Az akár hálózati betáplálás nélkül is telepíthető napelem, pontosabban napelemekből és egy kisméretű szélerőműből álló rendszer – hibrid kiserőmű – jó szolgálatot tehet, ráadásul lakossági és nem lakossági kivitelben is létezik, a fejlesztői szándék szerint pedig a szél energiája leginkább akkor hasznosul, amikor a napelemek éppen nem, vagy csak kevés áramot tudnak előállítani.
Fotó: Kurucz Árpád
Zay Balázs, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója lapunk megkeresésére elmondta, jelenleg számos kínai típus létezik a piacon, hamarosan pedig már európai fejlesztés is elérhető lesz. Ráadásul egy francia fejlesztés, ami igazán irodaházakhoz alkalmas, már nem is hordozza a szélturbinák jellegzetes formáját.
A telepíthetőséggel kapcsolatban elmondta: a szélerősség a magassággal nő. Hazánkban a földfelszín közelében nagyon kevés alkalmas hely van, a szélsebesség évi átlagai Magyarországon 2-4 m/s, ami nagyon alacsony. Az év nagy részében a turbinák indulási sebességét sem éri el. Magas irodaházak, gyárak teteje már inkább alkalmas a telepítésre. Ennek ellenére előfordulhatnak olyan helyek, ahol egyenletes 10-12m/h szél nagyobb arányban jellemző. Egy napelempanel ára nagyjából 60 forint/watt, míg a szélturbináé ennek a többszöröse. Zay Balázs rámutatott, a pontos költségkalkuláció elvégzése elég összetett folyamat, hiszen nyáron a napelem és akkumulátor kombinációja szinte biztosan kedvezőbb, azonban a téli energiaigényt is figyelembe véve már bonyolódik a képlet. Persze nem mehetünk el amellett sem, hogy olyan felhasználókról beszélünk, akik nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, emiatt a villamosenergia piaci árának változása is nagyban befolyásolja a megtérülést – tette hozzá.
A másik felhasználási terület pedig a tanyavilág lehet, ahol a vezetékes szolgáltatás nem kielégítő. Ebben az esetben az árnál fontosabb, hogy a két rendszer az év nagyobb részében termel áramot, mint csak a napelem vagy csak a szélturbina. Az akkumulátoros tárolás lehetősége időben és mennyiségben pedig eléggé korlátozott – figyelmeztetett a kutató.
Zay Balázs az előbb felsorolt tulajdonságok tükrében kérdésünkre elmondta, elsősorban a hazánknál szelesebb országokban, különösen Észak-Európában vehetik hasznát a hibrid kiserőműveknek, ahol a napenergiapotenciál jóval alacsonyabb. Ezeken a helyeken az itthon használt monokristályos napelempaneleknél jóval kisebb hatásfokú, de annál drágább polikristályos paneleket tudják csak használni, mivel azok szűrt fényből is tudnak energiát előállítani.
A hazai helyzetről szólva a kutató elmondta, Magyarországon zajlik az ipari szélturbinák telepítésének újraszabályozása. A felülvizsgálatot az is indokolja, hogy az utóbbi tíz évben nagy fejlődésen ment keresztül az iparág, akár a hatásfokot, akár a telepítési magasságot nézzük. Végül – figyelmeztetett – bármekkora védőtávolságot is határoznak meg a jogi szabályozásban, az nem befolyásolható adottság, hogy mérettől függően fél-egy kilométeren belül a szélkerekek nagyon zajos készülékek. Emiatt megfelelő adottság esetén előnyös lenne a napelemparkok és szélturbinák összekombinálása, hiszen így növelhetnénk a négyzetméter alapú energiasűrűséget.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Békés Megyei Hírlap/Bencsik Ádám)
