Feltűnt egy kis remény a nyugat-európai politikában + videó

„Jó hallani, hogy az unió egyik vezető hatalma végre európai érdekekről, szuverenitásról és stratégiai autonómiáról beszél.”

– Hosszú várakozás után végre feltűnt egy kis remény is a nyugat-európai politikában. A francia elnök kínai útja ugyanis felülmúlta a várakozásokat – hívta fel a figyelmet a fejleményekre közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője emlékeztetett: napról napra egyre fagyosabb a viszony Amerika és Kína között. A fokozódó konfliktus kimenetele mind az orosz–ukrán háború alakulását, mind Európa gazdaságát jelentős mértékben befolyásolhatja. 

Eddig mégis úgy tűnt, hogy az európai politikai elit anélkül követi vakon az Egyesült Államokat és ugrik bele egy kereskedelmi háborúba Kínával, hogy végiggondolná annak következményeit.

– A geopolitikai játszmában fontos mérföldkövet jelentett Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron kínai látogatása. A találkozó eredetileg nem sok jót ígért, mert azóta, hogy az Európai Bizottság elnöke Joe Biden amerikai elnökkel egyeztetett, ijesztően kritikus hangot ütött meg Kínával szemben. Néhány nappal a kínai utazás előtt például egy beszédében úgy fogalmazott, hogy Peking „belföldön elnyomóbbá, külföldön pedig agresszívabbá vált” vagy, hogy a kínai elnök „kicsit sem zavartatva Ukrajna megtámadásától továbbra is fenntartja határtalan barátságát Oroszországgal” – ismertette Hortay Olivér.

Az üzletágvezető jelezte, hogy mindezekre a reakciók szintén meglehetősen baljósak voltak. Kína uniós nagykövete szerint, aki a brüsszeli vezető beszédét írta, az vagy nem érti országát, vagy szándékosan torzította el az álláspontjukat. A kínai sajtó pedig olyan jól ismert Amerikát pártoló személyiségként hivatkozott Ursula von der Leyenre, aki kiárusítja Európát.

– Az elmérgesedő diplomáciai viszonyt Emmanuel Macron terelte mederbe, aki a találkozón olyan testtartást vett föl, amit Európának régóta képviselnie kellene. A francia elnök elhatárolódott Ursula Von der Leyen bírálataitól és elmondta, hogy megközelítése nem Kína-ellenes, hanem Európa-párti. Macron szerint az Európai Uniónak nem az Egyesült Államokat és nem is Kínát kell követnie, hanem saját érdekeit, amik a béke, a kölcsönös tisztelet és a nyugodt kereskedelem irányába mutatnak – mondta Hortay Olivér.

A találkozót követően Emmanuel Macron az európaiaknak is üzent; a francia vezető szerint itt az ideje, hogy az Európai Unió felébredjen és harmadik pólusként határozza meg magát, mert csak így kerülheti el, hogy mások vazallusává váljon.

Az amerikai adminisztráció felháborodott Macron nyilatkozatán. A képviselőház vezetői elkeserítőnek, kínosnak és szégyenletesnek nevezték a francia álláspontot. 

– Nekünk, európaiaknak azonban a fordulat nagyon is biztató. Jó hallani, hogy az unió egyik vezető hatalma végre európai érdekekről, szuverenitásról és stratégiai autonómiáról beszél. Ez a szemléletváltás elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a lejtmenet után legalább meglegyen az esélye annak, hogy a közösségünk elkezdhessen felfelé kapaszkodni. Az új irány ráadásul azzal az békepárti állásponttal is összecseng, amit Magyarország a háború kezdete óta képvisel – magyarázta az üzletágvezető.

Hortay Olivér végül hozzátette: Macron kiállása tehát nemcsak a francia–magyar partnerséget helyezheti új alapokra, hanem egész Európának is értelmes irányt szabhat. Remélhetőleg más tagállamok is mielőbb felismerik ezt és csatlakoznak.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)