– Az Európai Bizottság által megrendelt 2018-as tanulmány szerint Magyarország területének tizenegy százaléka potenciálisan alkalmas szélturbinák telepítésére. A legkedvezőbb adottságai a Dunántúlnak, azon belül is a Dél- és Közép-sunántúli Régiónak vannak – ismertette a kutató. A földrajzi lehetőségek maximális kihasználása esetén, kétezer óra ideális szélerősség mellett akár 86 TWh (43 GW kapacitás és kétezer óra szél egy évben) villamosenergia is előállítható lenne, ami a Paks II beruházás négyszerese. Erre az értékre a zöldek előszeretettel szoktak hivatkozni – mutatott rá a kutató.
A szakértő korábban elmondta azt is, hogy a földrajzi tényezők mellett a szélsebesség sem mindegy. A turbina veszteségei miatt van egy minimális indítási szélsebesség: általában amíg a szél nem éri el a három méter per szekundum (10,8 kilométer per óra) sebességet, addig a lapátok nem forognak, viszont a gépészet áramellátását addig is biztosítani kell, azaz alacsony széljárásnál a szélerőmű fogyasztóként viselkedik.
Zay Balázs hangsúlyozta, világosság kell tenni, a szél a napsütésnél is nehezebben jelezhető előre. Ekkora kapacitás termelését képtelenség lenne kiegyenlíteni, tárolni vagy értékesíteni a környező országoknak, nem tudnánk hasznos módon felhasználni sem. A jól eltalált szélenergia-kapacitás segítheti a naperőművek kiegyenlítését, viszont növelheti is a villamosenergia-hálózat terheit. Ezért a bővítését nagyon körültekintő módon kell elvégezni – húzta alá, hozzátéve, az emlegetett egy GW-kapacitás kedvező számnak tűnik a már meglévő 3,3 GW (ipari) naperőművi kapacitás mellé.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!