Drasztikus átrendeződés zajlik a világgazdaságban

Jelentősen átrendeződhet hosszabb távon a világgazdaság térképe, korábban kisebb jelentőségű államok tűnnek fel a legnagyobb gazdaságok sorában, míg régi nagyhatalmak kerülnek ki a tizenöt legerősebb gazdaság rangsorából. A kelet-közép-európai régió, melynek része hazánk is, növekedést és stabilitást mutat, miközben a hagyományosan erős európai országok pozíciója jelentősen romolhat.

ECONOMY/INDIA Fotó: NIHARIKA KULKARNI

Időről időre szükséges saját országunk világgazdasági helyzetének áttekintése, amely segíthet a jövőbeli lehetőségek feltérképezésében. Ennek fontosságára Orbán Viktor miniszterelnök is felhívta a figyelmet a tihanyi Tranzit fesztiválon. A Goldman Sachs amerikai székhelyű befektetési bank elkészített egy elemzést, amely jelentős átrendeződést vetít előre a világgazdaság térképén. Ebből készített összefoglalást az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. 

Az elmúlt évtizedek egyik fő témája Kína és India kiugró léptékű növekedése volt. Így például 2000 és 2022 között India nyolc helyet ugrott előre, és az ötödik legnagyobb gazdasággá vált, megelőzve az Egyesült Királyságot és Franciaországot. A Goldman Sachs előrejelzése alapján 2050-re a globális GDP súlya még inkább Ázsia felé tolódik el. Bár ez részben annak köszönhető, hogy Ázsia felülmúlta a korábbi előrejelzéseket, de annak is, hogy a BRICS-országok alulteljesítenek. (A BRICS-csoport 2024-ig a következő tagokból áll: Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság.) Utóbbi megállapítás arra utal, hogy a feltörekvő piacok közül Indonézia 2050-re a negyedik legnagyobb gazdasággá válhat, megelőzve két BRICS-országot, Brazíliát és Oroszországot. Indonézia a világ legnagyobb szigetcsoportállama, és már jelenleg is a negyedik legnagyobb népességű ország, 277 millió fős lakossággal.

Változnak a világgazdaságban az erőviszonyok

Ha tovább vetítjük a tendenciákat 2075-re, egy drasztikusan eltérő világrend tárul fel, amelyben két afrikai és egy újabb ázsiai ország, Nigéria, Egyiptom és Pakisztán betör a top 10-be. Ezeknek a becsléseknek a legfontosabb háttere a gyors népességnövekedés, amely mindhárom nemzetben hatalmas munkaerőt eredményez. Eközben az európai gazdaságok egyre lejjebb csúsznak a rangsorban. Németország, amely egykor a világ harmadik legnagyobb gazdasága volt, a kilencedik helyre kerülhet, Brazília után. Az Oeconomus szerint azonban azt is meg kell jegyezni, hogy Kína, India és az Egyesült Államok várhatóan hasonló nagyságrendű GDP-vel rendelkezhet 2075-re, ami hasonló gazdasági erőre utal.

Ugyanakkor a sorrend átalakul, 2050-re már Kína lesz a legnagyobb gazdaság, míg 2075-re már India is megelőzheti az Egyesült Államokat. Így messzemenő következményekkel jár, hogy e nemzetek miként viszonyulnak egymáshoz, és ennek megfelelően hogyan alakul a globális tájkép.

A Goldman Sachs részletes előrejelzése foglalkozik régiónkkal, és egységesen kezeli Kelet-Közép-Európát. Az elemzés alapján a térség gazdasági súlya 1,6–2,0 százalék között mozog 2010 és 2075 között. A csúcspont a 2040 és 2060 közötti időszak lehet két százalék körüli súllyal a világ GDP-jében, ezután kisebb mérséklődés következhet be. Utóbbi háttere nem a régió gazdasági lemaradása, hanem inkább más térségek népességének Európát lényegesen meghaladó növekedése. Összességében azt látjuk, hogy a 2000-es évtized óta, amikor térségünk a világ GDP-jének mindössze egy százalékát adta, régiónk folyamatosan erősödik. 

Kelet-Közép-Európa gazdasági súlyának növekedése a következő évtizedekben azzal együtt is folytatódhat, hogy Európa folyamatosan visszaszorul más régiókkal szemben. 

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány felhívta arra is a figyelmet, hogy nehéz hosszú távú becsléseket felállítani. A Goldman Sachs listáján szereplő országok közül jelenleg még több is fejlődő gazdaságnak számít, így többek között a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Kína, Pakisztán, Egyiptom, Nigéria, Mexikó vagy Brazília számos társadalmi és gazdasági problémával szembesülnek. Egyiptom az élelmiszer-ellátás, az aszályos időjárás és a túlnépesedés miatt néz szembe belső feszültségekkel, míg Kínában a társadalmi polarizáció, a nyugati és a keleti országrész közötti jelentős fejlettségi különbségek is árnyalják az összképet. Európánál is érdemes látni, hogy különböző előrejelzések és forgatókönyvek léteznek egyidejűleg. A magyar döntéshozók arra törekszenek, hogy a jövőben a térségünk Európa meghatározó régiójává váljon.

Borítókép: Az Indiai Állami Bank épülete Mumbaiban. Nagyot lépett előre az ország (Fotó: Europress/AFP)