Öt év alatt országos átlagban kétszeresére drágultak az ezerötszáz négyzetméternél kisebb (azaz családi ház építésére alkalmas) telkek. Érdekes, hogy ebben az összevetésben nem a fővárosban nőttek legjobban a telekárak – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Fotó: Kurucz Árpád
Budapesten 2019 júliusában átlagosan hetvenezer forint volt egy családi ház építésére alkalmas építési telek átlagos négyzetméterára, ez 122 ezer forintra nőtt. Jelentősebben drágultak ugyanakkor a megyeszékhelyek, ott 14 ezerről harmincezerre nőttek az átlagos négyzetméterárak, míg az agglomerációban 18-ról 37 ezerre. Utóbbit összevetve a 122 ezer forintos négyzetméterár-átlaggal magyarázza az agglomerációba vándorlást is – emelte ki a szakértő, hiszen majdnem akkora az árkülönbözet, mint amiből a tervezett ház felépülhet; építkezni is jobban megéri a főváros vonzáskörzetében, hiszen amíg Budapesten átlagosan 98 millió forint egy családi ház építésére való üres telek, addig Pest megyében ennek a harmada, 32 millió forint.
A társasház építésére is alkalmas tízezer négyzetméteres telkek ára viszont háromszorozódott a fővárosban öt év alatt, 59-ről 179 ezer forintra drágult átlagosan egy négyzetméter. A megyeszékhelyek esetében két és félszeres az átlagos árnövekmény, négyezerről drágultak tízezer forintra a telkek négyzetméterenként. A szakértő felhívta a figyelmet az akár tizenötszörös (!) Budapest-vidék árkülönbözetre, valamint arra, hogy önmagában a telkek drágulása is növeli az új építésű lakások árát. A telkek ára pedig nem csökken, hiszen nem lesz több belőlük, ezért bizonyulnak értékálló befektetésnek – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Az árak változását is érdemes megnézni szerinte: 2015 és 2019 között a társasház építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára 50-ről alig 60 ezer forintra nőtt Budapesten. És amíg öt évvel ezelőtt hatvan, addig ma csak alig harminc építési telket hirdetnek eladásra ebben a méretkategóriában. A megyeszékhelyek esetében pedig több mint 130-ról 106-ra csökkent az eladó társasház építésére alkalmas telkek száma.
A kínálat igazából csak az olyan településeken növekedett, ami nem vármegyeszékhely, nem budapesti agglomeráció és nem is maga a főváros.
Nagyvárosi sajátosság ugyanakkor a telkek felértékelődése és a magasabb kereslet irántuk, jó példa erre Kaposvár, ahol három gyár is épül, a fejlesztések pedig árnövelő hatásúak.
Balogh László rámutatott arra is, közművek bevezetése például az adott utca vagy környék többi tulajdonosának is lehetőséget jelent. Találni eladó telket az V. kerületben, hármat is hirdetnek, ezek átlagos ára kétmilliárd forint. Az üres telek négyzetmétere jellemzően átlagosan annyiba kerül, mint a rajta felépítendő lakás négyzetmétere. Ez pedig úgy fordulhat elő – magyarázta a szakértő –, hogy ilyen telkekre több emeleten több lakás is épül, megoszlanak a költségek.
Ami a nagyvárosainkat illeti, az 5-10 ezer négyzetméter közötti telkek esetében Székesfehérvár, Kecskemét és Eger a dobogósok, Debrecen csak a negyedik legdrágább 12 ezer forintos négyzetméterárral. A legolcsóbb itt is Salgótarján, míg a családi ház építésére való telkek esetében Debrecen a legdrágább, Szeged pedig látványosan felértékelődött.
Ami pedig a bontandó házzal árult telkeket illeti, ez a meglévő városrészekre jellemző, és nincs jelentős eltérés az árakban az erősen felújítandóhoz képest, persze van, akiknek a bontás vagy az újjáépítés jó választás lehet, bár sok esetben jellemző az, hogy csak a bontott tégla az, ami hasznosítható.
A szakértő szerint kihívást jelent a mára már népszerűtlen konstrukciónak számító többgenerációs házak helyzete, hiszen sok esetben nincs jogi lehetőség arra, hogy visszabontsák és átépítsék vagy pedig albetétesítsék őket – utóbbi megoldással az értékcsökkentő tényezőként is számon tartható osztatlan közös tulajdoni formát lehetne megszüntetni.
