Évközi béremelésre kényszeríti a vállalkozásokat az infláció

Rendkívüli béremelésre kényszeríti a vállalkozásokat a tíz százalék fölé emelkedő háborús infláció azokon a területeken, ahol a képzett munkaerő megtartása versenyképességi tényező – értesült a VG. A fizetések a versenyszféra legtöbb területén két számjegyű mértékben emelkedtek az idén, ugyanakkor a vártnál jóval kevesebben tapasztalhatnak reálértéken is magasabb keresetet. A szellemi munkakörökben az idén komoly vásárlóerő-csökkenéssel szembesül a legtöbb dolgozó.

Győr Audi, gépjármű, autóipar, Szíjjártó Péter

A járvány előtti évekhez képest is jelentős, több mint tízszázalékos béremelést hajtottak végre átlagosan a munkáltatók 2022-ben. A legtöbb helyen 9-10 százalék volt a jellemző, de bizonyos területeken nem voltak ritkák a húsz százalékhoz közeli emelések sem – derül ki a VG.hu összeállításából.

Az idén a minimálbér és a garantált bérminimum összege egyaránt mintegy húsz százalékkal nőtt. A jelentős emelés a munkavállalók nagy részét érintette közvetlenül vagy közvetve. A fizetésemelési szándékhoz hozzájárult a munkáltatói járulék, vagyis a szociális hozzájárulási adó idei mérséklése, valamint nagyobb részben a munkaerőhiány.

Az év eleji bérfelzárkózással kapcsolatos optimizmust mára letörte a tíz százalék fölé ugró háborús infláció. 

A munkavállalók valós fogyasztói kosarának jelentős részét kitevő élelmiszerek ára ugyanakkor ennél jóval nagyobb mértékben nőtt, így a legtöbb alkalmazott a bruttó emelések ellenére kevesebbet tud vásárolni a fizetéséből.

Noha a munkavállalók többségénél valamekkora bérrendezésre sor került az idén, nem mindenhol sikerült megőrizni a fizetések reálértékét. Elsősorban a szellemi területeken és a magasan képzett munkavállalóknál az elmúlt években sem volt érdemi növelés.

Nem halasztható a béremelés

A vállalkozások nyitottak a szakszervezetek által kezdeményezett rendkívüli, évközi bértárgyalásra, és elismerik, hogy az év eleji emelést követően újabb korrekcióra van szükség a fogyasztói árak egyre gyorsabb növekedése miatt. 

Azokon a munkahelyeken kiemelten nyitottak a vezetők az évközi bérkorrekciókra, ahol a képzett munkaerő megtartása gyakorlatilag már az eredményes működés nélkülözhetetlen feltétele

– mondta a VG.hu megkeresésére Buzásné Putz Erzsébet.

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) az elnöke a tapasztalatokról elmondta, a munkavállalók többsége 9-10 százalékos bérrendezésben részesült az idén. Az árak emelkedését, vagyis a háztartások kiadását viszont minden bizonnyal tovább növelik a magasabb rezsitarifák. Így az első fél év végére arányaiban jóval kevesebb dolgozó tapasztalhat vásárlóerőben is érzékelhető béremelkedést.

A dolgozók kiadásainak növekedésére a munkáltatóknak is reagálniuk kell. Egyes vállalatok saját kezdeményezésből is korrigálják a fizetéseket, emiatt pedig sok cégnek kényszerből is emelnie kell. A bérköltség növekedése a termelési költségek emelkedésével együtt sok vállalkozásnál jelentős többletkiadást okoz, ugyanakkor tartaniuk kell a versenyt. 

Ha a munkavállalók értesülnek róla, hogy egy azonos területen működő cég fizetést emel a közelben, akkor szinte azonnal készek a munkahelyváltásra. A munkavállalókért folytatott versenyben az a cég, amelyik bérezésben lemarad, gyakorlatilag behozhatatlan versenyhátrányba kerül a piacon

– emelte ki az MTSZSZ elnöke.

A képzett munkaerőn spórolnak

Buzásné Putz Erzsébet azt is elmondta, a munkáltatók nem mindenhol törődnek a beosztottak kiadásainak emelkedésével. Elsősorban a szellemi munkakörökben és a magasan képzett munkaerőt foglalkoztatóknál az elmúlt években jóval kisebb volt a bérek emelése, mint a fizikai területeken. Az elnök szerint 

a munkaerőhiány a szellemi a területeken kevésbé jelent nyomást a cégekre, sok munkáltató inkább elengedi akár a legjobbnak tartott munkavállalóit is. Az idén sem volt jellemző a tíz százalékot elérő béremelés. 

A szakszervezeti vezető elmondta, a foglalkoztatók a legfeljebb 4-6 százalékos fizetéskorrekció mellett azzal érvelnek, hogy a magasabb keresetek miatt ez az emelés nettó összegben jóval magasabb, mint az alacsonyabb keresetű munkakörökben. Ez ugyanakkor nem elfogadható érv, mivel az árak növekedése a magasabb keresetűeket is érzékenyen érinti. Buzásné Putz Erzsébet hozzátette: 

a szellemi területeken jellemző, hogy az elmúlt években is elmaradt a fizetések emelése, így az érintettek bérének érdemben csökkent a vásárlóereje. A fizikai és a szellemi munkakörökben kialakult bérezési gyakorlatok tehát egyre komolyabb aránytalanságot mutatnak.

Még nem érzékelhető a közelgő válság

A hazai és nemzetközi felmérések egybehangzóan azt mutatják, hogy az egyre többet emlegetett gazdasági válság, valamint az attól való félelem még nem érezteti a hatását a munkaerőpiacon. Továbbra is jelentős a munkaerőhiány jó néhány területen, és az áremelkedések, vagyis a termelési költségek emelkedését egyelőre nem ellensúlyozzák a bérköltségek lefaragásával a versenyszféra szereplői.

A Magyar Nemzeti Bank várakozásai is azt támasztják alá, hogy az idén a két számjegyű infláció mellett is nő a keresetek reálértéke. A jegybank 11–12,6 százalékos inflációt vár 2022 egészére, míg a bruttó átlagbérek növekedését 13,2-13,8 százalék körülire teszi a versenyszférában.

Inflációkövető bérrendezés az Audinál Megállapodott az Audi Hungária Független Szakszervezet a cég vezetésével az inflációkövető alapbéremelésről. Ennek értelmében további kilenc százalék alapfizetés-emelésre számíthatnak a munkavállalók 2022. július 1-jei hatállyal. Ez a 2022. április 1-jei 58 ezer forintos, három százalék inflációkövetést tartalmazó alapbérnöveléssel együtt 12 százalékos inflációkövető alapbér-kompenzációt jelent.  Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)