Energetikai együttműködésről állapodott meg a napokban Orbán Viktor miniszterelnök Katarban. Az Oecnomus Intézet gyorselemzéséből kiderül, hogyan erősíti a Katarral kötött megállapodás a magyar energiaszektort. A tervek szerint a katari LNG a horvátországi Krk felől vagy majd Románián keresztül érkezhetne hazánkba, de az első szállítmányokra valószínűleg 2026-ig kell várni.
Az elemzés rávilágít: a katari cseppfolyósított gáz (LNG) már most is fontos szerepet játszik Európa ellátásában, onnan érkezik a harmadik legnagyobb mennyiség. Ez várhatóan a jövőben növekedni fog: a katari LNG legfőbb felvásárlója eddig ugyan Ázsia volt, de az orosz–ukrán háború kirobbanása után máris jelentős mennyiségeket irányítottak át Európába.
Azért az orosz forrásokat azonnal nem válthatják ki, még akkor sem, ha Doha jelentős kapacitásbővítéssel tervez.
Orbán Viktor a május 23-i katari látogatásán elmondta: Magyarország és Katar megszilárdítja elkötelezettségét a gázvásárlási együttműködéssel. Hazánk megállapodást köt Dohával, amelynek célja a katari LNG beszerzése, a hazai energiaforrások diverzifikálása és az Oroszországtól való függőség csökkentése. Ugyanakkor a szállítások előkészítése hosszú időt vehet igénybe, többek között az európai infrastruktúra fejlesztése miatt, illetve abból következően, hogy az LNG-kapacitások a világpiacon végesek és általában több évre előre le vannak kötve.
Azzal együtt, hogy a tárgyalások még folyamatban vannak az Öböl-menti országgal, mégsem valószínű, hogy a szállítmányok 2026 előtt megérkeznek
– mondta a magyar miniszterelnök a katari gazdasági fórumon tartott sajtótájékoztatón.
Többek között Németország is csupán 2026-tól kaphat a katari cseppfolyós gázból. A Magyarországra érkező azerbajdzsáni gázimport növelése mellett hazánk érdekelt abban, hogy tovább bővítse az országba irányuló LNG-ellátást a horvátországi krki terminálon keresztül. Emellett cél, hogy fejlessze a Románián keresztül érkező kapacitásokat, ahova az Perzsa-öbölből szállított cseppfolyós földgáz érkezhetne.