Valójában az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) szerint a globális atomenergia-kapacitásnak 2050-re meg kell duplázódnia a karbonsemlegesség elérése érdekében – emeli ki a tanulmány. Említ két hátrányt is, egyik a radioaktív hulladék keletkezése, a másik a szigorú protokoll, ami valójában nem csupán hátrány, hiszen ez garantálja az erőművek biztonságosságát és a minden tekintetben megfelelő hulladékkezelést is. Ám ha a hulladékot és az erőművek helyigényét nézzük, a termelt energiához és az élettartamhoz képest mindkettő alacsonynak mondható.
Az atomenergia használata és elterjedése rendkívül eltérő az európai uniós tagállamok között. Az Eurostat adatai alapján 2021-ben az európai uniós tagállamok közül Franciaországban volt a legnagyobb az atomenergia részesedése a teljes rendelkezésre álló energián belül, 40,7 százalék, amelyet Svédország 24,7 százalékkal, Szlovákia 22,8 százalékkal követett, de Magyarország is a nagyobb részesedéssel rendelkező országok között volt, 14,7 százalékkal. Érdemes arra is rámutatni, hogy egyes tagállamok, közöttük Franciaország és Magyarország tovább bővítik a kapacitásokat. Hazánk esetében hangsúlyozni szükséges azt is, hogy az energiahordozók diverzifikációjára, vagyis a több lábon állásra is nagy hangsúlyt helyez.
Borítókép: A paksi bővítés látványterve (Fotó: Paks II. Atomerőmű Zrt.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!