Neves költségvetések a múltból

Az elmúlt években rendre elnevezte a kormányzat az ország éppen aktuális költségvetését. Ezekből készítettünk összeállítást, amely azt is megmutatja, hogy az adott évben éppen mi volt a legfontosabb célkitűzés.

2021.05.04. Budapest Varga MIhály pézügyminiszter átadja a költsévetést Latorczai Jánosnak Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

A 2020-as büdzsé a családok támogatásának költségvetése volt, melynek fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása állt. Jelentősen emelkedett a családok támogatása, a gazdaságvédelmi akcióterv pedig segítséget nyújtott a vállalkozásoknak. Tovább csökkentek az adók, valamint emelkedtek a biztonsági kiadások.

A 2019-es költségvetés a biztonságos növekedés költségvetése volt, melynek tervezésekor a kormány Magyarország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatás elérését tartotta szem előtt.

 Az Európát sújtó bevándorlás, valamint az azzal járó terrorveszély és közbiztonsági következmények miatt a következő évek egyik legfontosabb kihívása a biztonság lesz – jelezte akkor a Pénzügyminisztérium.

A 2018-as a munkából élők költségvetése volt, ami a gazdasági bővülésre és a mérséklődő közterhekre épült, míg a 2017-est a gyarapodás és az otthonteremtés költségvetésének „keresztelte” el a kormányzat. Az otthonteremtési programra – melynek akkor is része volt a családi otthonteremtési kedvezmény – több mint kétszázmilliárd forint jutott. Több termék áfája csökkent, míg nyugdíjprémium fizetésére szintén 2017-ben nyílt első alkalommal lehetőség.

A 2016-os évben lépett hatályba az adócsökkentés költségvetése, amikor 16-ról 15 százalékra mérséklődött a személyi jövedelemadó kulcsa. Ennek és a családi kedvezmények növekedésének köszönhetően a családok 145 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhattak, mint az előző esztendőben.

A 2015-ös büdzsé volt a banki elszámoltatás költségvetése, miután korábban a Kúria kimondta, hogy tisztességtelenül jártak el a bankok. Így vissza kellett fizetniük közel ezermilliárd forintot az ügyfeleknek. Ezzel lezárult a devizahitelezés korszaka. 

A kormány ekkor jelezte, hogy mindennek hatása lesz a gazdaság egészére, hiszen az az embereknél maradó pénz növeli majd a fogyasztást és megtakarításokra is lehet költeni.

Ha már a rezsivédelemmel kezdtük, akkor zárásként érdemes megemlíteni, hogy 2014-ben lépett életbe a rezsicsökkentés költségvetése. Az előző évtől kezdődően ugyanis három lépésben 25 százalékkal faragta le a kormány az energia – a földgáz, a távhő és az áram – fogyasztói árát.  

Borítókép: Rendre nevet kapnak a költségvetések (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)