Magyarország lehet az összekötő Európa és Ázsia között

Magyarország hídszerepéről, a Fudan Egyetem budapesti campusáról és a zöldágazatokban rejlő lehetőségekről beszélt egy interjúban Christoph Nedopil, a Fudan Egyetem docense.

Sajtótájékoztató a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről Kiskőrösön Fotó: Szigetváry Zsolt

Az Európai Unió kapujaként Magyarország fontos szerepet tölthet be Európa és Ázsia összekötésében. Magyarország fokozhatja együttműködését a kínai fejlesztőkkel olyan állami infrastruktúra-fejlesztésekben, mint az út- és a vasútépítés – jelentette ki Christoph Nedopil, a Fudan Egyetem közgazdaság-tudományi egyetemi docense a Figyelő.hu-nak adott interjújában. A docens, aki a jegybank által szervezett Budapest Eurázsia Fórum meghívott előadójaként nemrég járt Budapesten, arról beszélt, hogy a befektetéseket nézve kivételes lehetőség rejlik Kína azon céljával összhangban, hogy létrehozzon egy zöld Egy övezet, egy út kezdeményezést.

Magyarország számára az ilyen területek magukban foglalhatják a megújuló elektromosáram-termelést a nap- és szélenergia révén, valamint olyan zöldágazatok feldolgozóiparát, amilyenek az akkumulátor, az elektromos autó, a napelem és az ezekhez kapcsolódó iparágak

– fejtette ki Christoph Nedopil, aki emlékeztetett rá, hogy 2022. márciusáig 147 ország írt alá egyetértési megállapodást Kínával az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) keretei között megvalósítandó együttműködésről, 2022-ben pedig négy további ország csatlakozott a kezdeményezéshez.

Christoph Nedopil, a Fudan Egyetem egyetemi docense. Fotó: MNB

A kínai szerepvállalás kedvezményezettjei különösen olyan országok voltak, mint Pakisztán, Indonézia vagy Szingapúr. A BRI európai országainak akkor a kínai befektetések mintegy 12 százaléka jutott, élükön Olaszországgal, Szerbiával és Portugáliával. – Ugyanakkor több erőforrásban gazdag ország, mint Szaúd-Arábia és Irak, erőteljesebb szerepvállalásban részesültek Kína részéről. Ennek egyik oka az olyan természeti erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása lehet, mint az olaj és a gáz – mutatott rá az egyetemi docens.

Amiért fontos lehet a Fudan Egyetem

A Fudan Egyetem leendő budapesti campusáról Christoph Nedopil azt mondta, hogy ezzel javulhat a tudás, a kultúrák, az eszmék és az emberek cseréje Kína és Magyarország, tágabb értelemben pedig Ázsia és Európa között.

Szerinte azok a kurzusok lehetnek különösen érdekesek, amelyek a jövőbeli foglalkoztatási és kutatási területekkel kapcsolatosak, mint a mérnöki és az informatikai területek, az üzleti élet, a közgazdaságtan, a társadalomtudományok, valamint a kultúrák és a nyelv kölcsönös megismerésére irányuló képzések.

Borítókép: a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése az együttműködés egyik kézzelfogható jele (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)