Digitális Diákszéf a gyerek zsebében

Egyre több felhasználója van a Magyar Nemzeti Bank és a Pénziránytű Alapítvány közös kezdeményezésében, célzottan az általános iskolás korosztálynak indított, nemzetközi szinten is újdonságnak számító Digitális Diákszéf nevű ingyenes mobilapplikációnak. A pénzügyi tudatosságot, ami szemlélet és gyakorlat is, nem lehet elég korán elkezdeni tanítani, idővel azonban a mindennapok részévé válik. Gyakran már a gyerekek tanítják a szülőket, nagyszülőket az új megoldások elsajátítására és használatára.

Az MNB-hez érkező számos visszajelzésből azonban jól látszik, hogy a pénzügyi tudatossággal több esetben a családon belül is aktívan foglalkoznak.

Az ismereteket alkalmazni is tudni kell

A pénzügyi ismeretek elsajátítását, ezáltal a tudatos pénzügyi fogyasztóvá válás fejlesztését azonban nem lehet elég korán kezdeni.  A Pénziránytű Alapítvány például már nagycsoportosoknak is készített a pénzügyi tudatosság alapkészségeit fejlesztő társasjátékot. Az általános iskolások esetében pedig egy olyan korosztályt kívántak megcélozni a Diákszéffel, amely nagyobb részének még nincs bankszámlája, de a digitális kor vívmányait akár már napi szinten használja. A cél, hogy tudatos fogyasztók legyenek a pénzügyi szolgáltatások területén, legyen fogalmuk arról, hogyan takarítsanak meg nagyobb összegeket, de gondolkodjanak tudatosan a hitelfelvételről is. 

Ezek után adódik a kérdés, hogy ki nevezhető ma tudatos pénzügyi fogyasztónak Magyarországon? Czapák Dóra, a Pénziránytű Alapítvány ügyvezető igazgatójának elmondása szerint az OECD módszertanán alapuló kutatásokban a magyar felnőtt lakosság a pénzügyi ismeretek terén áll a legjobban, azok alkalmazásában azonban nem jeleskedünk. 

A pénzügyi tudatosság lényege pedig pont az, hogy a meglévő ismereteinket alkalmazva, tudatosan hozunk döntéseket.

A koronavírus-járvány e tekintetben azonban pozitív változásokat hozott: a Pénziránytű Alapítvány idei februári mérése alapján a 2018. évi, hozzávetőleg húsz százalékhoz képest néhány hónapja már a háztartások negyven százaléka készített például havonta családi költségvetést, ami a tudatos pénzügyi gondolkodás egyik alapköve. 

 

Járvány idején a kényszer sok lemaradást behozott

A pandémia alatt egyébként gyakran az idősebb korosztálynak is át kellett állnia a digitális megoldásokra a személyes ügyintézés hiánya miatt, ami eleinte nehézségeket okozott. Idővel azonban sokan rászoktak az ilyen eszközökre, és most már az idősebb generáció is egyre inkább használ okostelefont, számítógépet az unokákkal vagy más családtagokkal való könnyebb kapcsolattartás érdekében. A diákok pedig szinte a mobiljukon élik az életüket, készségszinten használják az eszközt szinte bármire, így sok esetben ők segítettek a szülőknek, nagyszülőknek az új megoldások használatában. 

Mivel a Diákszéf mobilapp használatába a szülők, esetleg nagyszülők is bekapcsolódnak, így a gyerekeket figyelve ők is kedvet kaphatnak ahhoz, hogy magabiztosabban, tudatosabban és akár gyakrabban használják az igazi mobilbankjukat. A gyerekeket pedig ma már sok esetben a közösségi média „tanítja”, így például akár TikTokon is elérhetők a pénzügyi tudatosság témakörben is figyelemfelkeltő tartalmak.

A magyar fogyasztók pénzügyi tudatossága folyamatosan fejlődik, de még van mit tanulnunk. Az OECD legutóbbi felmérése szerint a komplex pénzügyi tudatosság mutatót tekintve már közel elértük a szervezet által vizsgált országok átlagát, de ahhoz, hogy ez tovább emelkedhessen, nagy hangsúlyt kell helyeznünk arra, hogy a megfelelő eszközökkel és a megfelelő időben bővüljenek a pénzügyi ismeretek. A család mellett ebben kulcsszerepe van az iskoláknak. A Nemzeti alaptanterv különböző tantárgyak  – matematika, földrajz, történelem és állampolgári ismeretek – keretében írja elő egyes alapvető pénzügyi ismeretek elsajátítását, illetve nyolc éve került be a tanév rendjébe a PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét.

Borítókép: Illusztráció