szerint cseh mintára – itthon és az egész Európai Unióban – sürgősen be kellene szüntetni a bioetanol bekeverését az üzemanyagokba, ellenkező esetben komoly ellátási problémák lesznek az egész Euró­pai Unióban. A bioetanol gyártása során értékes takarmányt és élelmiszert égetünk el.
A termelés csökkenése már elkezdődött, tavasszal három kisebb vágóhíd fejezte be végleg a működését. Emellett az is aggodalomra ad okot, hogy ebben az évben húsz százalékkal csökkent a Baromfi Terméktanácsba regisztrált termelők létszáma.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.