Segítséget várnak a hazai baromfisok

Azonnali segítségre van szükségük a hazai csirketartóknak, a növekvő költségek, a madárinfluenza miatt nehéz helyzetbe kerültek a termelők. Bár a világpiacon egyre nagyobb összeget fizetnek a hiánycikké vált csirkemellfiléért, itthon az élelmiszerárstop miatt nem tudnak árat emelni a termelők. A szakemberek szerint július elejéig még kitart az ágazat, támogatás nélkül azonban fél éven belül megszűnhet a hazai csirketartás.

Ár Stop Élelmiszer termékek Illusztráció 20220201 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Az árstop ellenére a boltoknak jelenleg is kötelességük biztosítani a megfelelő árumennyiséget, Bárány László szerint a beszállítók felé is igyekeznek viszonylag tisztességes összeget fizetni a termékért. Nem lehet véletlen ugyanakkor, hogy sok helyen délre már kifogynak a készletből, a boltok vélhetően az eddiginél kevesebbet rendelnek, illetve kevesebb árut kapnak. A hazai csirketartók egy része ugyanis a nagyobb haszon, illetve a kevesebb veszteség reményében igyekszik külföldi felvásárlóknak eladni az árut. Az elmúlt hetekben hazánkban is megjelentek a lengyel feldolgozók, akik keresik a magyar vágócsirkét, a termékért pedig tíz-húsz százalékkal magasabb árat kínálnak, mint a hazai vágóüzemek.

Azonnali segítség kell
– A két hónap árstopot ki fogja bírni a magyar csirkeágazat, de fontos, hogy a termelők joggal várnak valamilyen kompenzációt, hiszen a csirketáp legalább olyan drága, mint a kacsa- és libatáp, ahogyan a gáz és a villanyáram sem kerül kevesebbe – hívta fel a figyelmet Bárány László. 

A hazai csirketartókat tömörítő szervezet elnöke szerint azonnali támogatásra van szüksége az ágazatnak. Ennek egyik pillére lehetne az a 6,4 milliárd forintos európai uniós krízisalap, amely a kormányzat ígéretei szerint az állattenyésztést szolgálja majd. 

Ebből az összegből Bárány László szerint elsősorban az abrakfogyasztó állatokat tartókat kellene támogatni annak megfelelően, hogy mennyi élő állatot tartanak és mekkora a súlyuk a magyar állattenyésztés szerkezetében. 
E mellett kedvezményes hitel biztosítására lenne szükségük a hazai állattartóknak és az igazoltan a magyar tenyésztőket ellátó takarmánykeverő üzemeknek, hogy fel tudják vásárolni az egyre dráguló gabonát. 

– Az új termésű gabonafélék a tavalyi árnak a 20-25 százalékával nőni fog. Fontos, hogy a megtermelt takarmány-alapanyagot ne a külföldi megbízóknak dolgozó felvásárlók, hanem a hazai állattenyésztést kiszolgáló üzemek vegyék meg – mutatott rá Bárány László. 

Majd hozzátette: a kormány nagyon helyesen járt el, amikor bevezette a gabonára vonatkozó exportstopot. Azonban további lépésekre is szükség lenne. A szakember szerint cseh mintára – itthon és az egész Európai Unióban – sürgősen be kellene szüntetni a bioetanol bekeverését az üzemanyagokba, ellenkező esetben komoly ellátási problémák lesznek az egész Euró­pai Unióban. A bioetanol gyártása során értékes takarmányt és élelmiszert égetünk el.
A termelés csökkenése már elkezdődött, tavasszal három kisebb vágóhíd fejezte be végleg a működését. Emellett az is aggodalomra ad okot, hogy ebben az évben húsz százalékkal csökkent a Baromfi Terméktanácsba regisztrált termelők létszáma.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)