időjárás 4°C Natália 2022. december 9.
logo
Kulcsfontosságú területeken erősítette az elmúlt években a kormány az ország szuverenitását

Stratégiai lépések történtek az energetikában

Kiss Gergely
2022.09.28. 16:00 2022.09.28. 16:13
Stratégiai lépések történtek az energetikában

Az elmúlt években az Orbán-kormány több olyan stratégiai lépést tett, amelyek erősítették Magyarország szuverenitását az energetika területén. Idetartozik a Mol-részvények és a gáztározók visszavásárlása, valamint az úgynevezett interkonnektorok kiépítése is. A balliberális oldal erről inkább hallgat, holott épp a kormányzásuk idején nőtt meg ezen a téren is hazánk kiszolgáltatottsága.

Bár előszeretettel vádolják az Orbán-kormányt a politikai ellenfelei azzal, hogy 2010 óta nem tett semmit Magyarország energiakitettségének csökkentéséért, ez az állítás nem állja meg a helyét. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban az Országgyűlésben elmondta, hogy a kabinet visszaszerezte az oroszoknak eladott 25 százaléknyi Mol-részvényt, visszavásárolta a gáztárolókat, 2010-hez képest pedig Magyarországot kettő helyett már hat gázinterkonnektor köti össze a világgal.

Orbán Viktor 2011 májusának végén jelentette be, hogy Magyarország visszaszerezte a Mol-tulajdonrészét Oroszországtól. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy ez több volt, mint vásárlás, ez nehéz küzdelem volt, egy év kemény tárgyalássorozat és egyeztetés után sikerült nyélbe ütni a megállapodást.

– Fontos lépést tettünk az erős Magyarország felé vezető úton. Egy ország sem lehet erős, ha teljesen kiszolgáltatott az energiaellátása – nyilatkozta. – Nemzetstratégiai szempontból az egyik legjelentősebb és közép-európai szinten is meghatározó nagyvállalatunkat most sikerült biztonságba helyeznünk – fűzte hozzá.

Jelentős fejlemény volt a gáztárolók visszavásárlása is, amelyek szintén a szocialista kormányok idején kerültek külföldi kézbe. Az E.ON 2013 márciusában írta alá a magyarországi földgázipari érdekeltségeinek megvásárlásáról szóló megállapodást az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel. Ezzel az E.ON Földgáz Storage Zrt. és az E.ON Földgáz Trade Zrt. részvényeinek száz százaléka, vagyis a két cég minden vagyontárgya az MVM-csoport tulajdonába került, beleértve az E.ON Földgáz Trade Zrt. földgázkészletét és az E.ON Földgáz Storage Zrt. tárolóiban található párnagázt. Orbán Viktor és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója ezt megelőzően 2012. november 30-án írt alá szándéknyilatkozatot az E.ON-csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek átruházásáról az MVM-re. 

A tranzakció lezárultával ismét hazai társaság üzemeltetésébe került a 2,17 milliárd köbméteres névleges mobilgáz-kapacitású zsanai, a 340 millió köbméteres pusztaedericsi, az 1,64 milliárd köbméteres hajdúszoboszlói, valamint a 280 millió köbméteres kardoskúti földgáztároló.

A kormányfő ezzel kapcsolatban 2013 februárjában úgy nyilatkozott, hogy a jövőben az E.ON helyett Magyarország fog tárgyalni az oroszokkal arról, mennyi gázt hoz be, milyen ütemezésben és mennyiért. Hozzátette: elfogadhatatlan volt, hogy a magyar gazdaság működése szempontjából az egyik legfontosabb kérdést olyan szerződés szabályozza, amelyben nincs magyar szereplő.

– Minél több eszközünk van – erőművünk, gázvezetékünk, tározónk, nálunk vannak a szerződések –, annál több lehetősége van a kormánynak a rezsiköltségek csökkentésére – mondta. 

Szintén fontos lépések történtek az úgynevezett interkonnektorok kiépítésében. Ezzel kapcsolatban Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke egy májusi konferencián elmondta: az elmúlt évtizedben Szlovénia kivételével minden szomszédos ország felé kiépültek a kétirányú szállításra alkalmas földgázvezetékek. Kiemelte: biztosított a magyar–szerb interkonnektor kétirányú működése is, ami hozzáférést enged a délkelet-európai földgázhálózatokhoz.

Európa és benne Magyarország mindezekkel együtt rászorul az orosz energiahordozókra. Egyik napról a másikra ezen a helyzeten nem lehet változtatni. Ezért is hibás az a brüsszeli szankciós politika, amely az orosz energia árát emeli meg, azt ugyanis az uniós tagállamoknak, azaz az állampolgároknak kell megfizetniük. 


Borítókép: 2021 júliusában hegesztették össze a Magyarországról átsajtolt csővéget, illetve a szerb vezeték végpontját a vajdasági Horgos határában (Fotó: Zoltán Gergely/MTI)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.