Végül, az elmúlt években több olyan geopolitikai esemény is volt, ami erős reakciókat váltott ki a kereskedőkből és így az árak időszakosan rendkívül változékonnyá váltak – húzta alá Hortay Olivér. – Azt tehát, hogy a jövőben hogyan alakulnak az olajárak, tendenciájában az importőrök gazdasági aktivitása és az olajnagyhatalmak kitermelése közötti összhang (vagy annak hiánya) fogja meghatározni, ami kiegészülhet váratlan, geopolitikai események hajtotta turbulenciákkal is – összegzett.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztók szintjén előbb vagy utóbb mindkettő megjelenik, és nemcsak az üzemanyagárakban, de közvetett módon – részben a szállítmányozási költségek miatt – szinte valamennyi termékben is.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ma az olaj árában két konfliktus, az orosz–ukrán, illetve az izraeli–gázai is megjelenik. Mindkettő kockázati tényező, és felfelé hajtja az árat. Az a nagy kérdés, hogy ezek elmúlásával vagy végével az olaj hogyan viselkedik a szabad piacokon. Jelen állás szerint ugyanis a lassuló kínai gazdaság és a még fel nem pörgött indiai kifejezetten csökkenti a keresletet – ráadásul India orosz olajat vesz, nem a Közel-Keletről vásárol, ami egyébként akár növelhetné is a világpiaci árat. A gyengébben teljesítő európai gazdaság is az olaj árcsökkenése felé mutat. Mindent összeszámolva az olaj világpiaci ára nagyjából értékben van, ami azt mutatja, hogy a termelő országok a csökkenő kereslet miatt újabb kapacitásokat nem akarnak megnyitni, a meglevőket pedig tökéletesen lekötik (például a hadműveletekhez), így maguk a termelők nem akarnak könnyen hozzáférhető pluszkészleteket kitermelni.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Vasily Fedosenko)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!