Az év második felétől jöhet a felpattanás a magyar gazdaságban, az első négy-öt hónap technikai recessziója után, minden attól függ azonban, hogy a vállalatok hogyan képesek megbirkózni az elmúlt időszak energiaársokkjával és a drámai költségnövekedéssel – fogalmazott Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Vg.hu-nak. Szerinte alapvetően nem rosszak a kilátások, mivel a hazai vállalatok nincsenek túlságosan eladósodva, ugyanakkor itt is jöhet fordulat, ha elkezdenének tömegesen bedőlni a hitelek és a munkanélküliség ismét megjelenne, abban az esetben már az alternatív forgatókönyv lépne életbe, és a stagnálás helyett háromszázalékos éves recesszió lenne a realitás.
Alapvetően nem 2023 lesz a magyar gazdaság legkönnyebb éve, de talán nem is a legnehezebb. Összességében egy minimális gazdasági növekedéssel számolhatunk – mondta Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Hozzátette: egyelőre velünk maradnak az orosz–ukrán háború, illetve az Európai Unió és Oroszország közötti gazdasági konfliktus okozta kihívások, így az ország számára a legnagyobb kihívást idén is a megnövekedett energiaárak, illetve ennek következményei jelentik, amelyek érintik a gazdaság minden szektorát.
A szakember úgy látja, az első fél évet negyedéves alapon inkább visszaesés jellemzi majd, míg a második fél évben jóval valószínűbb már a negyedéves alapú akár érdemi növekedés, amennyiben nem történik további váratlan negatív esemény.
Az ipar lehet a megmentő
Az elemzők egyetértenek abban, hogy az idei növekedést az ipar és a nettó export mentheti meg, a Makronóm elemzője szerint ebben az is szerepet játszik, hogy egyrészt itt az állami támogatások is erőteljesebben jelennek meg, mint a szolgáltatásoknál, másrészt a kereslet erős, harmadrészt pedig az alapanyaghiányok miatt sok esetben a bázis is alacsony.
Az ipari rendelésállományból az látszik, hogy van kereslet a magyar termékek iránt, tehát elsősorban azt kell megtalálni, hogy ennek kielégítéséhez honnan lesz megfizethető árú energia vagy nyersanyag – utalt a szakember a decemberi BMI-re, miszerint az év utolsó hónapjában kirobbanó formában volt a hazai feldolgozóipar. Kiemelte azt is, hogy folyamatosak a beruházások, amelyek az ágazat teljesítményét növelik, ugyanakkor mivel az energia lesz az egyik legfontosabb tényezője a versenyképességnek a jövőben, ezért szerinte nagyon kell figyelni arra, hogy ezt milyen áron tudja megvásárolni vagy előállítani az ország, illetve hogy mennyire energiaigényesek az ide érkező beruházások.
Egy számjegyű infláció az év végére
Az év másik nagy kihívásáról, az infláció leküzdéséről Németh Dávid úgy vélekedett, attól függ, hogy a kereslet és a nemzetközi árak hogyan alakulnak a gáz-, az áram- és az olajpiacon, ugyanakkor szerinte a magas bázis miatt egy érdemi lassulásra lehet számítani.
Az elemző szerint novemberben lépheti át a tízszázalékos küszöböt újra a fogyasztói árindex, ami decemberre hat-hét százalék közé süllyedhet, majd 2024-ben már éves átlagban is négy-öt százalék közötti tartományban tartózkodhat.
A kormány napokban közzétett középtávú makrogazdasági erőjelzése hasonló forgatókönyvet valószínűsít, jövőre 4,3 százalékos inflációval számol kabinet az idei éves átlagos 15 százalékos ütem után.
Ezzel szemben Varga Zoltán nem hiszi, hogy jövőre sikerül négy százalék közelébe leszorítani az inflációt, szerinte a piaci folyamatokon kívül is rengeteg felfelé mutató tényező van, mint a rezsicsökkentés módosítása, üzemanyagár-sapka eltörése, vagy az élelmiszerárstop későbbi kivezetése a dinamikát is feljebb húzza. Ő inkább azzal számol, hogy 2024-ben még hétszázalékos lehet a pénzromlás üteme, az idei 18 százalékos index után.
Az alapvető gond ugyanis, hogy az év elején még egészen drámai mértékű lehet az infláció, ami az egész éves átlagot meghatározhatja: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 25-26 százalékról beszélt nemrégiben egy konferencián, Regős Gábor szerint viszont még ennél is magasabb, 25 és 30 százalék közötti tartományból kezd el majd csökkenni, emiatt úgy látja, hogy a négy százalék körüli jóslat alapvetően optimista.
Kamatcsökkentés a második negyedévtől
Németh Dávid szerint már a második negyedévben elkezdheti csökkenteni a kamatokat a Magyar Nemzeti Bank, majd nyártól kezdve a 13 százalékos alapkamat az év végére tíz százalék alá süllyedhet. Arra is rámutatott: kulcskérdés lesz a márciusi kamatdöntések idején az uniós források körüli vita alakulása, azaz, hogy a kormány mit teljesít addig az időpontig a vállalásokból.
– Összességében azt látom, hogy Magyarország számára továbbra is fontos az uniós források lehívása, abba az irányba fogunk haladni, hogy meg is kapjuk őket – húzta alá a szakember, hozzátéve, hogy már csak a folyó fizetési mérleg szempontjából sem mindegy, hogy beérkeznek-e az EU-s támogatások, nem beszélve a forint árfolyamára gyakorolt hatásáról.
A hazai fizetőeszköz a következő hónapokban szerinte tovább erősödhet, nem zárja ki, hogy a nyáron már 380 körüli árfolyammal lehet találkozni a bankközi devizapiacon.
Stagnálás és recesszió
Az OECD prognózisa alapján a világ GDP-je 2023-ban 2,2 százalékkal emelkedhet, 2024-ben pedig kissé gyorsulhat az ütem, 2,7 százalékra – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az Egyesült Államok és az eurózóna gazdasági teljesítménye stagnálásközeli állapotban lesz 2023-ban, 0,5 százalékos bővüléssel. Németország recesszióba kerülhet, a GDP 0,3 százalékkal eshet vissza. Várhatóan 2024-ben is Ázsia lesz a növekedés fő motorja, míg Európában, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában csekély lesz az előrelépés. Hazánk esetében 1,5 százalékos bővüléssel számol a szervezet.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
