Elkerülhetetlenné vált az állami közszolgáltató cégeknél a 2021 nyarán megkötött, három évre szóló bérmegállapodás felülvizsgálata annak érdekében, hogy a munkavállalóknak ne okozzon reálkereset-visszaesést a háborús infláció – írta a VG.hu.
A postánál, a vasútnál, a Volánnál, valamint a közműszektorban a szakszervezetek többsége már jelezte a munkáltatónak a problémát, ám előrelépés egyelőre nem történt.
Mindent átír a háborús infláció
A bérmegállapodásban foglaltakon felül további keresetemelést tesz szükségessé a fogyasztói árak jókora emelkedése és a rezsiköltségek várható növekedése.
Ellenkező esetben a legfontosabb közszolgáltatásokat működtető állami cégeknél visszaesik a dolgozók bérének vásárlóereje, ami elvándorláshoz vezethet, végezetül pedig az alapvető szolgáltatások ellátása kerülne veszélybe
– hangsúlyozta a VG.hu megkeresésére Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Arra emlékeztetett, hogy a munkavállalók egyre jobban megérzik az árak emelkedését, elsősorban az élelmiszerre fordított kiadások megugrása miatt. Ehhez hozzájön még sokaknál a rezsiköltségek tetemes emelkedése is.
Mi lesz a bérmegállapodással?
A vasútnál, a Volánnál, a postánál és a közműágazatban tavaly nyáron állapodtak meg a szakszervezetek a munkáltatókkal arról, hogy három év alatt átlagosan 15 százalékkal emelik a dolgozók alapbérét.
Palkovics Imre felidézte, eszerint az idei tíz százalékot követően 2023-ban mindössze öt százalékkal emelkednének a fizetések az érvényben lévő egyezség nyomán, miközben a drágulás immár bőven meghaladja a tíz százalékot.
Az érintett munkavállalók fogyasztói kosarának tetemes részét ráadásul az élelmiszerek adják, amelyek több mint húsz százalékkal drágábbak voltak idén júniusban, mint tavaly.
A három évre szóló bérmegállapodás felülvizsgálata mellett egyéb eszközökkel is kompenzálható az évtizedek óta nem tapasztalt mértékű áremelkedés. Palkovics Imre idesorolta a rendkívüli kompenzációs kifizetést, amely egyre jellemzőbbé válik a versenyszférában. Hozzátette:
a legfontosabb cél az alapbérek emelése, de az egyszeri kifizetések, béren kívüli juttatások is segíthetnek abban, hogy a munkavállalók keresete megőrizze az értékét.
Kevés a mozgástér, de nagy a nyomás
Nemcsak a munkavállalókat, de a vállalkozásokat és az állami cégeket is nyomás alatt tartja az árak emelkedése. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy önerőből nem tudnak érdemi emelést végrehajtani az állami vállalatok.
Az elszabaduló energia- és alapanyagárak egyébként is a költségek jókora megugrásával járnak, miközben a járvány miatt lecsökkentek a bevételek.
Nagy nyomást helyez az állami vállalatokra is a munkaerőhiány. Egyes becslések szerint mintegy tízezer betöltésre váró álláshely van a legnagyobb közszolgáltató vállalatoknál.
A versenyszféra valós konkurenciát támaszt: ha az állami fizetések leszakadnak, megnő az elvándorlás esélye, veszélyeztetve az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő szolgáltatások biztonságos fenntartását.
A kormányfőhöz fordultak a mozdonyvezetőkLevélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, valamint Lázár János és Palkovics László miniszterhez a Mozdonyvezetők Szakszervezete. A képviselet szerint a MÁV nem tartotta be azt a megállapodást, amelyben a képviselet által meghirdetett sztrájk elkerülése érdekében kötelezettséget vállalt egyszeri, háromszázezer forint kifizetésére az érintett munkavállalóknak. A szakszervezet szerint a vasúttársaság ki akart bújni a kifizetés alól azzal, hogy összemosta a mozdonyvezetők pluszjuttatását a minden vasutasnak járó – decemberről júliusra előrehozott – lojalitási bónusz kifizetésével. A mozdonyvezetők túlnyomó többségét tömörítő érdekképviselet februárban hirdetett sztrájkot, mivel szerintük a tavalyi bérmegállapodás alapján végrehajtott béremelés elmaradt az inflációtól. A sztrájk végül elmaradt részben az ukrajnai események és az országgyűlési választások közelsége miatt. Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád) |
