Szigor vár az állattartókra

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) újabb állatjóléti ajánlásokat fogalmazott meg a sertésekkel kapcsolatban, a szigorúbb feltételek azonban a termelés hatékonyságának rovására mehetnek, s ezzel szabad utat nyitnak a bizonytalan eredetű importtermékeknek.

20200316 Gyula Sertéstelep Gyula határában Fotó: Imre György IGY Békés Megyei Hírlap Fotó: Imre György

Nemrégiben újabb ajánlásokkal állt elő az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság. Az EFSA ezúttal a sertéstartókat vette célkeresztbe; a nyár végén közzétett dokumentumban azonban olyan intézkedések szerepelnek, amelyek valósággal sokkolták a hazai sertéságazat szereplőit.
A Magyar Állattenyésztők Lapjában megjelent elemzés szerint az uniós hatóság többek közt az úgynevezett fiaz­tatókutricák használatának beszüntetését, valamint a sebészi kasztrálás, a farokkurtítás és a korai elválasztás korlátozását szeretné elérni. 

A szigorítások ugyanakkor a legtöbb gazda szerint betarthatatlanok, vagy olyan mértékű beruházást igényelnek, amit az ágazat szereplői a jelenlegi gazdasági környezetben nem tudnak megfinanszírozni.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szerint nagy az esélye annak, hogy a 2023 végén megjelenő uniós állatjóléti jogszabálycsomag-javaslatban már szerepelni fognak az EFSA által felvázolt szigorítások.
A szakemberek szerint az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a kocákat a választás után csoportosan tartsák, illetve az ellés környékén és a szoptatás ideje alatt a kocákat nem az eddig alkalmazott, úgynevezett fiaztatóketrecekben, hanem karámokban kellene elhelyezni. 

Ezek kialakítása azonban számos sertéstelepen a helyhiány miatt gyakorlatilag lehetetlen. A karámokban ráadásul a malacelhullás is magasabb lenne.

S bár az ivartalanítással kapcsolatban valóban humánusabb megoldásnak tűnik az injekciós megoldás a sebészi kasztrálás helyett, a szakemberek úgy vélik, hogy az EFSA által javasolt eljárás körülményessége és időigényessége miatt sokkal nagyobb stresszt okozna az állatoknak. Ráadásul az injekciós kasztrálás hormonterheléssel jár, ami – nem megfelelő eljárás esetén – akár az emberi szervezetre is káros hatással lehet. A korai elválasztás tilalma, vagyis hogy a malacokat a korábbi gyakorlattal ellentétben csak 28 napos koruk után lehetne elválasztani a kocától, jelentős hatékonyságcsökkenéssel járna, hiszen így az állattartók kevesebb sertéssel tudnának dolgozni.

Az ágazati szereplők szerint az EFSA javaslatai jelentős költségnövekedést okozhatnak, amit vagy a fogyasztóknak kell megfizetniük, vagy támogatásokkal kell kompenzálni, a sertéstartók ugyanis kifogytak a tartalékokból. 

A növekvő takarmányárak, az energia- és munkaerőköltségek miatt már így is nehéz helyzetben van az ágazat. A termelők attól is tartanak, hogy ha a szigorodó állatjóléti előírások miatt emelkednek az árak, a piac könnyen az olcsóbb, import sertéshús felé fordul majd. Az EU-n kívülről érkező áru eredete azonban sokszor bizonytalan, az állatjóléti feltételek, s így a termelők költsége is jóval alacsonyabb, mint az unióban.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Békés Megyei Hírlap/ Imre György)