Minden olyan alternatívának, amely képes kiváltani a kőolajat és környezetbarát, teret kellene kapnia – mondta lapunknak Szabó Zoltán, az Ethanol Europe fenntarthatósági tanácsadója, megjegyezve, hogy ezek többsége jelenleg még igen költséges. Ám a bioetanol már bizonyított. Szabó Zoltán kifejtette: a kőolaj viszonylag olcsónak számít, emiatt sem történt jelentős elmozdulás a környezetvédelem irányába.
A bioetanol minimálisan drágább, az Egyesült Államokban ezt alacsonyabb adóval kompenzálják, amely tétel Európában viszont jóval magasabb.
Szerinte nincs szó arról, hogy 2035-re eltűnnének a belső égésű motorok, úgy véli, 2050-ig mindenképpen az utakon lesznek, és szükség lesz a hozzájuk való üzemanyagra, egy környezetbarát alternatívára. A járműpark sem selejteződik automatikusan, és arról sincsen szó, hogy a belső égésű motoros járművek ne lennének alkalmasak bioetanollal üzemelni, a flex-fuel technológia lehetővé teszi a különböző bioetanol-arányú üzemanyagok használatát.
Bioetanolt – amelyet az üzemanyagokhoz kevernek, és a normál 95-ös benzin esetében legfeljebb tíz százalék az aránya – Magyarországon is előállítanak. Tamáska György, a Pannonia Bio kommunikációs vezetője elmondta, a bioetanol alapanyaga idehaza a kukorica és az árpa. Takarmánykukoricából a Pannonia Bio hat-nyolcmillió tonna termésátlaggal számolva 1,2 millió tonnát vásárol évente, a szárazságtűrő árpából pedig háromszázezer tonnát.
A termények számos feldolgozási formájának „csupán” egyike a bioetanol alapanyaga, az alkohol, a környezeti szempontból fenntartható technológiájú gyártási folyamat során ugyanis minden tonna bioüzemanyag mellett egy tonna takarmány vagy élelmiszer-minőségű fehérje-alapanyag is keletkezik.
Héjj Demeter, a Magyar Bioüzemanyag-szövetség elnöke lapunknak ismertette, a bioetanol üzemanyagba keverése messze nem új keletű, már száz éve, az autózás hajnalán is ismert volt. Az utóbbi időben az első nagyobb ugrást az arányának legfeljebb tíz százalékra emelése (E10) jelentette. Emlékeztetett arra is, hogy Brazília az 1970-es években rákényszerült az alternatív hajtású járműhasználatra, akkor a brazilok tiszta etanollal használták az autóikat. Nem lehetetlen tehát a bioetanol részarányának további növelése, egy ideig idehaza is forgalmaztak (hetven, illetve 85 százalék bioetanol-tartalmú) E85-ös üzemanyagot.
A bioüzemanyag alkalmazásával némileg magasabb a jármű fogyasztása, de jelentősen és költséghatékonyan csökkenthető a károsanyag-kibocsátás. Viszont az E10-nél magasabb arány alkalmazása nincs egységesen szabályozva, amiben a következő lépcső az E20 lehetne, ám Szabó Zoltán jelezte, ezt a témát leghamarabb a 2024 nyarán megalakuló új Európai Bizottság tűzheti napirendre.
Németországban van, ahol E20-at már most is lehet tankolni, az Egyesült Államokban ennél magasabb bioetanol-tartalmú üzemanyagok is elérhetők. Héjj Demeter rámutatott, a belső égésű motorok minél újabb technológiát képviselnek, annál inkább képesek kihasználni a magasabb oktánszámot. Emiatt úgy véli, elsősorban nem az autógyártókon múlik a bioüzemanyagok még szélesebb körű alkalmazása.
A már említett flex-fuel technológia legfeljebb 85 százalék etanoltartalmú üzemanyag használatát teszi lehetővé: az ilyen járműbe az E10 és akár E85 is tankolható akár közvetlenül egymás után, keverhetők egymással.
A Magyar Bioüzemanyag-szövetség elnöke úgy véli, az ilyen üzemanyagok használatával valamennyi ország könnyebben lenne képes teljesíteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett vállalásait, ráadásul nem kellene teljesen új üzemanyag-infrastruktúrát kiépíteni. Lényegében tehát költséghatékony módon lehetne jelentősen csökkenteni a közlekedésből eredő károsanyag-kibocsátást. Szerinte az etanol már nem a jövő, hanem a jelen.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Avigator Fortuner)
