A második fél évtől jöhet a növekedés

Nem az idei lesz a magyar gazdaság legkönnyebb éve, de talán nem is a legnehezebb.

Mizó tejüzem gyár gyártósor Fotó: Havran Zoltán

Az elemző szerint novemberben lépheti át a tízszázalékos küszöböt újra a fogyasztói árindex, ami decemberre hat-hét százalék közé süllyedhet, majd 2024-ben már éves átlagban is négy-öt százalék közötti tartományban tartózkodhat.

A kormány napokban közzétett középtávú makrogazdasági erőjelzése hasonló forgatókönyvet valószínűsít, jövőre 4,3 százalékos inflációval számol kabinet az idei éves átlagos 15 százalékos ütem után.

Ezzel szemben Varga Zoltán nem hiszi, hogy jövőre sikerül négy százalék közelébe leszorítani az inflációt, szerinte a piaci folyamatokon kívül is rengeteg felfelé mutató tényező van, mint a rezsicsökkentés módosítása, üzemanyagár-sapka eltörése, vagy az élelmiszerárstop későbbi kivezetése a dinamikát is feljebb húzza. Ő inkább azzal számol, hogy 2024-ben még hétszázalékos lehet a pénzromlás üteme, az idei 18 százalékos index után.

Az alapvető gond ugyanis, hogy az év elején még egészen drámai mértékű lehet az infláció, ami az egész éves átlagot meghatározhatja: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 25-26 százalékról beszélt nemrégiben egy konferencián, Regős Gábor szerint viszont még ennél is magasabb, 25 és 30 százalék közötti tartományból kezd el majd csökkenni, emiatt úgy látja, hogy a négy százalék körüli jóslat alapvetően optimista.

 

Kamatcsökkentés a második negyedévtől

Németh Dávid szerint már a második negyedévben elkezdheti csökkenteni a kamatokat a Magyar Nemzeti Bank, majd nyártól kezdve a 13 százalékos alapkamat az év végére tíz százalék alá süllyedhet. Arra is rámutatott: kulcskérdés lesz a márciusi kamatdöntések idején az uniós források körüli vita alakulása, azaz, hogy a kormány mit teljesít addig az időpontig a vállalásokból.

– Összességében azt látom, hogy Magyarország számára továbbra is fontos az uniós források lehívása, abba az irányba fogunk haladni, hogy meg is kapjuk őket – húzta alá a szakember, hozzátéve, hogy már csak a folyó fizetési mérleg szempontjából sem mindegy, hogy beérkeznek-e az EU-s támogatások, nem beszélve a forint árfolyamára gyakorolt hatásáról.

A hazai fizetőeszköz a következő hónapokban szerinte tovább erősödhet, nem zárja ki, hogy a nyáron már 380 körüli árfolyammal lehet találkozni a bankközi devizapiacon.

Fotó: OECD/Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Stagnálás és recesszió

Az OECD prognózisa alapján a világ GDP-je 2023-ban 2,2 százalékkal emelkedhet, 2024-ben pedig kissé gyorsulhat az ütem, 2,7 százalékra – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az Egyesült Államok és az eurózóna gazdasági teljesítménye stagnálásközeli állapotban lesz 2023-ban, 0,5 százalékos bővüléssel. Németország recesszióba kerülhet, a GDP 0,3 százalékkal eshet vissza. Várhatóan 2024-ben is Ázsia lesz a növekedés fő motorja, míg Európában, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában csekély lesz az előrelépés. Hazánk esetében 1,5 százalékos bővüléssel számol a szervezet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)