Nagy Márton: Kulcskérdés a lakossági óvatosság oldása

Versenyképességi csomagot készít a Nemzetgazdasági Minisztérium.

2024. 03. 04. 11:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A minisztérium a következő két hétben egy versenyképességi csomagot tesz le az asztalra – jelentette be a Magyar Kereskedelmi és Iparkara (MKIK) gazdasági évnyitóján Nagy Márton. A nemzetgazdasági tárca vezetője kiemelte: a növekedés a vállalatokon és a lakosságon múlik, ezért fontos az óvatossági motívum oldása.

– Sok válságot láttam már, de ez egy nagyon nehéz volt – fogalmazott Nagy Márton, aki emlékeztetett arra, hogy 2019-ben még nagyon szép mutatókat produkált az ország. Ez igaz volt az államháztartási hiányra, az adósságra, a kamatokra és a munkanélküliségre is. Hasonló számokat 2026-ban fogunk újra látni. A miniszter szerint hét-nyolc év, mire minden területen rendezzük a sorokat az elmúlt két krízishelyzet után. Hangsúlyozta, hogy a beruházásvezérelt gazdaságpolitika jó modell, de a koronavírus-járvány okozta válságban és az energiaválságban van egy nagy különbség. 

Az előbbi idején a fiskális és monetáris politika is ösztönzőleg hatott, ezzel szemben az energiaválság alatt az fiskális politika ösztönző, míg a jegybanki restriktív, azaz korlátozó volt. 

Az inflációról Nagy Márton elmondta, hogy erős defláció van, az ipari termelői árak is ezt erősítik. A munkahelyek megmaradtak, a foglalkoztatottsági ráta nyolcvan százalékra emelkedett. A miniszter szerint a munkanélküliségi ráta emelkedése jó hír, mert ez azt jelenti, hogy egyre több inaktív jelenik meg a munkaerőpiacon. Kedvező, hogy a reálbérek újra emelkednek, ugyanakkor nem fenntartható a mostani szint, az év egészében öt százalék körüli mérték a kívánatos. A tárcavezető szerint tavaly a gazdasági növekedés terén „bementünk” az unió átlaga alá, ez 2024-ben és 2025-ben megfordul.

A miniszter odaszúrt Matolcsy Györgynek is, amikor a jegybankelnök kritikájára reagálva azt mondta, hogy a fogyasztás ösztönzése nem azt jelenti, hogy megváltozna egy sikeres gazdasági modell. A kiskereskedelmi forgalom alakulása nulla és egy százalék körüli lehetett januárban, miközben a turizmus már tíz százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás terén most zajlik a helyreállás. Erről megkérdezték a lakosságot is egy felmérésben. A fogyasztás visszaesését nyolcvan százalékban a magas inflációval magyarázták, ám az inflációt sikerült letörni. 

Nagy Márton szerint a belgazdaságra egyelőre nem lehet pozitívan mondani, nem ad örömre okot az ipar teljesítménye. Az még tavaly decemberben is visszaesett, miközben az exportértékesítés lassul. Az viszont jó hír, hogy a fogyasztás helyreállásával a belgazdaság kezd magára találni. Itt is végeztek felmérést a cégek körében, amiből kiderült, hogy az energiaárak még mindig problémát jelentenek. 

Az exportra rátérve a miniszter jelezte, hogy a járművek és az akkumulátorok kivitele decemberben mínuszba fordult. Évente tízmilliárd euró értékben exportálunk akkumulátort, döntően Németországba. Itt azonban most az a probléma, hogy Németország megszüntette múlt év végén a támogatási programját, ezért most mindenki a szektor visszaesésére számít. 

A foglalkoztatottság terén viszont egyre jobb állunk, a 15–64 éves korosztály majd kilencven százaléka dolgozik. Az idősebb korosztály egyre aktívabb, itt már hetven százalék az arány, szemben a 15–24 év közöttiekkel. Ezért itt van a tartalék.

– Félmillió új munkavállalóra van szükség, így 5,2 millióra emelkedhet a foglalkoztatotti létszám – erősítette meg Nagy Márton, ezért a munkaerőpiac aktivitását kívánja növelni a kormány a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz segítségével. 

A miniszter végezetül rátért a lakossági vállalati hitelezésre. Múlt év végén már látszott az elmozdulás, elkezdődött a fordulat. Mégpedig nem fokozatos, hanem lendületes ez a változás, ami a vállalati és a személyi hitelek növekedésében mutatkozik. Úgy tűnik, hogy a hitelpiac gyorsabban áll helyre, mint korábban gondolták. Ebben a kormányzati programok is szerepet játszottak. A Baross Gábor-hitelprogram forrásai is egyre inkább a beruházásokra helyeződnek át.

Borítókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.