Tömegével biztosan nem érkeznek a harmadik országbeli munkások hazánkba

Átrendeződhet a nemzetiségek aránya a hazánkban foglalkoztatott külföldi munkavállalók körében, drasztikus változásokra azonban nem számítanak a szakemberek. Az előttünk álló nagyberuházások kapcsán megjelenhetnek újabb nációk, de tömegével biztosan nem érkeznek majd a harmadik országbeli munkások hazánkba. A kormány terve is hasonló, a mintegy félmilliós munkaerőigényt elsősorban hazai tartalékokból kívánják betölteni, külföldieket pedig csak a hiányszakmákban, korlátozott létszámban és szabályozott keretek között foglalkoztatnak majd.

Debrecen, 2023. február 3. Az épülõ BMW-gyár Debrecenben 2023. február 2-án. A BMW Group 400 hektárnyi területen építi fel az autógyárat, amely évente mintegy 150 000 gépkocsi gyártására lesz képes. A termelés 2025-ben kezdõdik, itt készül majd a tisztán elektromos meghajtású modellek számára kifejlesztett NCAR architektúrára épülõ Neue Klasse modellgeneráció alapító tagja. A mintegy 400 milliárd forintos beruházással több mint ezer új munkahely jön létre a városban. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

Az államtitkár egy minapi rendezvényen ismét hangsúlyozta, hogy harmadik országból származó munkaerő foglalkoztatását Magyarország átmeneti megoldásnak tekinti, amit korlátozottan, szabályozott keretek között és csak a hiányszakmákban, meghatározott feltételek mellett kívánnak lehetővé tenni. 

Annak érdekében, hogy a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának jogszabályi keretei még átláthatóbbak és egyértelműbbek legyenek, a kormány a hatályos szabályok és engedélyezési kedvezmények figyelembevételével fogja meghatározni, hogy a kedvezményes foglalkoztatók milyen feltételekkel és szempontok figyelembevételével alkalmazhat vendégmunkást kilencven napot meghaladó munkavégzés céljából Magyarországon.

Mihályi Magdolna ezzel kapcsolatban elmondta: a Jobtain piaci tapasztalatai alapján a hiányzó mintegy 500 ezer fő munkavállalót inkább két-három területről tudja majd pótolni a hazai munkaerőpiac, azaz két-három nemzet állampolgárai érkezhetnek nagyobb számban Magyarországra. Emellett lehet néhány fókuszország, ahonnan egy-egy beruházáshoz kapcsolódóan érkezhet majd több munkavállaló.

– A kiemelt nagyobb fejlesztéseknél lehet egy-egy preferált nemzet, ahonnan az adott területre érkeznek majd dolgozók. Általánosan azonban inkább kevesebb országból, nagyobb számú kölcsönzött munkaerő töltheti be az űrt – mutatott rá a szakember. Majd hozzátette: annak ellenére, hogy a kormány 15 országból engedélyezte az egyszerűsített munkaerő-kölcsönzést, ez nem jelenti azt, hogy mindegyikből nagy számban érkeznek majd munkavállalók. Magyarországnak is vonzónak kell lennie a küldő területek számára más országokkal szemben, ez pedig akkor működik jól, ha a két ország harmonizálni tudja az igényeit.

Kiemelte: az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, a HR-szolgáltatók és a munkaerőhiánnyal küzdő multik már „kitaposták az utat”, több országból hoztak be munkavállalókat, akik közül munkalehetőséget adtak több nációnak. Közülük a filippínók például különösen beváltak, ezért egyre több vállalat alkalmazza őket. Ennek egyik fő oka például, hogy a Fülöp-szigeteken nagyon részletes és átgondolt szabályozás vonatkozik a külföldi munkavállalásra.

– Nagyon fontos, hogy milyen a küldő ország jogszabályi környezete. Ha az egy jó, alaposan átgondolt szabályozás, akkor vélelmezhető, hogy a munkavállalók kitöltik a szerződésüket a fogadó országban – emelte ki. Véleménye szerint az is döntő tényező, hogy mekkora költséggel hozható és foglalkoztatható a külföldi munkavállaló itthon. Egyes országok kormánya meghatároz egy minimumösszeget, ami alatt nem javasolják a munkavállalóknak a külföldi munkavállalást. – Ha ez az összeg olyan mértékű, amit egy magyar cég már nem tud megfizetni, akkor az adott ország eleve kiesik a körből – osztotta meg tapasztalatait a Jobtain szakértője.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)