Támaszt adott a feldolgozóipar a beruházásoknak

A háború és a szankciós politika hatásit is tompítják a kormányzati programok.

A beruházások volumene az első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,8 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – egy százalékkal nőtt. A mutató alakulását jellemzően a vállalkozások csökkenő aktivitása alakította. A visszaesést a jelentős súlyú feldolgozóipar, az ingatlanberuházások, valamint a mezőgazdaság fejlesztéseinek bővülése mérsékelte a leginkább – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal. 

– Az eredményt jelentősen befolyásolta, hogy a kormány a háború és az elhibázott szankciók okozta nehéz helyzetben tavaly beruházási stopot rendelt el, így az első negyedévben a közigazgatás nemzetgazdasági ág fejlesztései mintegy 34 százalékkal csökkentek – nyilatkozta Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára. 

Kiemelte: az első negyedévben ugyanakkor jelentősen bővült a beruházások volumene az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság területén. 

Az ingatlanberuházások esetében meghatározó súlyt képviselt az energetikai korszerűsítések jelentős felfutása, a feldolgozóiparban elsősorban a járműgyártás teljesítménye, míg a mezőgazdaság esetében a gép és járműberuházások növekedése emelhető ki. 

– Mindezeknek hozzájárultak ahhoz, hogy 2023. első negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva egy százalékkal emelkedett a beruházások volumene – hangsúlyozta Lóga Máté gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár.

Annak érdekében, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása folytatódjon, a családok és a munkahelyek biztonságban legyenek, valamint hazánk 2023-ban kivédje a recessziót és másfél százalékos GDP-növekedést érjen el, tovább kell erősíteni a beruházás- és exportalapú gazdaságpolitikát. Ezt a célt szolgálják a kormány programjai, mint például a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Baross Gábor-tőkeprogram és a Széchenyi-kártya-program is, amelyek több mint 3100 milliárd forintnyi likviditást tesznek elérhetővé a vállalkozásoknak. Így a kamatstoppal együttesen mintegy kettő százalékponttal járulnak hozzá a programok a gazdaság bővüléséhez. Mindezeken túlmutatóan ösztönözni kell a külföldi működőtőke beáramlását, valamint az ebből keletkező profitok újrabefektetését – olvasható a minisztérium közleményében.

– A várakozásoknál kedvezőbben alakultak a beruházások az első negyedévben. Az nem meglepő, hogy a teljesítmény éves alapon 2,8 százalékkal csökkent, hiszen az állami beruházások elhalasztása, a magas kamatkörnyezet és az uniós források hiánya egyaránt mérséklik a beruházási aktivitást. Az már meglepőbb, hogy a visszaesés csak ekkora mértékű volt, és hogy negyedéves alapon a beruházások volumene növekedett. Nem sok tényezőt lehet felsorolni, ami ehhez a bővüléshez hozzájárult, talán csak a kedvezményes állami hitelprogramokat, amelyek még ha jelentős visszaesés mellett is, de életben tartották a hitelpiacot. A beruházások tehát hozzájárulhattak a vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adathoz – ismertette Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. 

A szakértő jelezte: az elkövetkező időszakban a beruházások jelentősebb növekedéséhez két tényező járulhat hozzá: amennyiben az uniós forrásokat ténylegesen is folyósítják (ennek időpontja bizonytalan), valamint ha a kamatkörnyezet normalizálódása nyomán a hitelezési volumen erősödik.

– A beruházások összességében idén vélhetően lefelé húzzák a GDP-t, az uniós források megérkezése esetén ez a hatás jövőre pozitív lehet – tette hozzá a vezető közgazdász.

Borítókép: Légi felvétel a Mercedes kecskeméti gyárának helyszínről 2023 márciusában (Fotó: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.)