Az államtitkár egy minapi rendezvényen ismét hangsúlyozta, hogy harmadik országból származó munkaerő foglalkoztatását Magyarország átmeneti megoldásnak tekinti, amit korlátozottan, szabályozott keretek között és csak a hiányszakmákban, meghatározott feltételek mellett kívánnak lehetővé tenni.
Annak érdekében, hogy a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának jogszabályi keretei még átláthatóbbak és egyértelműbbek legyenek, a kormány a hatályos szabályok és engedélyezési kedvezmények figyelembevételével fogja meghatározni, hogy a kedvezményes foglalkoztatók milyen feltételekkel és szempontok figyelembevételével alkalmazhat vendégmunkást kilencven napot meghaladó munkavégzés céljából Magyarországon.
Mihályi Magdolna ezzel kapcsolatban elmondta: a Jobtain piaci tapasztalatai alapján a hiányzó mintegy 500 ezer fő munkavállalót inkább két-három területről tudja majd pótolni a hazai munkaerőpiac, azaz két-három nemzet állampolgárai érkezhetnek nagyobb számban Magyarországra. Emellett lehet néhány fókuszország, ahonnan egy-egy beruházáshoz kapcsolódóan érkezhet majd több munkavállaló.
– A kiemelt nagyobb fejlesztéseknél lehet egy-egy preferált nemzet, ahonnan az adott területre érkeznek majd dolgozók. Általánosan azonban inkább kevesebb országból, nagyobb számú kölcsönzött munkaerő töltheti be az űrt – mutatott rá a szakember. Majd hozzátette: annak ellenére, hogy a kormány 15 országból engedélyezte az egyszerűsített munkaerő-kölcsönzést, ez nem jelenti azt, hogy mindegyikből nagy számban érkeznek majd munkavállalók. Magyarországnak is vonzónak kell lennie a küldő területek számára más országokkal szemben, ez pedig akkor működik jól, ha a két ország harmonizálni tudja az igényeit.
Kiemelte: az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, a HR-szolgáltatók és a munkaerőhiánnyal küzdő multik már „kitaposták az utat”, több országból hoztak be munkavállalókat, akik közül munkalehetőséget adtak több nációnak. Közülük a filippínók például különösen beváltak, ezért egyre több vállalat alkalmazza őket. Ennek egyik fő oka például, hogy a Fülöp-szigeteken nagyon részletes és átgondolt szabályozás vonatkozik a külföldi munkavállalásra.
– Nagyon fontos, hogy milyen a küldő ország jogszabályi környezete. Ha az egy jó, alaposan átgondolt szabályozás, akkor vélelmezhető, hogy a munkavállalók kitöltik a szerződésüket a fogadó országban – emelte ki. Véleménye szerint az is döntő tényező, hogy mekkora költséggel hozható és foglalkoztatható a külföldi munkavállaló itthon. Egyes országok kormánya meghatároz egy minimumösszeget, ami alatt nem javasolják a munkavállalóknak a külföldi munkavállalást. – Ha ez az összeg olyan mértékű, amit egy magyar cég már nem tud megfizetni, akkor az adott ország eleve kiesik a körből – osztotta meg tapasztalatait a Jobtain szakértője.
