Mutatjuk, milyen pluszköltségekkel jár egy külföldi nyaraló

– Nincs szó tömeges vásárlásról, viszont Magyarország uniós csatlakozása óta magyar állampolgároknak is könnyebb a tagállamokban ingatlant venniük. Emiatt a csatlakozás előtti időkhöz képest egyértelműen nőtt a magyarok által vett külföldi ingatlanok aránya – mondta lapunk megkeresésre Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. – Ugyanakkor nincsen erre vonatkozó részletes statisztika, nálunk is csak 2017-től kereshető vissza a külföldi ingatlanvásárlók aránya. 

A szakértő jelezte: jelentősnek mondható befektetési célú vásárlás mostanság ebben a formában azért sem jellemző, mert a magyar kamatszintekhez képest alacsonyabb kamatok az eurózónában is duplázódtak az elmúlt időszakban. Mindezekkel együtt idehaza olcsóbban lehet ingatlanhoz jutni még akkor is, hogy a fővárosban és a Balatonon megháromszorozódtak az árak 2015 óta.

Ha a külföldi célpontokat nézzük, akkor a magyar vásárlók körében azok az osztrák vagy éppen horvát ingatlanok a keresettebbek, amelyek a lehető legközelebb esnek a magyar határhoz. 

A rendszeres utazgatás ugyanis jelentős költségtényezőnek számít. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a külföldi ingatlanokért nem forintban kell fizetni. 

Balogh László rámutatott, hogy amíg 2022-ben éves összevetésben nyolc százalékkal drágultak a hazai ingatlanok, addig a forint árfolyama ennél jóval nagyobb elmozdulásokat mutatott. Az ingatlanvásárlók ezzel szemben olyan vevőkört jelentenek, akiknél a kiszámíthatóság és a stabilitás kiemelt szempont. A külföldi vásárlások esetében számolni kell a helyi adózással is. Amíg Magyarországon 100–150 négyzetméterre nagyjából néhány tízezer forintnyi helyi építményadó jut, addig Spanyolországban vagy Ausztriában ez az összeg 250 ezer forinttól indul. Azaz a fenntartás költségeit is ki kell gazdálkodnia a vevőnek. 

Ha például valaki befektetési céllal vesz nyaralót Horvátországban, Spanyolországban vagy Erdélyben, akkor annak a kiadását, takarítását és fenntartását is meg kell szervezni. Ez is pénzbe kerül, ami rontja a befektetett összeg megtérülését.

Másfelől az ingatlan kellően nagy érték ahhoz, hogy annak állapotáról személyesen győződjön meg a tulajdonosa, ezért időnként akkor is a helyszínre kell utazni, ha kizárólag kiadás céljából vásárolt külföldi ingatlant.

A szakértő beszélt arról is, hogy a vásárlások kétirányúak. Idehaza a koronavírus-járvány előtt minden huszadik, Budapesten pedig minden kilencedik vásárló külföldi volt. Ha a mostani helyzetet nézzük, évente öt-tízezer külföldi vesz itt ingatlant. Sokan a megfizethetőség, az ár-érték arány miatt választják hazánkat. A szakértő szerint ennél kevesebb magyar állampolgár vásárol külföldön, a számuk nem éri el az ezret évente.

Borítókép: Horvátország az ingatlanbefektetőket is csábítja (Fotó: Shutterstock)