Alaposan felborítja az idei év az élelmiszerfeldolgozó-, különösen a tejtermékpiacot, amit a gyengülő kiskereskedelmi forgalom, a magas energiaárak és nem utolsósorban a kiskereskedelmi diszkontosodás miatti „gyártói útkeresés” generál. Utóbbi folyamat nem újkeletű, jónéhány éve zajlik.
Ma az akut probléma az infláció, az energiaárak elszabadulása és a vásárlók pénztárcájának laposodása. Ez az, amit a gyártóknak kezelniük kell, ha szeretnék megtartani a hazai piaci pozícióikat. Szautner Péter, a FrieslandCampia Zrt. vezérigazgatója tíz év magyarországi vezetés után adja át a stafétát Szecskó Ferencnek, a romániai leányvállalat vezetőjének (lásd keretes írásunkat).
Szautner úgy véli, a tavalyi év energiapiaci változásai brutális kiadástöbblettel jártak. A cég az energiatőzsdéről vásárolt és a legnagyobb áremelkedés közepette is a szabályozott piacon maradt, ennek következtében több hónapon keresztül kilencszeresére nőtt az energiaszámlája. Szinte azonnal egyértelművé vált, hogy ezt az ugrást az árakban nem lehet érvényesíteni. Annak ellenére viszont, hogy azóta némileg konszolidálódott a helyzet a piacon, arra már semmiképp sem lehet számítani, hogy a költségszint visszatérne a 2020–2021-es tartományba. A másik, az ágazat szereplőit is érzékenyen érintő körülmény a reáljövedelmek augusztus–szeptembertől megfigyelhető csökkenése, hiszen ennek nyilvánvalóan a forgalomra is van hatása. Az utóbbi egyébként a tejtermékeknél egy év alatt tíz százalék feletti mértékben csökkent Magyarországon, ám a visszaesés mértéke kategóriánként eltérő volt. Hogy érzékeltesse a két év közötti rendkívüli különbséget, megjegyezte, olyan év az idei, hogy vannak termékek, amelyek forgalma például tavaly 25 százalékkal nőtt, idén viszont húsz százalékkal csökkent.
A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy stabil pénzügyi háttérrel bírt a társaság, a kiadástöbbletet ki tudták gazdálkodni (főleg hatékonyság növeléssel, innovációval), és bízva a piac stabilizálódásában, nem volt szükség elbocsátásokra. Ennek megfelelően, bár jelentősen nőtt a cég árbevétele, mindez minimális volumennövekedést jelentett.
Itthon a Milli és a Pöttyös márkákról ismert Friesland az elmúlt tíz évben jelentősen növelte árbevételét, tavaly több mint nyolcmilliárd forint erősödés mellett, közel 46 milliárd forint forgalommal zárta az évet, amelyhez 3,9 milliárd forint adózott eredmény párosult. A nyereség növekedés legfőbb hajtómotorja pedig az volt, hogy átalakult a termékmix, vagyis a magasabb hozzáadott értékű termékek eladása növekedett. Ugyanez már nem mondható el a 2023-as évről. Szautner szerint jó, ha 1-2 százalékos volumenvesztéssel megússzák az idei évet, és sajnos a termékmix is az alacsonyabb árú termékek felé változott.
Ilyen hektikus mozgások mellett rendkívül nehéz évet tervezni, amihez hozzájárul, hogy az elmúlt években jelentősen átalakultak a vásárlói szokások, a kiskereskedelmi árukínálat és persze az, hogy itthon jelentősen elmarad a tejtermék/tejfogyasztás az uniós átlagtól.
Szautner Péter szerint a hazai tejágazat előtt két nagy lehetőség áll: az egyik, hogy az egy főre jutó tejtermékfogyasztást javítsák, felküzdjék az uniós átlaghoz – a vajfogyasztás például nagyjából a fele az uniós átlagnak –, a másik lényeges kitörési pont a hazai szereplők számára a külföldi regionális piacokon való megjelenés, hiszen ezzel a mérethatékonyság nagyban növelhető.
A kínálat szűkülése is összefügg a hazai fogyasztás gyengélkedésével, bár ez a folyamat több éve zajlik, és a piacon különösen érintett a tejtermékek kínálata, így a sajté, a tejdesszerteké és a natúr készítményeké.
Szautner Péter szerint ez nem kizárólag magyarországi probléma, Európában mindenhol nyernek a diszkontok. Ugyanakkor be kell látni, hogy van egy gasztrokultúrális faktor is, amihez a kereskedelemnek, illetve a gyártóknak is igazodniuk kell. Van persze a szakmának felelőssége a fogyasztói edukációban, de a kínálat bővítése lassú folyamat. Ráadásul az itthoni piac sajátossága, hogy míg a nagy alapterületű üzletek szűkítették a hűtőpultjuk felületét, addig a diszkontok növelték, és persze tejtermékkínálatban ma már semmivel sem kisebbek, mint a hiper-, vagy szupermarketek.
