Tömegével biztosan nem érkeznek a harmadik országbeli munkások hazánkba

Átrendeződhet a nemzetiségek aránya a hazánkban foglalkoztatott külföldi munkavállalók körében, drasztikus változásokra azonban nem számítanak a szakemberek. Az előttünk álló nagyberuházások kapcsán megjelenhetnek újabb nációk, de tömegével biztosan nem érkeznek majd a harmadik országbeli munkások hazánkba. A kormány terve is hasonló, a mintegy félmilliós munkaerőigényt elsősorban hazai tartalékokból kívánják betölteni, külföldieket pedig csak a hiányszakmákban, korlátozott létszámban és szabályozott keretek között foglalkoztatnak majd.

Debrecen, 2023. február 3. Az épülõ BMW-gyár Debrecenben 2023. február 2-án. A BMW Group 400 hektárnyi területen építi fel az autógyárat, amely évente mintegy 150 000 gépkocsi gyártására lesz képes. A termelés 2025-ben kezdõdik, itt készül majd a tisztán elektromos meghajtású modellek számára kifejlesztett NCAR architektúrára épülõ Neue Klasse modellgeneráció alapító tagja. A mintegy 400 milliárd forintos beruházással több mint ezer új munkahely jön létre a városban. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

Átrendeződni látszik a nemzetiségi arány a külföldi munkavállalók között – hívta fel a figyelmet a Jobtain. A folyamat ugyanakkor már elkezdődött, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint míg az ukrán alkalmazottak számának 2021 második negyedéve óta tartó növekedése lelassult, így a külföldi alkalmazottakon belüli arányuk kevéssel csökkent, addig néhány unión kívüli országból érkező munkavállalóké nőtt az elmúlt év második felében.

A KSH kimutatása alapján számos Fülöp-szigeteki munkavállaló jelent meg a hazai munkaerőpiacon, emellett a román és a szlovák nemzetiségű külföldi foglalkoztatottak is nagy számban szerepeltek a statisztikában. Ez utóbbi kép azonban kissé csalóka, hiszen főként magyar nemzetiségű munkavállalókról van szó, a románok inkább például Olaszországba és Spanyolországba mennek dolgozni, hiszen a románaiai bérszínvonal hasonló a magyaréhoz, így nem vonzóbb számukra az itteni munkavállalás.

Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy míg az elmúlt években az ukránok számára volt az egyik fő cél a magyarországi munkavállalás, számuk csökkenésével azonban egyre inkább felmerült a szerb állampolgárok alkalmazása. A szakember szerint azonban ezzel együtt sem várható, hogy tömegesen érkeznének a szerbek a magyar munkaerőpiacra.

Egyre több nációból érkeznek hazánkba vendégmunkások. Fotó: AFP

Ismeretes, hogy a kormány várakozásai szerint a következő időszak beruházásai mintegy félmilliós munkaerőigényt generálnak a magyar gazdaságban. Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint azonban a kabinet a munkaerőhiányt elsősorban a hazai, mintegy félmilliós munkaerő-tartalék aktivizálásával és foglalkoztathatóságának javításával, valamint a külföldön munkát végző magyar állampolgárok hazatérésének ösztönzésével kívánja enyhíteni. 

Az államtitkár egy minapi rendezvényen ismét hangsúlyozta, hogy harmadik országból származó munkaerő foglalkoztatását Magyarország átmeneti megoldásnak tekinti, amit korlátozottan, szabályozott keretek között és csak a hiányszakmákban, meghatározott feltételek mellett kívánnak lehetővé tenni. 

Annak érdekében, hogy a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának jogszabályi keretei még átláthatóbbak és egyértelműbbek legyenek, a kormány a hatályos szabályok és engedélyezési kedvezmények figyelembevételével fogja meghatározni, hogy a kedvezményes foglalkoztatók milyen feltételekkel és szempontok figyelembevételével alkalmazhat vendégmunkást kilencven napot meghaladó munkavégzés céljából Magyarországon.

Mihályi Magdolna ezzel kapcsolatban elmondta: a Jobtain piaci tapasztalatai alapján a hiányzó mintegy 500 ezer fő munkavállalót inkább két-három területről tudja majd pótolni a hazai munkaerőpiac, azaz két-három nemzet állampolgárai érkezhetnek nagyobb számban Magyarországra. Emellett lehet néhány fókuszország, ahonnan egy-egy beruházáshoz kapcsolódóan érkezhet majd több munkavállaló.

– A kiemelt nagyobb fejlesztéseknél lehet egy-egy preferált nemzet, ahonnan az adott területre érkeznek majd dolgozók. Általánosan azonban inkább kevesebb országból, nagyobb számú kölcsönzött munkaerő töltheti be az űrt – mutatott rá a szakember. Majd hozzátette: annak ellenére, hogy a kormány 15 országból engedélyezte az egyszerűsített munkaerő-kölcsönzést, ez nem jelenti azt, hogy mindegyikből nagy számban érkeznek majd munkavállalók. Magyarországnak is vonzónak kell lennie a küldő területek számára más országokkal szemben, ez pedig akkor működik jól, ha a két ország harmonizálni tudja az igényeit.

Kiemelte: az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, a HR-szolgáltatók és a munkaerőhiánnyal küzdő multik már „kitaposták az utat”, több országból hoztak be munkavállalókat, akik közül munkalehetőséget adtak több nációnak. Közülük a filippínók például különösen beváltak, ezért egyre több vállalat alkalmazza őket. Ennek egyik fő oka például, hogy a Fülöp-szigeteken nagyon részletes és átgondolt szabályozás vonatkozik a külföldi munkavállalásra.

– Nagyon fontos, hogy milyen a küldő ország jogszabályi környezete. Ha az egy jó, alaposan átgondolt szabályozás, akkor vélelmezhető, hogy a munkavállalók kitöltik a szerződésüket a fogadó országban – emelte ki. Véleménye szerint az is döntő tényező, hogy mekkora költséggel hozható és foglalkoztatható a külföldi munkavállaló itthon. Egyes országok kormánya meghatároz egy minimumösszeget, ami alatt nem javasolják a munkavállalóknak a külföldi munkavállalást. – Ha ez az összeg olyan mértékű, amit egy magyar cég már nem tud megfizetni, akkor az adott ország eleve kiesik a körből – osztotta meg tapasztalatait a Jobtain szakértője.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)