Új szemléletet követel a munkavállalóktól és a munkaadóktól a koronavírus-járványt követő átalakulás: felértékelődnek a korábban kevésbé figyelembe vett szempontok, például a munkavállalók lelkiállapota és a munkavégzésük közérzetükre gyakorolt hatásai. A gazdaság zöld- és digitális átállásával párhuzamosan
az egyik legfontosabb termelékenységi szempont lesz, hogy az alkalmazottak stresszesen, kiégve végzik munkájukat alacsony intenzitással, vagy elégedettek, így hatékonyabban, hosszabb távon egészségesen.
A munkavállalók többségének hirtelen gyökeres változásokkal, sokszor komoly megpróbáltatásokkal kellett szembenéznie már a koronavírus-járvány 2020-as megjelenését követően. A vírus okozta megbetegedések, az elszigeteltség és a hosszú ideig tartó bizonytalanság a legtöbb munkavállalót megviselte, ráadásul sokan az állásukat is elveszítették.
A járvány önmagában óriási átalakulást hozott. A változások közül a leggyakrabban emlegetett otthoni munkavégzés elterjedése mára az álláshely megpályázásának alapfeltételévé vált, miközben
rövid idő alatt lett elavult a járvány előtti munkahelyi környezet, valamint egyre kevésbé hatékonyak a hosszú éveken át bejáratott, munkavégzéssel összefüggő gyakorlatok, szabályok is.
Ismét megjelent, sőt egyes ágazatokban a 2019-eshez képest súlyosbodott a munkaerőhiány, míg a korábbinál jóval többen tervezik elhelyezkedésüket másik munkahelyen vagy akár egy teljesen új szakmában – állapította meg átfogó, a munkavállalók helyzetét bemutató elemzésében a Eurofound.
Az intézet arra figyelmeztetett, hogy a munka világát érintő változások a járvány csillapodását követően is folytatódnak. A rohamosan terjedő automatizáció és a megváltozott kereslet miatt a munkavállalók egyre inkább a szolgáltatásokban vállalnak munkát, míg a termelésben csökkenhet a létszám. Ez a változás pedig teljesen új szemléletet követel meg a munkaadóktól, és új helyzetet teremt a dolgozóknak.
A munkavállalókra nehezedő pszichológiai nyomásra ezért a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. A dolgozók kitettségét növeli, hogy a szolgáltatások szinte minden területén emberekkel kell foglalkozniuk, beleértve az időseket, a betegeket vagy a problémás ügyfeleket. A stresszt és a kiégést fokozzák a rossz élmények, másrészt a rossz lelkiállapothoz hozzájárul a tartós és monoton otthoni munkavégzés is.
Az európai országok munkaerőpiacai mára többségükben kiheverték a koronavírus-járvány okozta sokkot. A járvány 2020. márciusi megjelenését követően a legtöbb tagállam jelentős összegekből támogatta a munkahelyek megőrzését – összegzett a Eurofound.
Míg Magyarországon már a járvány előttinél is többen dolgoznak, addig a dél-európai országokban tovább nőtt a régóta magas munkanélküliség. A nyugat-európai országokban a nem teljes állásban dolgozók többsége elvesztette állását, és felszínre került a legkiszolgáltatottabbak hiányos szociális védelme is.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: VG/Móricz Sabján Simon)