A jövő hét közepén, június elsején kezdődik a kormányzat inflációcsökkentésre irányuló programjának kiskereskedelmi része. A kötelező akciózási rendszerben húsz élelmiszertermék-kategóriát jelöltek ki, ebből kell a kereskedőnek minimum egy-egy terméket (összesen húszat) kiválasztania, amelyet tíz százalékkal olcsóbban kell a vásárlónak felkínálnia egy héten keresztül. (A termék árát az elmúlt harminc napban alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árhoz képest kell legalább tíz százalékkal csökkenteni.) A Lidl minapi közleménye, amelyben jelezte, hogy a kötelező akciózási körben tíz százaléknál is nagyobb – esetenként húsz-, harminc-, ötvenszázalékos – kedvezményeket ad majd egyes termékekre, némi feszültséget generált a kereskedők és beszállítók között. Ezek jellemzően az ártárgyalások alatt jelentkezhetnek, főleg rövid és középtávon.
Tételesen az a probléma, hogy ilyen mértékű kedvezményt csak akkor lehet nyújtani, ha a kereskedő a beszerzési ár alá megy. Az akciótartási szabályoknak való megfelelés érdekében ugyanakkor a kormányrendelet rögzíti, hogy – a hatályban lévő főszabállyal ellentétben – a beszállító által számlázott átadási ár (vagy saját előállítású termék esetén az önköltségi ár) alatti értékesítés nem minősül tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, azaz a kereskedőknek nem kell elmarasztalástól tartaniuk abban az esetben, ha a beszerzési ár alatt értékesítik a fogyasztóknak ezeket a termékeket. Az ebből fakadó feszültséget a rendelet úgy próbálja feloldani, hogy a kereskedőknek továbbra is kellő körültekintéssel kell eljárniuk, hiszen az akciótartási kötelezettséggel összefüggésben a kereskedők részéről a beszállítói szerződés módosítását, megszüntetését vagy újrakötését már tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősíti a szabály.
Tehát a kereskedő elvileg nem háríthatja át néhány tollvonással az akciózás többletköltségeit a gyártóra.
Ugyanakkor biztosan lesz a piacon némi turbulencia, mert a kirívóan alacsony árak a gyártóknak sem kedveznek, tehát igyekeznek majd gátat szabni ezen törekvéseknek. A kereskedőnek viszont az akciótartási kötelezettségen túlmenően is jól felfogott érdeke a minél nagyobb kedvezmények felajánlása, hiszen most az az időszak következik, amikor vissza kell csábítani a vevőket a boltba.
Ettől függetlenül a szakma kifejezetten kedvezően állt hozzá az akciótartási kötelezettség szabályához és a mellé készülő, várhatóan július elsején induló árfigyelő adatbázishoz, ugyanis valóban elképzelhető, hogy a hatásuk inflációcsökkentő lesz. A kötelező akciózás egyébként szeptemberig tart, ezt követően kivezetik ezt a piacbefolyásoló intézkedést.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)
