Még mindig a gáz- és a fafűtés a legelterjedtebb

Bár az új építésű lakások egy része már az energiatermelésben is mutat modernizációs mintát, még mindig túlnyomórészt a gáztól és a fától függ a magyar otthonok melege. A népszámlálás legutóbb publikált adatai a fűtési szokások és lehetőségek megújulásának tempóját, valamint területi egyenetlenségeit is mutatják. Eszerint az ország legtöbb területén még beláthatatlan ideig része lesz a téli felkészülésnek a szezon előtti kazántisztítás, kéményellenőrzés és a tüzelőfelhalmozás is – derül ki az OTP Ingatlanpont összesítéséből.

Távhő illusztráció A szolgáltatók sokéves gyakorlata alapján a távfűtési szezon április 15-ével véget ér, ugyanakkor a hivatalos, jogszabályban is rögzített fűtési időszak május 15-ig tart, ez egyben a távfűtési szolgáltatók rendelkezésre állási időszaka is 20210419 Szombathely Fotó: Unger Tamás UT Vas Népe Fotó: Unger Tamás

A legkorszerűbb energetikai berendezések elterjedtségéről is szolgált adatokkal a népszámlálás, így azok is mutatják, hogy merre tart a lakásállomány megújítása. A 2010 után használatba vett otthonok 17,1 százalékában üzemel napelemes, 12,8 százalékában hőszivattyús energiatermelő berendezés. 

A napelemeket legnagyobb arányban Fejér (24 százalék), Hajdú-Bihar (23 százalék) valamint Békés és Csongrád-Csanád (21 százalék) új lakásainál alkalmazták. A hőszivattyú-használatot tekintve két vármegye emelkedik ki a mezőnyből: Veszprém (22 százalék) és Tolna (20 százalék). Szabolcs-Szatmár-Bereg mindkét listán (14, illetve 7 százalékkal) az utolsó helyen szerepel. Talán meglepőbb ennél, hogy mindkét helyen az utolsó előtti (14, illetve 8 százalékkal) az a Győr-Moson-Sopron, amely lakásfejlesztés szempontjából az egyik legdinamikusabban fejlődő terület volt a közelmúltban.

A népszámlálási adatbázis perspektivikusabb betekintést is enged az otthonfűtés stratégiájának négy évtizedes alakulásába. Megmutatja például, miként alakult ki mára az a helyzet, amiben az otthonok 64 százaléka egyféle fűtőanyagtól függ, 21 százalékának a többféle tüzelő, míg 15 százalékának a távfűtés adja a biztonságot. Az 1981 és 2000 között épült lakásoknál még jelentős, 20 százalékos a távfűtés aránya, majd ez a következő két évtized beruházásainál 4-5 százalékra olvadt. Ugyancsak „megy ki a divatból” a többféle tüzelő alkalmazása, az ezredforduló előtt ennek aránya még 25, a következő évtizedben 22, majd 2010 és 2020 között már csak 17 százalék. Ezekkel szemben az egyféle fűtési mód elterjedtsége határozottan nőtt, a nagy ugrás 2000 és 2010 között következett be. Az ekkor épült lakásoknál a korábbi 55 helyett már 75 százalék volt az aránya, majd a következő évtizedben még nőtt három százalékpontnyit.

Az egyedüliként alkalmazott fűtőanyagok között a gáz népszerűsége 2000 és 2010 között volt a csúcson az építkezőknél, az ekkor átadott otthonokban 85 százalék a részesedése. (Az előtte-utána épülteknél csak 71-73 százalék ez az érték.) 

A fa népszerűsége folyamatosan hanyatlik, az 1981 és 2000 közötti építéseket jellemző 24 százalékról a következő két évtizedben újra és újra megfeleződött, s lett mostanra hat százalék. Ezzel szemben a villamos fűtés tartós tetszhalálból támadt most fel: az 1981 és 2010 közötti építéseknél csak 3 százaléknyi szerepe volt és ez ugrott fel a 2010 után belakott otthonoknál 19 százalékra.

Borítókép: Illusztráció (Fotó:Vas Népe/Unger Tamás)