Háromszorosára nőhet a hazai szélerőművek kapacitása

Megháromszorozódhat Magyarország szélerőmű-kapacitása, azonban a kedvező értékek mellett ennek árnyoldalai is lehetnek. A széljárás nehezebben jelezhető előre, mint a napsütés, valamint a keletkező energiát sem tudjuk eltárolni, kiegyenlítése pedig többletfeladatot ró az ellátórendszerre.

– Az atom- és a napenergiához képest kevesebb szó esik a hazai szélerőmű-kapacitásról, amely a tervek szerint megháromszorozódhat és egy GW-ra nőhet a meglévő 324,9 MW szélerőművi termelési kapacitás. Már meglévő szélturbinák korszerűsítésével is jelentősen (két, két és félszeres mértékben) tudnánk növelni a megtermelt villamos energia mennyiségét. Amellett, hogy az új turbinák jobb hatásfokkal üzemelnek, a magasság és a lapátok méretének növelése exponenciálisan javítja a turbinák teljesítményét – ismertette lapunk megkeresésére Zay Balázs, a Klímakutató Intézet szenior kutatója.

Idehaza is növekedhet a szélerőmű-kapacitás. Nem kell attól tartani, hogy legszebb tájegységeink ipari parkká változnak (Fotó:  AFP)

Emlékeztetett arra, hogy a szélturbinák telepítése a jövőben könnyebbé válik. Lantos Csaba  energiaügyi miniszter november 22-én bejelentette, hogy megszületett a megállapodás az Európai Bizottsággal a magyarországi szélerőművi szabályozás átalakításáról. Az úgynevezett védőtávolság a jelenlegi tizenkettő kilométerről hétszáz méterre szűkül, azonban a kutató hozzátette: itt azért jóval árnyaltabb a kép, méghozzá több tekintetben is. 

A kormány ugyanis a szabályozás könnyítésével párhuzamosan ki fogja jelölni a régiókat, ahol a szélkerekek felépíthetők. Így nem kell félni, hogy például a Balaton-felvidék majd ipari területté változik a szabályozást követően.

A jelenlegi 324,9 MW kapacitás a hazai villamosenergia-szükséglet alig másfél százalékát lenne képes fedezni, ám ahogyan írtuk, időjárásfüggő technológiákról van szó, a beépített kapacitás száz százaléka sosem hasznosul. Zay Balázs ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra is, hogy a 2010–2016 közötti időszakban a beépített szélerőművek kapacitás-kihasználtságának súlyozott átlaga 23,3 százalék volt, szemben a 22,1 százalékos EU-átlaggal. A jó vagy legalábbis jobb eredmény feltételezhető oka, hogy a megépült projektek az ország legjobb adottságú helyein valósultak meg. 

– Az Európai Bizottság által megrendelt 2018-as tanulmány szerint Magyarország területének tizenegy százaléka potenciálisan alkalmas szélturbinák telepítésére. A legkedvezőbb adottságai a Dunántúlnak, azon belül is a Dél- és Közép-sunántúli Régiónak vannak – ismertette a kutató. A földrajzi lehetőségek maximális kihasználása esetén, kétezer óra ideális szélerősség mellett akár 86 TWh (43 GW kapacitás és kétezer óra szél egy évben) villamosenergia is előállítható lenne, ami a Paks II beruházás négyszerese. Erre az értékre a zöldek előszeretettel szoktak hivatkozni – mutatott rá a kutató. 

A szakértő korábban elmondta azt is, hogy a földrajzi tényezők mellett a szélsebesség sem mindegy. A turbina veszteségei miatt van egy minimális indítási szélsebesség: általában amíg a szél nem éri el a három méter per szekundum (10,8 kilométer per óra) sebességet, addig a lapátok nem forognak, viszont a gépészet áramellátását addig is biztosítani kell, azaz alacsony széljárásnál a szélerőmű fogyasztóként viselkedik.

Zay Balázs hangsúlyozta, világosság kell tenni, a szél a napsütésnél is nehezebben jelezhető előre. Ekkora kapacitás termelését képtelenség lenne kiegyenlíteni, tárolni vagy értékesíteni a környező országoknak, nem tudnánk hasznos módon felhasználni sem. A jól eltalált szélenergia-kapacitás segítheti a naperőművek kiegyenlítését, viszont növelheti is a villamosenergia-hálózat terheit. Ezért a bővítését nagyon körültekintő módon kell elvégezni – húzta alá, hozzátéve, az emlegetett egy GW-kapacitás kedvező számnak tűnik a már meglévő 3,3 GW (ipari) naperőművi kapacitás mellé.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Flickr)