„Az utolsó puzzle is a helyére kerül”

Jászai Gellért: A Vodafone-akvizíció legalább olyan horderejű lehet, mint annak idején a Matáv értékesítése volt.

Budapest, 2020. október 27. A Vodafone Magyarország Zrt. központi irodaházának homlokzata a világcég logójával a fõváros IX. kerületében a Lechner Ödön fasor 6-ban. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba

Arról is beszélt, hogy nem az állam kereste meg őket a megvásárlás ötletével, hanem pont fordítva történt. 

„Több mint egy évvel ezelőtt kerestem meg a Vodafone Group akvizíciós területének vezetőjét azoknak a piaci híreknek a hatására, hogy a vállalat egyes érdekeltségeit értékesíteni szeretné. Az előzetes tárgyalások után ajánlottam fel a kormánynak a kisebbségi tulajdonszerzés lehetőségét” – idézte fel Jászai Gellért. 

A tranzakcióval kapcsolatban elmondta: ez nem államosítás, hanem a kormány egyik legrégebbi nemzetstratégiai céljának a megvalósítása a magán- és állami tőke összefogásával. „Minden tekintetben piaci tranzakció, amelyben a 4iG többségi, a magyar állam pedig kisebbségi befektetőként vehet részt.”

Jászai Gellért (Fotó: 4iG)

Hangsúlyozta, hogy az állami szerepvállalás nemzetközi szinten is egészséges a közszolgáltatások és a stratégiai iparágak tekintetében – ilyen a távközlés is. 

A szektor privatizációja és a nagy nemzetközi távközlési vállalatok beengedése a hazai piacra úgy zajlott, hogy közben az állam és a hazai magántőke is hosszú időre kiszorult ebből a stratégiai iparágból. A Vodafone-tranzakcióval ez az állapot változik meg.

Más európai országokban a magántőke ugyan megjelent a különböző stratégiai szektorokban, de az államok mindvégig törekedtek arra, hogy meghatározó tulajdonrészük maradjon a stratégiai szolgáltatókban. Jó példa erre a norvég Telenor, a svájci Swisscom vagy a francia Orange. „A jelenlegi tranzakcióval a nemzeti tőke csak egy 30 éves lemaradást hoz be, ami a privatizáció sajátosságai miatt alakult ki” – mondta annak kapcsán, hogy sokan – többek között a Financial Times – úgy vélik, valamiféle államkapitalizmus épül Magyarországon.

Arra a kérdésre, miszerint sok szakértő úgy véli, a 715 milliárdos vételár túlságosan magas a Vodafonért, Jászai Gellért elmondta: a Vodafone-akvizíció előkészítésével és finanszírozásának megszervezésével kapcsolatban hónapok óta dolgoznak a világ egyik legnagyobb befektetési bankjával, az amerikai JP Morgannel.

A 715 milliárd nem vételár, hanem vállalati érték, a kettő egyáltalán nem ugyanaz – hangsúlyozza Jászai Gellért. Elmondása szerint a vállalati érték az adóssággal együtt értendő, tehát a ténylegesen fizetendő vételárat az adósság csökkenti, ahogy csökkenthetik más tételek is, amelyek az átvilágítás során merülhetnek fel.

A Vodafone Magyarország vállalati értékét piaci összehasonlító módszerrel érdemes megnézni, nem pedig tőzsdei kereskedési mutatók alapján. A piaci összehasonlítás nem egy elvi értéket mutat, hanem az elmúlt évek során a régiónkban a távközlési területen megvalósult tranzakciókat veszi alapul. Ebben a tekintetben a megállapodott vállalati érték nem kiugró, sőt, figyelembe véve a jelentős szinergiákat is, amelyek a 4iG meglévő távközlési portfóliója – Digi, Invitech, Antenna Hungária – és a Vodafone közötti integrációból fakadnak, az érték kifejezetten jó a vevők szempontjából is.

Egy vállalatot akkor lehet megvásárolni, amikor eladóvá válik, és sajnos nem akkor, amikor mi akarjuk, amikor számunkra a legalkalmasabb lenne

– fogalmazott a 4iG vezetője arra a kérdésre, hogy egy ilyen nehéz gazdasági időszakban miért erre fordítja az állam a közpénzt. Szerinte ez ritka lehetőség a távközlési piacon. Egy másik szempont, hogy ha az állam hitelből vásárolja meg a saját részét, akkor ezzel nem terheli közvetlenül a költségvetést, azaz nem vesz el senkitől azért, hogy ezt kifizethesse. És ez hosszú távon is igaz, mert a Vodafone jövedelemtermelő képessége fedezni fogja a felvett hitel kamat- és tőketörlesztéseit. 

„Az utolsó puzzle is a helyére kerül” – felelte arra, hogy a 4iG-nek miért jó üzlet a Vodafone felvásárlása. Elmondta: „A Vodafone megvásárlásával sikeresen konszolidálhatjuk a piacot, amit az elmúlt évtizedekben senki nem tudott véghez vinni, pedig több nemzetközi szereplő is próbálkozott vele. A 4iG-csoport digitális infrastruktúrája – kiegészülve a Vodafone-éval – évtizedekre biztosíthatja meghatározó piaci pozíciónkat, ami által egy olyan nemzeti szereplő jön létre a távközlési piacon, amely méretéből fakadóan bárkivel felveszi a versenyt hazai viszonylatban, és elég erős bázist fog jelenteni a csoport további nemzetközi terjeszkedéséhez, amelyet az eddigieknek megfelelően balkáni fókusszal folytatunk.”

Attól nem tart, hogy a felvásárlással megszűnne a verseny a vezetékes szolgáltatások területén, mivel a hálózatfejlesztési kényszer ettől még megmarad, és azzal, hogy kevesebb lesz a párhuzamos infrastruktúrakiépítés, több pénz jut majd a beruházásokra is.

A mobilszolgáltatások területén ugyanakkor jóval nagyobb verseny jöhet, mert a piaci súly és a stratégiai állami tulajdon miatt a csoport finanszírozási és beruházási képességei még tovább javulhatnak.

Arra a felvetésre, hogy amiben az állam vagy a politika benne van, az nem minden esetben sikeres, elmondta: nem osztja ezt a nézetet, a Vodafone-tranzakcióban az állam pénzügyi, a 4iG pedig szakmai befektetőként vesz részt.

Jászai Gellért azt is elmondta, hogy konzervatívan számolva sem lesz több 10-12 évnél a megtérülés, de ahhoz, hogy ezt pontosan meg lehessen mondani, először át kell világítani a Vodafone Magyarországot, és a számok alapján pontosabb szinergiahatásokkal is kalkulálhatnak majd.

Borítókép: A Vodafone Magyarország Zrt. központi irodaházának homlokzata a világcég logójával a főváros IX. kerületében a Lechner Ödön fasor 6-ban. (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)