Nagy Márton: El kell kerülni a recessziót

Kamatstopot fog javasolni a miniszter a szabad felhasználású diákhitelek esetében is.

Budapest, 2022. május 26. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. május 26-án. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

A recesszió elkerülése, az infláció leszorítása – ez a magyar gazdaságpolitika jelenlegi alapvetése Nagy Márton szerint. A gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy jövőre az eurózóna 75-80 százalékban recesszióban lehet, Németország és Olaszország szinte biztosan, ettől részben Magyarország is „lehűl”. Csakhogy a magyar export egyelőre jelentősen növekszik, mert a termékek jelentős része már további exportra megy Németországból – idézi az Infostart a minisztert.

Szerinte fontos tényező, hogy a gáz és az áram ára stabilizálódott, még akkor is, ha sokkal magasabban, mint korábban. „Ez talán már középtávú érték, ehhez tud már igazodni a piac”

– mondta, de hozzátette, az árakat a háború és a szankciós csomagok is mozgatják. A kilencedik, tervezett uniós csomagban előkerült az atomenergia, szerinte ezzel „megint tüdőn lövi magát Európa”, mert ha az atom kiesik, akkor az megint felnyomja a gáz árát.

A tervezett ársapkával szemben Nagy Márton szerint a gáztőzsdén a spekulációs pozíciók uniós kezelése hatékonynak látszik, és ez 50-70 eurót is hozhatott lejjebb az árakból. „Ez sikeres és jó dolog. Az ársapka zsákutca, ellátásbeli problémákat okoz” – jelentette ki.

Itthon jelentősen mérséklődött a gázfogyasztás, a miniszter szerint akár 20-30 százalékos lehet a visszaesés, az áramfogyasztás viszont nem csökkent. 

Magyarország energiaellátása biztosított, az a kérdés, hogy a vállalkozói szektor fel van-e készülve ezekre az árakra – mondta.

A harmadik negyedéves növekedés 4 százalék körül lesz, az éves pedig 4,5 százalék fölött lehet – vetítette előre a miniszter. Jövőre 1 százalékos növekedést vár, tehát lassulás jön. Ennek fő oka, hogy a vállalatok nem tudják áthárítani a magasabb energiaárakat, kamatokat, bérköltségeket, emiatt vissza kell venni a termelést, és a lakosságnál is lesz fogyasztásbeli visszaesés. 

Mint fogalmazott, a vállalatoknak átmeneti időszakra kell felkészülniük, ezt az egy évet finanszírozniuk kell, hogy utána helyre tudjanak állni. Vannak köztük olyanok, amelyeket meg kell védeni, ezért indította a kormány az energiaintenzív ágazatokban a kkv-k támogatását, illetve a gyármentő programot.

Utóbbiból a vissza nem térítendő 150 milliárdos keret gazdára talált, de mellette nyit a kormány egy hitelprogramot is. Százmilliárdos hitelgaranciával száll be az MFB, míg az Eximbank 100 milliárdos hitelprogramot indít forintban és devizában január elsejétől. Ebben nemcsak azok indulhatnak, akik nyertek a gyármentő programban, de minden esetben fejlesztésre van szükség, amely energiahatékonyságot növel – magyarázta a miniszter.

Nemcsak védekezni kell, hanem támadni is: elérni, hogy a beruházási ráta 25 százalék felett maradjon. Ehhez biztosítani kell a forrásokat a gazdaság motorjához – ezért nyomjuk a piaci beruházásokat, az energiaigényes szektorainkat pedig védjük

– fogalmazott Nagy Márton.

A lakossági árstopokról azt mondta, egyelőre maradnak. Hogy meddig, az az inflációtól függ, ez szerinte egyelőre nem csökken, év végére meghaladhatja a 25 százalékot, és onnan fordulhat lejjebb. Az infláció kordában tartásában segítenek az élelmiszerárstopok, amelyeknek a köre hamarosan bővülhet. 

A miniszter szerint a napokban dönthet a kormány újabb hatósági áras termékkörökről. Nagy Márton elmondta: olyan termékekről lehet szó, amelyek drágulása 40 százalék felett van, és itthon is előállíthatók.

A 2023-as költségvetés felülvizsgálatáról december elején nyilatkozik a kormány. 

A miniszter beszélt a diákhitelekről is, és bejelentette, hogy mivel a kamatok emelkedésének terhe egyre nagyobb lenne, ezért azt fogja javasolni, hogy a szabad felhasználású diákhitel jelenleg 4,9 százalékos kamatát januártól stoppolják le, mert különben jelentősen megdrágulhat.

A Magyar Postát is felügyelő miniszter beszélt a hivatalok bezárása nyomán támadt felzúdulásról. Mint fogalmazott, megérti a panaszokat, de a cég jelentős veszteséget termel, ráadásul fel kell készülnie a liberalizáció és a digitalizáció jelentette kihívásokra is. Azokat a postákat zárták be, ahol az ügyfélszám nagyon alacsony, ráadásul a vidéki bezárások átmenetiek a fűtési szezonban, tavasszal újra fognak nyitni. 

A társaság átalakítását pedig új szakemberre bízza, keddtől Balczó Barna lesz a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (Fotó: MTI/Balogh Tibor)