Béremelésre kényszerülhetnek az állami vállalatok

Nagyobb béremelést várnak az állami vállalatoknál, így az érvényben lévő bérmegállapodás felülvizsgálatát vagy soron kívüli bérrendezést sürgetnek a szakszervezetek. A tavaly nyáron megkötött, 2023-ig szóló bérmegállapodás összesen átlagosan 15 százalékos bruttó béremelést ír elő, ám a háborús infláció miatt ez már nem bizonyul elegendőnek – számolt be a VG.hu. Újabb keresetrendezésre azonban egyelőre nem mutatkozik túl sok remény, noha a közszolgáltató cégeken is nagy a nyomás.

2020.09.11. Budapest Elővárosi vasútfejlesztés a MÁV-nál. Vasút vonat a Nyugati pályaudvaron képen: Rizsavi Tamás vonatvezető Fotó: Kurucz Árpád KÁ Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

a legfontosabb cél az alapbérek emelése, de az egyszeri kifizetések, béren kívüli juttatások is segíthetnek abban, hogy a munkavállalók keresete megőrizze az értékét.

Kevés a mozgástér, de nagy a nyomás

Nemcsak a munkavállalókat, de a vállalkozásokat és az állami cégeket is nyomás alatt tartja az árak emelkedése. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy önerőből nem tudnak érdemi emelést végrehajtani az állami vállalatok. 

Az elszabaduló energia- és alapanyagárak egyébként is a költségek jókora megugrásával járnak, miközben a járvány miatt lecsökkentek a bevételek.

Nagy nyomást helyez az állami vállalatokra is a munkaerőhiány. Egyes becslések szerint mintegy tízezer betöltésre váró álláshely van a legnagyobb közszolgáltató vállalatoknál. 

A versenyszféra valós konkurenciát támaszt: ha az állami fizetések leszakadnak, megnő az elvándorlás esélye, veszélyeztetve az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő szolgáltatások biztonságos fenntartását.

A kormányfőhöz fordultak a mozdonyvezetők Levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, valamint Lázár János és Palkovics László miniszterhez a Mozdonyvezetők Szakszervezete. A képviselet szerint a MÁV nem tartotta be azt a megállapodást, amelyben a képviselet által meghirdetett sztrájk elkerülése érdekében kötelezettséget vállalt egyszeri, háromszázezer forint kifizetésére az érintett munkavállalóknak. A szakszervezet szerint a vasúttársaság ki akart bújni a kifizetés alól azzal, hogy összemosta a mozdonyvezetők pluszjuttatását a minden vasutasnak járó – decemberről júliusra előrehozott – lojalitási bónusz kifizetésével. A mozdonyvezetők túlnyomó többségét tömörítő érdekképviselet februárban hirdetett sztrájkot, mivel szerintük a tavalyi bérmegállapodás alapján végrehajtott béremelés elmaradt az inflációtól. A sztrájk végül elmaradt részben az ukrajnai események és az országgyűlési választások közelsége miatt.  Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)