A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a magyar lakások fűtésében a gáz dominál 62,5 százalékos részesedéssel, fát az otthonok 31,8 százalékában használnak, s ezek mellett csak az áram érdemel külön említést a maga 9 százalékos részarányával. (A szén, a palackos gáz és az egyéb fűtőanyagok alkalmazása együtt sem éri el a 3 százalékot.) Egyes területeken, vármegyékben a fűtési gyakorlat igencsak eltér az átlagostól. Míg például Békésben a vezetékes földgázt használók aránya a 76 százalékot is meghaladja, addig Baranyában a 45 százalékot sem éri el. A fatüzelés leginkább Nógrádra jellemző, ahol 54 százalék a részaránya, míg a másik végletet – a főváros „szóra sem érdemes” 2,8 százaléka mellett – Csongrád-Csanád képviseli 29,1 százalékkal. Az áramalapú fűtés Pest vármegyében a legelterjedtebb (14 százalék), mellette Komárom-Esztergomban, Fejérben és Budapesten haladja még meg súlya a 10 százalékot. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmárban feleannyit sem ér el (5 százalék), és Borsod-Abaúj-Zemplénben is csak kevéssel elterjedtebb (5,8 százalék).
Fotó: Mészáros Mátyás/Kisalföld
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője jelezte: nincs szabály, nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná e különbségeket. Szerepet játszhat például az eltérő településszerkezet és lakásállomány összetétele, a gázhálózat kiépültsége, az erdők közelsége, mint ahogyan az is, hogy az utóbbi időben milyen lendülettel folyt az új lakások építése és a régiek felújítása a környéken. E hatásokra látványosan utal a már említett rekorderek néhány jellemzője. A gázfüggésben, illetve a mérsékelt fahasználatban kiemelkedő Békés és Csongrád-Csanád az ország három legurbanizáltabb vármegyéje közé tartozik (népességük 77, illetve 75 százaléka városlakó), ugyanakkor alig van erdejük. Az előbbi az első, az utóbbi a harmadik a népességéhez képest legkevésbé erdősült vármegyék között. A fatüzelés favorizálása is erősen összecseng ezekkel az adottságokkal: Nógrádban a legalacsonyabb a városi népesség aránya (negyven százalék), viszont (Somogy után) ott jut a legtöbb erdő egy polgárra.
Ha csak a 2010 után épült lakásokat tekintjük, akkor élesebben rajzolódik ki, hogy éppen merre tart a magyar otthonok energetikai megújítása.
Az egyféle fűtőanyagot használók körében változatlanul a vezetékes földgáz dominál, átlagosan immár 73 százalékos részesedéssel. Az összállományhoz képest szintén magasabb az elektromos áram szerepe, kevéssel meghaladja már a 19 százalékot, viszont erős visszaesést mutat a fa a maga 6 százalékával. E trendváltásban is erősen megmutatkoznak az adottságokból fakadó különbségek. Nógrádban még az új házak 29 százalékában is a fatüzelésre építenek. A villamos fűtéssel szemben Fejérben és Tolnában a legnagyobb az újépítők bizalma, ami kereken 28 százaléknyi részesedést jelent. Az ellenkező véglet Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol az új otthonoknak is csupán 8,7 százalékát fűtik árammal, viszont erősen támaszkodnak a vezetékes gázra (79,7 százalék). Ennél is nagyobb arányú a földgázfelhasználás Győr-Moson-Sopronban (80,7 százalék), ahol az elmúlt évek dinamikus fejlesztései elsősorban a fatüzelés erőteljes visszaszorításában (5,9 százalék) mutatkoznak meg.
