Neves költségvetések a múltból

Az elmúlt években rendre elnevezte a kormányzat az ország éppen aktuális költségvetését. Ezekből készítettünk összeállítást, amely azt is megmutatja, hogy az adott évben éppen mi volt a legfontosabb célkitűzés.

2021.05.04. Budapest Varga MIhály pézügyminiszter átadja a költsévetést Latorczai Jánosnak Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

Az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság az idei évre is rányomja a bélyegét. A kormány szerint ezért a 2023-as év legfontosabb feladata, hogy az állam megvédje a magyar családokat és a munkahelyeket, megőrizze a nyugdíjak értékét, valamint fenntartsa a rezsicsökkentést és az ország biztonságát. Az idén az ország energiaszámlája 7-ről 17 milliárd euróra nő. A rezsicsökkentés fenntartása nélkül a családok havi 181 ezer forinttal többet fizetnének az energiáért. Ezért a kormány jelentősen megemelte a rezsivédelmi alap forrásait, a szóban forgó összeg közel négyszeresére, a korábban tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra. Ezért nyilatkozta azt Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy a 2023-as büdzsé a rezsivédelem költségvetése.

Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta szinte minden évben névvel illeti az ország adott évi költségvetését. Ezekből idézünk most vissza néhányat, amelyek arra is emlékeztetnek, hogy az elmúlt időszakokban éppen milyen kiemelt területekre összpontosított a kormányzat.

A tavalyi, 2022-es büdzsé az újraindítás költségvetése volt. A legfontosabb feladat ugyanis az volt, hogy koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai után ismét lendületet vegyen a növekedés.

Ezen belül a múlt évben is kiemelt terület volt a családok támogatása, ahogy visszaépült a 13. havi nyugdíj is. Szintén a célkitűzés elérését segítette a 25 év alatti fiatalok adómentessége, a munkáltatói adóterhek további csökkentése, valamint a munkahelyteremtéshez és a beruházások támogatásához szükséges források biztosítása.

A 2021-es a gazdaságvédelem költségvetése volt, amely jelentős összegeket biztosított a járványügyi készültségre, valamint a gazdaságvédelmi intézkedésekre. Kiemelt célként fogalmazta meg a kormány, hogy legalább annyi munkahely létrehozását kell elősegíteni, amennyit a koronavírus-járvány elvett. A gazdaság védelme és újraindítása, valamint a munkahelyek megőrzése és teremtése a 2021-es költségvetésben a gazdaságvédelmi alapra épült, valamint létrejött az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap is.

A 2020-as büdzsé a családok támogatásának költségvetése volt, melynek fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása állt. Jelentősen emelkedett a családok támogatása, a gazdaságvédelmi akcióterv pedig segítséget nyújtott a vállalkozásoknak. Tovább csökkentek az adók, valamint emelkedtek a biztonsági kiadások.

A 2019-es költségvetés a biztonságos növekedés költségvetése volt, melynek tervezésekor a kormány Magyarország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatás elérését tartotta szem előtt.

 Az Európát sújtó bevándorlás, valamint az azzal járó terrorveszély és közbiztonsági következmények miatt a következő évek egyik legfontosabb kihívása a biztonság lesz – jelezte akkor a Pénzügyminisztérium.

A 2018-as a munkából élők költségvetése volt, ami a gazdasági bővülésre és a mérséklődő közterhekre épült, míg a 2017-est a gyarapodás és az otthonteremtés költségvetésének „keresztelte” el a kormányzat. Az otthonteremtési programra – melynek akkor is része volt a családi otthonteremtési kedvezmény – több mint kétszázmilliárd forint jutott. Több termék áfája csökkent, míg nyugdíjprémium fizetésére szintén 2017-ben nyílt első alkalommal lehetőség.

A 2016-os évben lépett hatályba az adócsökkentés költségvetése, amikor 16-ról 15 százalékra mérséklődött a személyi jövedelemadó kulcsa. Ennek és a családi kedvezmények növekedésének köszönhetően a családok 145 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhattak, mint az előző esztendőben.

A 2015-ös büdzsé volt a banki elszámoltatás költségvetése, miután korábban a Kúria kimondta, hogy tisztességtelenül jártak el a bankok. Így vissza kellett fizetniük közel ezermilliárd forintot az ügyfeleknek. Ezzel lezárult a devizahitelezés korszaka. 

A kormány ekkor jelezte, hogy mindennek hatása lesz a gazdaság egészére, hiszen az az embereknél maradó pénz növeli majd a fogyasztást és megtakarításokra is lehet költeni.

Ha már a rezsivédelemmel kezdtük, akkor zárásként érdemes megemlíteni, hogy 2014-ben lépett életbe a rezsicsökkentés költségvetése. Az előző évtől kezdődően ugyanis három lépésben 25 százalékkal faragta le a kormány az energia – a földgáz, a távhő és az áram – fogyasztói árát.  

Borítókép: Rendre nevet kapnak a költségvetések (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)